Összegzés

10. ÖSSZEGZÉS:

Megállapítható, hogy bizony a GTX285 egy jófajta, tuningolt kétmagos mellett sem tudta kiaknázni képességeit annak idején. Igaz, nagy ugrás a 3. generációs Intel Core i5 alatti szolgálatra áttérni, de közbenső CPU-val sajnos nincs módomban tesztelni a VGA-t. Az Olvasók között biztosan van, aki tapasztalatból meg tudja mondani, valójában melyik az optimális (szükséges és elégséges) CPU a GTX285 kihajtásához, hiszen egy korábbi generációs processzorral is elérhető a GTX285 kvázi kihajtása (az a CPU órajel, amelynek további növelésével a grafikus teljesítmény – FPS – gyakorlatilag állandósul, vagy csak minimálisan növekszik).

Azt is láthatjuk, hogy a szintetikus tesztek eredménye nem adja meg egyértelműen a választ a teljesítmény-javulás mértékének meghatározására, ezért végeztem játék alatti valós terheléses teszteket is. Ezek alapján az írásom elején feltett költői kérdésre az alábbiakban lehetne röviden válaszolni:

Ha a kártya újjászületésének nem is, de tisztes helytállásának mindenképpen tanúi lehettünk. A négy éves VGA a mai játékok alatt is bőven játszható megjelenítést tud produkálni. Akinek nem célja, hogy a 3DMark pontokat kergetve a legújabb hardverelemek legyenek a gépében, egy két-három éves „gamer konfigba” bátran használhatja a GTX 285-öt, illetve közeli rokonait. Maximális fogyasztás (TDP) tekintetében nyilván nem illik bele a mai kisfogyasztású alkatrészekkel szerelt gépek közé, de nem olyan kiugró a maga 205 wattjával, ami miatt tápot kellene bővíteni. Az egyedi hűtéssel a terhelés alatti hőmérséklet értékek önmagukért beszélnek, egy kevésbé jól szellőztetett, átlagos házban sem kell a túlmelegedésétől tartani. Igény esetén még szoftveresen is jól tuningolható, mint láttuk.

A cikk elején megmutattam, hogy a GTX285 memória sávszélessége partiban van a mostani új generációs kártyákéval.
A shader kapacitásban azonban az új gyártástechnológia vezet: a shader egységek száma a GTX285 esetében 240 db (ami a saját korában kiugrónak számított), míg az említett HD7850 –ben 1024 db van.
A pixel shader egységek a „szép” grafikai elemek megjelenítésére alkalmasak, hiszen a pixelek színét képesek változtatni, pl. a játékokban látható csillogó víz effektek is a pixel shadereknek köszönhetők.
Az órajelek is hasonlóan fontosak, de a shaderek számának megduplázása sokkal (energia)hatékonyabb, mint a mag órajelét duplájára növelni. Jelen esetben a két említett kártya között a shader-szám több, mint négyszerezése áll fenn.
Hiába van 80 TMU egység a GTX-ben a 7850 64-ével szemben, ha a pixel rate (Gpixels/sec) értéke +33% nagyobb a HD7850-nek. A pixel fill rate azt mutatja meg, hogy hány pixelt képes a kártya megjeleníteni.

A tesztekben megfigyelhettük, hogy a felbontás csökkentésével a teljesítmény számottevően javult. Egyes játékokban abszolút nem számít szentségtörésnek, ha a magasabb FPS érdekében a felbontásból visszaveszünk. Értelemszerűen erre csak akkor kerüljön sor, ha élsimítás nélkül is szaggatunk 1680-ban. Az 1680x1050-es felbontásról visszaállva 1280x800-ra jelentősen megemeli a játszhatóság szempontjából fontos minimum és az átlag FPS értéket, akár 30%-kal is. Online FPS esetén úgysem az árnyék és a tükröződés a lényeg, ezért én sem voltam szégyenlős annak idején visszavenni a grafikát, hogy ne képregényen nézzem, amint megkéselnek.

Nem tudom, hány olvasó ért el idáig, azoknak köszönöm, hogy elolvasták a cikket. Nem terveztem ilyen hosszúra, de most már mindegy is. Az építő jellegű kritikákat a topic-ba, a romboló jellegűeket privátba legyetek szívesek megírni, és igyekszem javítani.

Még egyszer köszönöm, hogy elolvastátok,

ruti