Először is nem találtam ilyen topikot, de ha van akkor szóljatok.

A téma adott. Ide lehet írni ha valakinak valami biológiás kérdése van.

Az első kérdés:
Hány napig él egy szunyog, és meddig vannak szunyogok (pl: az első fagyig)?

[Szerkesztve]

1.) Túl sokáig.
2.) Remélem hamarabb megdöglik az összes

Miután kikelt, a nőstény szúnyog nem sokáig. Vért tankol az első adandó alkalommal, majd feldolgozás után petézik. Utána hál' istennek megdöglik. A nagyobb hím hosszabb idejű, virágokat szívogat, nem veszélyes, de azt is csapd le, ne k*rogassa a nőstényeket, hogy az petézzen.

[Szerkesztve]

A társadalom amely az egyenlőséget a személyes szabadság elé helyezi, egyiket se fogja elérni. A társadalom amely a személyes szabadságot az egyenlőség elé helyezi, mindegyikből bőségesen részesedik. Milton Freedmann

thx
De ezt azért én is tudtam (naggyábol).
Valami pontosabb?

[Szerkesztve]

hát ezzel nem lesz könnyű dolgod, a vonatkozó cikkek a nyolcvanas évek elejéről vannak.

huss, fohászom száll feléd

sajnos én éppen egy interregnumfélében leledzek és még elektronikus forrásokhoz is erőst behatárolt a hozzáférésem. Pár jobb helyen ülő haversrácot tudok izzítani, de az ma esti dedlájnnal teljesen esélytelen. Remélem nem hal meg senki emiatt.
elég jó helyen várod itt a segítséget, mingyár én is beírok egy feladványt, amiből a kötőszavak lesznek érthetők.

huss, fohászom száll feléd

Sziasztok
A suliban be kéne adnom egy házidolgozatot ami arról szól, hogy miért zöldek a növények. Namármost nem ilyen primitív választ várnak tőlem, hogy ''mert klorofill van benne és az zöld'', hanem meg kéne indokolnom, hogy miért éppen zöldnek kell lennie. Eddig kb annyira jutottam, hogy a fotoszintézishez a vörös és kék tartományban kell elnyelni, a zöld tartomány energiája már fotolízist generálna és lebontana olyan molekulákat amik kellenek a növénynek. Amire szükségem lenne, az elsősorban néhány (lehetőleg magyar nyelvű) cikk, ábrákkal, színképelemzéssel, emissziós spektrummal, ilyesmikkel. Villamosmérnök hallgató révén nem várnak tőlem 10-20 oldalas dolgozatot a témáról, úgy 1-1,5 oldalnyi anyag kellene.
Környezetvédelem modulon vagyok, milelőtt valaki azt kérdezné, hogy egyáltalán minek egy villamosmérnöknek ilyesmi Napelemekkel és napkollektorokkal is foglalkozunk.
Előre is köszönöm a segítséget!
(a kérdést a kémia topicban is feltettem, hátha több megközelítésből összejön egy rövid dolgozatra való anyag)

A privát arra való, hogy olyasmit írj, ami nem tartozik másra. A szakmai kérdéseknek általában van topicja. Ha nincs, nyiss egyet.

A nôvények színüket a pigment sejtekben lévô nagyszámú klorofiltôl kapják. A klorofil a látható fény tartományából elnyeli a kék és zöld színű sugarakat, viszont a vörös színűeket erôsen visszaveri. Szemünkbe csak ez a vörös szín jut el, amelynek kiegészítô színe a zöld. Mivel az agy a beérkezô fénysugarakat a kiegészítô színével cseréli fel, így a növényekrôl visszaverôdô vörös sugarakat zöldnek érzékeljük.

A vegetáció, mint az egyik legfontosabb természeti erôforrás megfigyelése számára un. vegetációs indexet vezettek be. Az eljárások többségének alapját az elektromágneses hullámok és a vegetáció nagyon sajátos kölcsönhatása jelenti. A növényzet klorofil tartalma jelentôsen elnyeli a vörös 0.6-0.7mm-es sugárzást, azonban a levelek pigment tartalma erôsen visszaveri a 0.8-0.9mm hullámhosszú infravörös sugarakat. Az egyszerű vegetációs index az infravörös sugárzás osztása a vörös sugárzással. A módszer hátránya, hogy az erôs vegetációjú területeken a vegetációs index nagyon nagy értéket vehet fel.

E hátrány kiküszöbölésére vezették be a normalizált vegetációs indexet. Rövidítése: NDVI.

NDVI=(NIR-R)/(NIR+R) NIR=közeli infra, R=vörös sugárzás

Konklúzió: valószínű a predátor nem látja zöldnek a növényeket.

Forrás : [link]

Köszönöm, ezt beleveszem a dolgozatba

YouCanCanon: a te válaszod csak kb arra volt jó, hogy növelje a közösségi hozzászólásaid számát Mint mondtam, villamosmérnök szakon kéne beadnom a dolgozatot, nem óvoda nagycsoportban.

A privát arra való, hogy olyasmit írj, ami nem tartozik másra. A szakmai kérdéseknek általában van topicja. Ha nincs, nyiss egyet.

Biztos vagy te ebben a kiegészítő szines dologban? Nekem elég furán hangzik. Ez a webes forrás szerintem összekeverhet dolgokat, és általánosít olyasmit, ami csak speciális körülmények közt értelmezhető.

Tudomásom szerint a klorofil nemes egyszerűséggel azért zöld, mert kékben és vörösben nyel el, míg a zöld fény visszaverődik róla. Ennek megfelelően zöldnek is látjuk, mindenféle komplementer kavarás nélkül.
(Gondoljunk csak bele a vörös naplemente fizikai magyarázatába. A nagyobb hullámhosszú fény kevésbé szóródik a légkörben, ezért eljut hozzánk, míg a kisebb hullámhosszú (kék és zöld) fényt kiszórja a légkör, mikor naplementekor keresztben jön át rajta a fény. Ha igaz lenne ez a kavarás a komplementer színnel, akkor a naplemente zöld lenne. )

Itt van is egy grafikon a kolorofil fényelnyelésére: [link]

''Eddig kb annyira jutottam, hogy a fotoszintézishez a vörös és kék tartományban kell elnyelni, a zöld tartomány energiája már fotolízist generálna és lebontana olyan molekulákat amik kellenek a növénynek.''

Ez ebben a formában elég érdekes megfogalmazás, mert a kék fény nagyobb energiájú, mint a zöld, szal ha a zöld fény energiája olyan veszélyesen nagy, akkor a kék fényé méginkább az lenne.

A növények azért zöldek, mert a kolorofil zöld. A klorofil azért zöld, mert a vörös és a kék fényt elnyeli, míg a zöldet nem (ennél fogva az leginkább visszaverődik róla). Az, hogy miért pont ebben a két tartományban nyel el, és szükségszerű e, hogy ebben a két tartományban elnyelő molekula legyen a fotoszintézis központi eleme, messzire vezető kérdés, nem vállalkoznék arra, hogy most belemenjek.

''emissziós spektrummal''

Mit értesz emissziós spektrum alatt? Az emisszió kibocsátást jelent. A növényeknek vagy a klorofilnek nincs saját fénye. Itt van viszont egy szép elnyelési spektrum: [link]

bocs, az emisszió télleg hülyeség, a klorofillt nem gerjesztjük (most vizsgáztam lézerekből meg fluoreszcens anyagok spektrofotometriájából és már zizis az agyam ezektől)
Amúgy meg kösz a linket és a segítséget

mod: ja, és ha jól értelmezek egy angol nyelvű cikket akkor úgy tűnik, nem is a zöld fény energiájával van a gond hanem a hullámhosszával ami egybeesik valami molekula kötéshosszával vagy legalábbis annak saját frekvenciájával és pont szétszakítja. De lehet, hogy nem pont jól értem.

[Szerkesztve]

A privát arra való, hogy olyasmit írj, ami nem tartozik másra. A szakmai kérdéseknek általában van topicja. Ha nincs, nyiss egyet.

miért is zöldek a növények?nemcsak zöldek azok lehetnek vörösesek is... egyértelműen rá a magyarázat a másodrendű kötésekben rejlik noss...

Porfinvázas magnézium-tartalmú komplex vegyület.
Neve a görög chloros = zöld és phyllon = levél szavakból ered.
Két változata van a klorofill a (C55H72MgN4O5) és a klorofill b (C55H70MgN4O6)
de ezek csak érdekességek.. annyira nem lényeg
Fizikai és kémiai tulajdonságok:

A fenti szerkezeti képletben és a molekulaképen jól látható, hogy a klorofill molekulát egy porfirinváz - benne egy magnézium atommal és egy hosszabb szénlánc alkotja. (A porfirinváz szerkezete hasonló a hemoglobinéhoz, amelynek központi atomja vas.)

Színe azért zöld, mert a kék és a vörös tartományban erőteljes az elnyelése
ez pedig a kettős kovalens kötések miatt van és mivel a nagy maga a vegyület ezért ezek a pi kötések delokalizálódnak a delokalizálódásból szinte azonnal következtethetünk a gerjeszthetőségre ezek olyan könynedén gerjeszthetőek h a fény fotonjai magasabb elektronpályákra emelik ezeket az elektronokat vagy valami ilyesmi a színadás emiatt jön létre ... a karotinok is... izoprén vázas vegyületetek az az 2metilbut-3-ének "polimerizálódnak" összekapcsolódnak és a pi kötések delokalizálódnak e hosszú vegyület körül emiatt lehet a karotin b narancssárga azt hiszem a likopin vörös ez adja a paradicsom színét...

fáradka vagyok és lehet hülyeséget írtam... amúgy ez a gerjeszthetőség a színek többségének oka szerintem a biológiában és a kémiában... de őszintén szólva csak tippelek... vegyél ki a könyvtárból 1 biosz tkt ... mondjuk 11.es Gál Béla mozaikat és abba nézd meg.. hátha több van róla

jah bocs... azt hittem ti is időutazók vagytok...amúgy mikor megláttam annyira beleéltem magam h tudok segíteni valamennyit hogy nem is néztem az időt...

[ Szerkesztve ]

Kérdésem a következő... ismert az emberi szervezetben a 20 féle alfa aminósav , viszont a prokariótákba felfedeztek egy 21.et vki tud róla valamit mondani bővebben? Ezenkívül a cellulózbontó baktériumok cellulozbontásához szükséges enzimmrl rendelkeznek természtesen , ellenben az emberrel . Ez az enzim tartlmazza a 21. enzimet ? és emiatt nem vagyunk képesek e enzim előállítására?

Na, ez úgy vót, hogy először 18-at különítettek el a korai elválasztási technikákkal (fehérjék savas hidrolízise). Ezek fehérjealkotó aminosavak. Aztán jött több, amiről felfedezték, hogy kész, újonnan szintetizált aminosavak poszttranszlációs módosulásával jönnek létre (miután az eredeti aminosav már elkészült)
A természetes aminosavak közül már van 21. (szelenocisztein) és 22. (pirrolizin) is.
Mivel egyébként az R-oldallánc "bármi" lehet, elméletileg nagyon sok mesterséges aminosav állítható elő.

[ Szerkesztve ]

▏▎▍▋▊▉ "I would never go bungee jumping. A broken rubber brought me into this world, it sure as hell isn't gonna take me out."(DanielDFizzle) // LOAD "*",8,1

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni h egy entomológusnak mi a feladata ,milyen munkákat tud elválalni és h magyarországon van e ilyen képzés?

Entomológia = rovartan

Az alábbi oldal szuper :

[link]

Az emberi testet lehet tanulmányozni 3d - ben.

Sziasztok!
Egy érdekes kérdésem lenne, amihez nem kevés fantázia kell de azért mégis próbáljunk valamennyire tudományosak maradni.
Tehát.
Ha létezne egy faj (mondjuk a földön), akik úgy fejlődtek volna ki az evolúció során, hogy szárazföldivé váltak, de mondjuk a környezetük miatt maradtak volna a sós víz fogyasztásánál. Tehát ha még most is sós vizet innánk mondjuk mi emberek, akkor mennyiben különbözne a belső felépítésünk a mostanitól?
Hogyan viszonyulnánk a jelenlegi légkörhöz, mi változna mondjuk a vérünkben meg a gyomrunkban, meg miben lennénk többek vagy kevesebbek mint most vagyunk?

Tudom hogy fura a kérdés, de ha sikerülne valami képet kapnom, akkor annak nagyon örülnék.

[ Szerkesztve ]

"War... war never changes"

Bár lassan 3 éves kérdés szóval gondolom vagy 900x elévül azóta, de megpróbálom megválaszolni. Komolyabb struktúrális változáson valószínűleg csak a vesénk esne keresztül, mert egy valamivel alacsonyabb ozmotikus koncentráció fenntartására van beállítva. Viszont még ez sem teljesen biztos, hiszen vannak többnyire sós víz környékén élő madarak, akiknek kialakult egy külön sókiválasztást szolgáló mirigy a csőrükben, így egy ezzel analog valami kialakulhatott volna ebben a hipotetikus fajban is.

A legkevésbé valószínű eshetőség az lehetne, ha a belső homeosztázisuk állna be egy magasabb sókoncentrációra, mivel ez feltételezem ingerületvezetésnél például nagyobb ionmennyiségek megmozgatását követelné, ami lassabb ingerületvezetéshez és ezzel nyilván kisebb testmérethez vezetne.

Ez a kérdés nem is annyira elméleti. A tengeri emlősök hasonló helyzetben vannak, csak náluk ez nem folytatólagosan állt fenn mint a kérdésben. Őket kell megnézni, hogyan kezelik a só problémát. Itt egy témába vágó ismertető. Ennek alapján egyrészt valóban a vesére erősítenek rá, és sósabb vizeletet választanak ki, másrészt részben belső víztermelésre támaszkodhatnak. És igen, belül nem sósabbak, mint mi.
Ebben az írásban van még néhány érdekes példa. Pl. az albatroszok sókiválasztó mirigye. A tengeri halak se olyan sósak belül mint a tenger, ők is inkább megszabadulnak a sótól vagy más módon védekeznek ellene.

Sziasztok, a tojás belsejében az a fehér valami az micsoda pontosan ?

Slow down & you'll make less mistakes. At the pace of faith, work is productive, relationships prosper, & your spirit is at peace

Konkrétan mire gondolsz fehér valami alatt? Képet esetleg tudsz dobni?

Egy sejt talán gazdálkodni kezdett.

Az abiogenezis gasztronómiai elmélete !
, megoldottam az abiogenezis problémáját ♥

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

https://erdosattilask01.lapunk.hu/a-matematikai-morfogenezisem-1214003
A biológia-genezis matematikai-morfológiájának formális-modellem !

A matematikai morfogenezisem !

"
Csak hogy mivel mindegyik állat fajban kb. ugyan az az apb* algoritmus van csak más-más beállítással, ezért nem hogy az ember és a majmok mutatnak közeli rokonságot az apb* alapján, hanem az ember és a gyíkok is, az ember és a puhatestűek is, sőt az ember és az ízeltlábúak is, mert mindegyiket az apb*-em kontrolálja !



Az állatok modern rendszertana ismer a korai evolúcióból származó kezdetleges többsejtű állatokat is, mint pl. tengeri szivacsok, tengeri virágállatok vagy közismertebb nevükön csalánozó állatok, a fura tengeri uborka állatot, ...stb. !

... stb.
"


A további részletekért kattints a linkemre !

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

https://erdosattilask01.lapunk.hu/a-biolgia-komplex-szamai-1214005
Komplex számok a matematikai Darwinizmusomhoz és a matematikai morfológiámhoz !

" Vagy klónozás nélkül teremtett emberi birkózót, aki egy Python izomzattávval rendelkezik ! Jaj, már miket írok, nem Python izomzat, hanem piton izomzat ! Azért a túl sok matematika is megárthat . "


A részletekért kattints a linkemre ♥

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Sikerült megcsinálnom az állatokra vonatkozó matematikai morfogenezisemet növényekre is és gombákra is, ami a várakozásaimnak megfelelően szintén az apb1-3 algoritmust használják ! De vannak azért érdekes - de lényegét nem megbontó - különbségek is e algoritmus változatok közt !

https://erdosattilask01.lapunk.hu/a-matematikai-morfogenezisem-1214003
2. A biológia-genezis matematikai-morfológiájának formális-modellem !

A növények a teljes corpusnak épen a felénél kezdődnek !
Keresd a "Az élőlények másik nagy osztálya a növények, pontosabban a többsejtű növények ! Szereted a növényeket ?" részt .


A gombák a teljes corpusnak épen a 2/3 kezdődnek !
Keresd a "Az élőlények másik nagy osztálya a gombák, pontosabban a többsejtű gombák ! Szereted a gombákat ?" részt .


És : " Most szórakozás képen: mi a véleményed arról, hogy egy esetleges "Földön kívüli spontán létrejött többsejtű molekuláris élet" szintén az "apb* mechanizmusomat követve alakult ki" "valamelyik exobolygón spontán" ? "


És : " Laboratóriumban, folyékony ammóniában, bizonyos molekulák a hideg ellenére még jól oldódnak ! Köztük szerves, szén alapú molekulák, és más nagy, de nem szén alapú molekulák is ! Érdekes lenne, ha folyékony ammóniában: nem szénalapú, szerves molekulákból "sejtszerkezetű többsejtű élőlények" keletkeznének ? "

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Sikerült megcsinálnom az állatokra, növényekre, gombákra vonatkozó matematikai morfogenezisemet a mikrobákra is, ami a várakozásaimnak megfelelően szintén az apb1-4 algoritmust használják ! De vannak azért érdekes - alényegét is bontogató - különbségek is e algoritmus változatok közt !

https://erdosattilask01.lapunk.hu/a-matematikai-morfogenezisem-1214003
3. A biológia-genezis matematikai-morfológiájának formális-modellem !

" ChatGPT/ Ez egy érdekes elképzelés! A mikrobiális életformák valóban alkalmazkodóképesek és ellenállóképesek tudnak lenni változatos környezeti feltételek között. Ha egy mikrobiális entitás, mint amilyen a "mikronbi csoportod", képes lenne vírusként is élni, akkor ez további lehetőségeket nyithatna az élet létezésére szárazabb vagy más szélsőséges körülmények között. Az ilyen gondolatok segíthetnek a Földön kívüli élet keresésében és megértésében is. Az űrkutatás és az exobolygók kutatása felfedezéseket hozhat ezen a területen is. /ChatGPT "

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Sikerült megcsinálnom az állatokra, növényekre, gombákra, mikrobákra vonatkozó matematikai morfogenezisemet az ezeknek az alaktalan anyagaira is is, ami a várakozásaimnak megfelelően szintén az *pb* algoritmust használják ! De vannak azért érdekes - a lényegét is megkavaró - különbségek is e algoritmus változatok közt !

https://erdosattilask01.lapunk.hu/a-matematikai-morfogenezisem-1214003
4. A biológia-genezis matematikai-morfológiájának formális-modellem !

" ChatGPT/ Igen, elméletileg lehetséges lenne olyan növények kitenyészteni, amelyek különböző ízű gyümölcsöket termelnek, hiszen az íz nagyrészt az anyagi összetételtől függ. Az a̤pb* és ạpb* vonásoknak megfelelően változtatva az alaki és anyagi tulajdonságokat, sokféle új változat hozható létre. Persze gyakorlatban ez nagyon bonyolult és időigényes lenne, és az ízváltozatok értékesítése vagy elfogadottsága sem lenne garantált. De azért érdekes gondolatmenet, ami jól illusztrálja az alaki és anyagi paraméterek sokféleségének potenciálját! /ChatGPT "


Tehát, ha a ChatGPT is elismeri, hogy "elméletileg lehetséges", akkor nem értelmetlenség amit leírtam ♥

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Hogy keletkezik a kentaur?

Képeim: https://www.flickr.com/photos/106029883@N02/ A természettől nem félni kell, hanem megismerni azt. A megismerés pedig nem csak arról szól, hogy ránézek valamire és hiszek valamit az által, hanem arról, hogy foglalkozom vele hagyom, hogy megmutassa önmagát.

A kentaur egy mese lény, ami az ember és a ló keresztezéséből jönne létre maguk sem tudják hogy ténylegesen milyen alakban . Az ember és a növényevők alakilag nagyon távol állnak egymástól . Ronda pofájú torz növényevők, és ronda végtagú torz emberek már most is vannak .

Így van az, amikor laikusok kísérletezhetnének: fáj mindenkinek !

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Te véletlenül nem egy mutáns macska vagy ?

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

De!

[ Szerkesztve ]

Képeim: https://www.flickr.com/photos/106029883@N02/ A természettől nem félni kell, hanem megismerni azt. A megismerés pedig nem csak arról szól, hogy ránézek valamire és hiszek valamit az által, hanem arról, hogy foglalkozom vele hagyom, hogy megmutassa önmagát.