Üdv mindenkinek!

Nem állok a legjobban fizikából, de ezt a szorgalmit meg kéne csinálnom, mert 5-ös jár érte! Légyszi, segítsen valaki!!!
''Mi az oka annak, hogy a fémeknél növekszik, szigetelőknél és félvezetőknél csökken az ellenállás melegítés hatására?''

Tud valaki segíteni?

a fémekben a ''vezetést'' a delokalizált elektronok mozgása hozza létre. namármost: ha melegítjük az anyagot, akkor a delokalizált elektronokat rezgésbe hozzuk, vagyis azok jobban fognak rezegni, mint alap állapotban, így jobban vezetik az áramot.

hogy a félvezetőkél miért csökken, arról fogalmam sincs

valószínüleg azért, mert az atomszerkezetből adódóan nem vezetik az elektromosságot, és a melegítés hatására a gyengén kötött elektronok leszakadnak, és ezek potenciális utat jelentenek az elektromosság számára (talán ez?)

[Szerkesztve]

Illusztrálok, tehát vagyok

Köszi a választ, legalább egy fél ötös majd jár érte!

a fémekben a ''vezetést'' a delokalizált elektronok mozgása hozza létre. namármost: ha melegítjük az anyagot, akkor a delokalizált elektronokat rezgésbe hozzuk, vagyis azok jobban fognak rezegni, mint alap állapotban, így jobban vezetik az áramot.


szerintem kevésbé vezet a melegedő fém, de mindegy.

Elektromos autó töltő berendezések | Mesterséges növényvilágítás | Mai ajánlatunk: www.gerisoft.hu | www.e-autotoltokabel.hu | www.agrar-vilagitas.hu |

most hogy belegondolok, télleg

régen volt már..

rizsaxx: javítsd ki a tanárt

[Szerkesztve]

Illusztrálok, tehát vagyok

szigetelőknél, félvezetőknél azért csökken, mert a vezetésre alkalmas elektronok olyan szoros kötésben vannak, hogy a feszültség amin még szigetel, kevés ahhoz, hogy az elektron elszakadjon (természetesen itt az átütési feszültségnél kisebb feszültségről van szó)
ha melegíted az anyagot, akkor egyre nagyobb energiát közölsz vele, miközben a feszültség azonos, ezért egyre jobban fog vezetni
majd tovább melegítve akár szenesedhet is, és akkor főleg jobban vezet, de ez már nem volt kérdés.

fémeknél meg azért csökken, mert az amugy laza kötés miatt, és az atomok közti szoros kapcsolat miatt jó vezetés a melegítés hatására romlik, mert a rendkívüli hőtágulás miatt az atomok messzebb kerülnek, és nagyobb energia kell az elektronok áramlásához.

ezek szilárd fémre és szilárd szigetelőre igazak.

a higany és a szigetelő folyadék, illetve gázokban való vezetés már megint más

Elektromos autó töltő berendezések | Mesterséges növényvilágítás | Mai ajánlatunk: www.gerisoft.hu | www.e-autotoltokabel.hu | www.agrar-vilagitas.hu |

és akkor mi lesz a delokalizált elektronokkal?

tudtommal azok miatt jön létre a vezetés

Illusztrálok, tehát vagyok

Hi!
Ezt már mi is tanultuk, de nem anyagszerűen. Asszem , hogy mivel a fémek pozitívak, ezért a poztitív töltések sűrűsége, adja meg azt, hogy mennyire vezető egy fém. Minél sűrűbb , annál nehezebb az elektronok mozgása ->nagy ellenállás. És ennek a fordítottja. Na mármost ha egy anyagot melegítünk, akkor annak a részecskéi gyorsabban mozognak-> az elektronoknak nehezebb a haladásuk, többet ütköznek. Tehát nagyobb lesz az ellenállása.
Hogy mi van a szigetelőkkel, nemtom.

és mi lesz az antianyag részecskékkel?

viccen kívül: nem kell mindíg teljes mértékig belesüllyedni mindenbe, hogy elmagyarázd.

vegyük alapul az egyenes vonalú egyenletes mozgást, ami ugye nem létezik, mert egy testre kb 50erő hat ekkor is, szóval lassul, vagy meg kell hajtani, nincs pontszerű test, és nincs 100% tiszta fém, amin lehetne játszani. stb

szóval ne méjedj annyira, maradj a felszínen

Elektromos autó töltő berendezések | Mesterséges növényvilágítás | Mai ajánlatunk: www.gerisoft.hu | www.e-autotoltokabel.hu | www.agrar-vilagitas.hu |

nekem ez a felszín
én ezt tanultam

Illusztrálok, tehát vagyok

Hi!
Amit én írtam, az úgy tűrhető?
Nem írtatok rá semmi.

Thanks mindenkinek! Majd összevágok a hozzászólásokból valami jókis anyagot, aztán én leszek a király!

És szerintem mindenki beírhat magának fizikából egy ötöst!!!!

nem tudom, mitől pozitív.

Elektromos autó töltő berendezések | Mesterséges növényvilágítás | Mai ajánlatunk: www.gerisoft.hu | www.e-autotoltokabel.hu | www.agrar-vilagitas.hu |

nincs fizikám... az az időszak már elmúlt

Illusztrálok, tehát vagyok

Elektromos vezetésre csak olyan anyagok képesek, amelyekben a töltéssel rendelkező részecskék (ionok vagy elektronok) könnyen elmozdulhatnak.

fémek: A töltést szállító részecskék olyan delokalizált elektronok , amelyek az összes atomhoz tartoznak és szabadon mozoghatnak a fémkristályban. (Ezeket szokás vezetési elektronoknak is nevezni.) A hőmérséklet növekedésével a kristályrácsban mozgó delokalizált elektronok gyakrabban ütköznek egymással és a rácspontokban levő, a magasabb hőmérséklet hatására erőteljesebben rezgő atomokkal. Az ütközések nehezítik az elektronok mozgását. Ezért nő a fémek ellenállása, illetve csökken vezetőképessége, amikor a hőmérséklet emelkedik. [Tehát nem a tanár mondott hülyeséget!! (R=U/I, ahol az áramerősség csökkenése miatt nő R)]

félvezetők: Az anyagok egy részében vannak olyan lokalizált elektronok, amelyek viszonylag kis energiabefektetéssel (pl. a hőmérséklet emelésével) a delokalizált elektronokra jellemző állapotba kerülnek. Az így létrejövő vezetési elektronok száma az energiabefektetés mértékével arányosan nő, ezért az ilyen anyagok vezetőképessége a hőmérséklet növekedésével nem csökken, mint a fémek esetében, hanem növekedik. Ezeket az anyagokat, amelyek egyébként alacsony hőmérsékleten szigetelők, félvezetőknek nevezzük (pl. Si, Ge).

szigetelők: Nem tartalmaznak delokalizált elektronokat.


Ezt egy kémia tankönyvből írtam ki, de ott nem említik meg, hogy a szigetelők ellenállása hőmérséklet-emelkedés hatására csökkenne. Ha mégis így van, akkor - sztem - az elv a félvezetők ellenállás-csökkenéséhez lehet hasonló.
(Félvezetőknél még meg lehet említeni az n típusú és a p típusú vezetést is, ha kérdezi a tanár.)

bármilyen anyag képes áramvezetésre (a vakuum is) ha elég nagy energiát fektetsz bele.
csak nem éri meg ezért.

akár az üveg, porcelán, kerámia is vezet, ha az átütési feszültséget túlléped.

Elektromos autó töltő berendezések | Mesterséges növényvilágítás | Mai ajánlatunk: www.gerisoft.hu | www.e-autotoltokabel.hu | www.agrar-vilagitas.hu |

Csak 1 valamit, az átütés nem vezetés, mert az anyagszerkezet viszonylagos bomlása okozza, ezáltal az anyag részecskéi nem vesznek részt a vezetésben, csak szabad utat engednek az áramló elektronoknak. Én így emléxem, igaz jó régen volt már.

Ha teszed ami a célod, akkor arra vagy hivatott az életben.

akkor rég volt tényleg.
pont ezért jeleztem, hogy a vakuumban is lehet elektronokat mozgatni.
nem csak anyagban
átütés vezetés, mert utána vezetőképes marad az anyag.
ez egy görbe, ami ugy néz ki, hogy emelkedik a fesszel, aztán átütéskor zuhan, és utána alacsonyabb energiaszint is elég a vezetés fenntartásáoz.

Elektromos autó töltő berendezések | Mesterséges növényvilágítás | Mai ajánlatunk: www.gerisoft.hu | www.e-autotoltokabel.hu | www.agrar-vilagitas.hu |

Nekem valami ilyesmi is rémlik, hogy ha a fémet lehűtöd, akkor 0 Kelvinnél az ellenállás drasztikusan lecsökken, akár a nullát is elérheti, így az anyag szupravezetővé válik.

''csak 8 éve''.

Azóta egyáltalán nem foglalkoztam vele. De imádtam a fizikát.

Ha teszed ami a célod, akkor arra vagy hivatott az életben.

Hi!
Hogy mért pozitívak? Ezt a kémia órán tanultam ,remélem, hogy jól emléxesz még rá. Az anyagok próbálják mindig elérni a nemesgézok elektronszerkezetét. pl a külső héján van 3 elektron, akkor az leadja, és rögtön 3 pozitív töltésű lesz. Na márpedig a fémek közül csak az ólomnak van 4 elektron a külső elektronhéjén (tehát ez a reakció során 4 pozitív tölésű lesz, vagy kettő) a többinek csak ennél kevesebb. Ha ennél több lenne, akkor könnyebb lenne elérni úgy a nemesgáz-szerkezetet, hogy felvesz elektront, és így negatív lesz, de amint említettem az összes fém közül egyedül az ólomnak van 4, a többinek kevesebb elektron a külső héján!

És mi a helyzet a ''tiszta'' félvezetőkkel (pl. Ge, Si), amiknek a rácsszerkezetébe pont azért szoktak belevinni szennyezőatomokat hogy ne 4 legyen a vegyértékük? De az ólom mellett említhetnéd akár az ónt is.
említettem az összes fém közül egyedül az ólomnak van 4, a többinek kevesebb elektron a külső héján!''
Szerintem vess egy pillantást arra a periódusos rendszerre...

Hi! Valóban az ón is ott van ,sőt én arra gondoltam, csak összekevertem. Tehát az ón tud 4 pozitív töltésű lenni, az ólom nem vmi miatt.
A Si-t megnézem mi a helyzet vele. Lehet megtalálom.

A szilicium sötétszürke, fémesen csillogó elem. Alacsony hőmérsékleten szigetelő, magasabb hőmérsékleten azonban vezeti az elektromos áramot: a szilicium félvezető. Emiatt használják tranzisztorokban, integrált áramkörökben, napelemekben, és fényelemekben.
Ötvözőanyagként is használják. (acél)

Homokból, szilíciumból készül az üveg. Az az anyag, amely csak látszólag szilárd: fizikailag folyadéknak tekintendő, hiszen nincs kristályszerkezete.

Ezt találtam róla. Poén, mert kémián azt tanultuk, hogya gyémánthoz hasonló kristályszerkezete van. Márpedig a gyémánt nem puha, sőt a kvarc sem, amit a szilícium épít fel.
Akkor most mi az igazság?

atomfizikai magyarázat:
normálisan egy atom esetén energia szintek vannak, és az elektron csak adott potenciális energia értékekkel rendelkezhet, két szint közé nem kerülhet; nem lehet olyan energiája. többatomos rendszereknél azonban a szintek felhasadnak több egymáshoz nagyon közeli energiaszintre, ami gyakorlatilag tekinthető folyamatosnak, sávon belül az elektron bármilyen energáit felvehet. namost vezetési szempontból három sáv fontos: a vegyértéksáv, az elektronokkal teljesen betöltött utolsó sáv, a vezetési sáv, ahol még vannak elektronok, de már nincs full betöltve és az ún. tiltott sáv, ami a kettö között van, ide nem kerülhet elektron.
elektromos vezetés tekintetében a vezetési sávban kell h. legyen elektron.

vezetőknél semmi gáz nincs, vezetési sávban is van elektron, a tiltott sáv keskeny, így kis energiabefektetéssel (pl. melegítés) több elektron kerül fel a vegyértéksávból, ugyhogy elvileg jobban vezet tőle az anyag.

félvezetőknél a tiltott sáv szélesebb, de melegítésre elég elektron jut át rajta hogy vezessen az anyag (szennyezéssel csökkenthető a tiltott sáv, ugy hogy a szennyezö anyag plusz energiaszinteket jelent a tiltott sávon belül)

szigetelőknél a tiltott sáv széles, és a vezetési sávban nincs, vagy nincs elég elektron, de ha az energia átlép egy küszöbértéket (elektromos, vagy hőmozgásbol származo), akkor az elektronok átjuthatnak a széles tiltott sávon is és vezetővé válik az anyag.

kb. ennyi.

10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''

''Poén, mert kémián azt tanultuk, hogya gyémánthoz hasonló kristályszerkezete van. ''
Egy tiszta kémiai elemnek emlékeim szerint többféle kristályszerkezetű módosulata is lehet, lásd grafit/gyémánt. A SiO2 is lehet kristályos, pl. kvarc, ill. amorf, túlhűtött folyadék, ami az üveg. A #22-höz még annyit, hogy a 4-nél nagyobb vegyértékű vezetőképes elemek természetes állapotban elég rossz vezetők, vagy átmenetek a fémek-nemfémek között (szelén, tellúr, antimon, ...)

DE ez a magyarázat nem jó, mert én úgy emléxem az volt a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy a vezetők ellenállása NÖVEKSZIK, vagyis a vezetőképessége CSÖKKEN, ha MELEGÍTJÜK.

FÉLvezetők (és szigetelők)..
Szerk: hoppá, ez érdekes

[Szerkesztve]

nem igazán értem amit írtál.

nem igazán értem amit írtál.
pedig egyszer kattintottam rá
bocsánat

[Szerkesztve]

Miután mégegyszer elolvastam a #26-ot, már én se
Merthogy a közönséges fémeknek mégis pozitív hőmérsékleti együtthatójuk van (PTK-jellegűek, azaz a hőmérséklettel együtt az ellenállásuk is növekszik), az NTK-termisztorok pedig félvezető-alapúak...

Akkor a szilicium NTK, mert hőm. noveléssel csökken az ellenállása, vagyis nemtom, hogy egy adott hőmérséklettől vezető, vagy szépen lassan.
Kezd összeállni a kép. Eddig nem nagyon fonódtak össze a szálak.

[Szerkesztve]

ja ez igaz akkor passz, erre nem tudok válaszolni (amit irtam a sávszerkezetről az oké, lehet hogy a fémeknél van még valami csavar benne melegitéskor)

10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''

Akkor majdnem ott vagyunk, mint az elején, csak már le lett írva 20 variáció.

Egy kis adalék (ugyan láthatóan nem általános/középiskolai szintű anyag, de sok benne a szöveg: Bővebben: link

Nem kissé sánta dolog, hogy csak atomfizikával magyarázni a fémek vezetését? A fémüvegek/amorf fém/ szinte(!) szigetelők, az ötvözetek vezetőképessége az ötvözés fokozásával pedig csökken, pedig az atomfizikából ez nem következik. Annyi elméletet hallottam már, hogyinkább nem is kezdek bele felsorolni, a szerintem legvalószínübb edig nem biztos, hogy az amit a tanár hallani akar.

Utánam a kondenzcsik!

''..az ötvözetek vezetőképessége az ötvözés fokozásával pedig csökken, pedig az atomfizikából ez nem következik.''
Miért nem? Ha egy fémrács nagyon szabályos, mindenhol egyforma és nem torzul, nyilván az kedvez a legjobban az elektronok szabad áramlásának. Mivel nincs két tökéletesen egyforma szerkezetű fém, az ötvözés mindig torzítja a rácsszerkezetet, és - tiszta, jól vezető fémek esetén - akadályozza az elektronáramlást, tehát növeli az ellenállást. Ugyanezen értelmezés szerint csökken a vezetőképesség a hőmérséklet emelkedésének hatására a fémrácsban, hiszen a rács atomjai rezegnek, mégpedig a hőmérséklettel arányos kitéréssel, ami szintén torzuláshoz vezet.

Amit a végén írtál, azt már én is írtam, majdnem uazt.

Rácsszerkezet - ez ugye már szilárdtest fizika!

Utánam a kondenzcsik!

Érdekes volt elolvasni az egészet, köszönet a téma ''kirobbantójának''.

Azt találtam különösen izgalmasnak, hogy még ma is mekkora rés tátong az atomfizikai és kémiai/általános-iskolai-fizikai szint között. Mintha nem is ugyanarról a dologról szólnának. (Pedig de.)

Mióta tanultam róla csak újság/könyvolvasóként foglalkoztam a témával, de annyit megjegyeznék, hogy a fizika/kémia megállapításai inkább gyakorlati-megfigyelési irányból közelítnek, míg az atomfizika elméleti irányból. Viszont amíg az első csoport természetesnek vesz olyan állításokat, mint az, hogy ''feszültségkülönbség hatására áram folyik a vezetőben'', addig a másik max. ''töltések vándorlása'' címmel illeti ugyanazt az eseményt, hiszen meg van győződve arról (kétrés-kísérlet elektronokkal / interferencia), hogy az elektron egy olyan dolog, aminek az útját nem tudjuk leírni/felderíteni két térbeli pont között, ergo csak annyit tudunk, hogy ''ha itt egy be, akkor ott egy ki''. Ezért értelmetlen dolog ütközésekről meg egyebekről beszélni, ez csak egy képletes párhuzam, nem több.

Szerintem is a legegyszerűbb feleletet várja a fizikatanár, de ha valakit érdekel a téma, ajánlom neki ezt a linket: Bővebben: link.

Idézetek innen:
''...Egy fémben az elektron kvantummechanikai hullámállapota azt jelenti, hogy az elektron egyforma valószínűséggel megtalálható a fém bármely pontján, sőt ez a valószínűség nem tűnik el ugrásszerűen a fém szélén, hanem folyamatosan esik nullára.
...Ez a felvétel elég meggyőző ahhoz, hogy az elektronokat hullámoknak, és ne a fémben szaladgáló golyóknak tekintsük. Az elektronok hullámhosszából megállapítható energiájuk is. Ez nagyon magas értéknek adódik; akkora, mint a 60 000-100 000 oC-ra felmelegített klasszikus részecskék energiája. Ez a meglepően nagy energia egy alapvető fontosságú kvantum-elv, a Pauli-elv következménye. Szemben a klasszikus fizikával, ahol minden részecske a legalacsonyabb energiájú állapotba kerülhet, a kvantummechanikai állapotokban egyszerre legfeljebb egyetlen elektron tartózkodhat. Emiatt a fémben lévő elektronok nagy része ''kénytelen'' a már betöltött, alacsony energiájú állapotok helyett a magasabb energiájú (és ezáltal magasabb hőmérsékleteknek megfelelő) szinteket elfoglalni.''

Ui. Remélem nem kevertem meg még jobban azokat, akik szeretnének tisztán látni, igazán nem ez volt a cél.

Üdv, toeri

Hali!

Nem akartam új topikot nyitni, ezért ide írom. Az egyik haveromnak kellene S.O.S. segítség fizika témában! Nagyon fontos lenne, mert különben megbukik! Jó fej gyerek (bár egy kicsit hüje ) kár lenne érte . Szóval itt vannak a kérdések feladatok, amelyeket értelmesen meg kéne válaszolni:

1.Sorolj fel olyan gyakorlati példákat, ahol erőmérőket használnak!
+Nevezd meg, hogy milyen fajta erőket mérnek!
2.Nevezd meg az erőt és az ellenerőt! Különböző sporteszközök használatánál!
3.Az egyik végén szöghöz rögzített gumiszálat meggyújtottuk. Mi az izomerő ellenereje? Mi a rugalmas erő a gumiszál egyik illetve másik végénél?
4.Miért rúg hátra a puska elsütésekor?
5.Miért gyorsul tovább a kilőtt rakéta a tartóálvány elhagyása után?


Nem nagyon nehéz, de itt a PH-n bizti vannak fizika májerek.
Előre is köszi a srác nevében is!

ßye: Ftpmuki

P4 1600@1900 MHZ, Asus alaplap, 512 SD Ram, Abit Geforce FX 5200 128MB, Audigy 2, NEC DVD-RW, 120+120+80 GB Maxtor, Codegen 400 watt-os táp, Logitech Z-560 THX hangfal

Biztos irnak mások töbet is, én most lusta vagyok, de egyelőre ez is több a semminél, rmeélem

1.) pl. fürdőszobamérleg. A régi, amin elforog a számlap, amikor ráállsz. Az újfajta digitális kijelzős lehet hogy máshogy működik már.
De ugyanilyen az a konyhamérleg is, aminek a tányérjába pakolsz és elmászik a mutató.
Amin neked kell tologatni a súlyt, és nézni, mikor van egy szintben a két pöcök, az csak erősen közvetve az (merthogy az inkább emelő, mint a libikóka).

A két fenti mérleg a vele közölt nyomóerőt (azaz súlyt) méri, és a súly=tömeg x grav.gyorsulás összefüggést használva jelzi ki az eredményt tömegként.

2.) pl. teniszütő és teniszlabda, amikor ütsz (a pillanat amikor összeér a labda és az ütő. Rugalmas ütközés a jelenség neve mellesleg). Hogy melyik ez erő és melyik az ellenerő, viszonyitás kérdése, de a magától érdetőtőbb az, hogy az erő amivel az ütő a labdát nyomja (és ez a labdát gyorsitja), az ellenerő pedig amivel a labda nyomja az ütőt (az meg a te kezedet) visszafelé.

3.) Gondolom megNYújtottuk, nem GYújtottuk Az izomerő ellenereje közvetlenül a rugalmas erő, közvetve pedig ami a szögben ébred. A szál két végénél a rugalmas erő ugyanakkora kell hogy legyen (de ellentétes irányú). Az egyik végén a szögben ébredő erő ellenereje, a másikon az izomerő ellenereje...
(na ez elég zavaros lett, remélem érthető, nem pedig félre...)

4.) A lendület- (avagy impulzus) megmaradás törvénye.
Merthogy, lendületmegm: golyó seb x golyó tömeg = puska seb. x puska töm. (x -1 az ellentétes irány miatt, meg mert igy jön ki ha szépen irod fel, ui, akkor úgy irod h a kettő összege zérus).

golyó: kis tömeg, nagy sebesség. Puska: nagyobb tömeg, kisebb sebesség.




5.) Mármint az űrrakéta? Hát mert folyamatosan engedi ki magából hátrafelé nagy sebességgel az elégett üzemenyag égéstermékeit. Mintha minden egyes töredékmásodpercben lőnél a puskával az meg rúgna hátra...

Szóval egyrészt a lendületmegmaradás, másrészt pedig Newton 3. törv: amekkora erővel löki ki a rakéta a gázt, akkora erővel löki vissza előre a gáz (van tömege) a rakétát... ugyanez van a puskánál meg a golyónál is!

Whatever.

Nagyon szépen köszi! Ilyenre gondoltam! Nem bonyolult és érthető!

ßye: Ftpmuki

P4 1600@1900 MHZ, Asus alaplap, 512 SD Ram, Abit Geforce FX 5200 128MB, Audigy 2, NEC DVD-RW, 120+120+80 GB Maxtor, Codegen 400 watt-os táp, Logitech Z-560 THX hangfal

Hol lehet találni anyagot a speciális relativitás elmélethez, amit kb. 30 perc alatt meg lehet érteni és megtanulni? Elég fontos lenne így, hogy holnap vizsga fizikából.

I am having fun staying poor.

első körben hátha itt van valami értelmes: Bővebben: link

スバル | De semmi baj Eric, ne feledd, nincsenek hülye kérdések, csak hülye gyerekek! - Mr. Garrison

Jajj, hát ez azért nem éppen certifikált forrás, elvégre is bárki reggelhet ide.
Elég lenne kezdetnek az, hogy mi:
- a négyes vektor.
- idő dilattáció, vagymi.
- hosszkontrakció(?).

Meg ilyesmi szvakat tudok, csak azt nem, hogy mire jók...

I am having fun staying poor.

ha csak a spec relativitás lemélet kell semmi következmény és egyéb nyalánkság akor v az egyetemi fizika könyv / jegyzet v amiben még jobban le van írva (igen jól magyarázza, amolyan hülyegyerek módszer) a 4.-es fizika könyv de írd be gugliba és kidob egy csomó oldalt.. onnan van egy kettő egész jó

''The Lord is my light and my salvation; whom shall I fear? The Lord is the strength of my life; of whom shall I be afraid?''

Most ezt találtam.

Bővebben: link Kell az a f@szomsetuggya-milyen kúp is...

I am having fun staying poor.

nézd meg a ''gibbersólyomban''
idődilatáció az időtorzulás, hosszkontrakció a hossztorzulás, relativitás témakörben keresendő a pontos definíció. de ha google-ba beírod hogy ''idődilatáció'', pontosabbakat kapsz, példákkal és azonnal. (nem azér mer nem akarok segíteni, csak már nem emlékszek )