A GTX 285 rövid bemutatása
1. A GTX 285 RÖVID BEMUTATÁSA:
Itt a Prohardver!-en a következő szerény címmel és alcímmel jelent meg annak idején fLeSs tesztje a kártyáról: „Nem kispályásoknak: GeForce GTX 285 és 295 / Nagyágyúk csak játékosok részére”.
2009. január 8-án mutatta be az nVidia az új 55nm-es GT200b chippel felvértezett kártyáit melyek először GTX 285 és a két grafikusmaggal ellátott GTX 295 személyében jelentek meg majd később GTX 275 is megjelent. A GTX 285 lényegében egy csökkentett magméretű GT200-ra épülő GTX 280, aminek az órajeleit 648/1476 MHz-re emelték, fogyasztása pedig csökkent, elvileg 236-ról 183 wattra. A memória mérete nem változott, továbbra is 1 GB-nyi GDDR3-as lapkát találunk a kártyán, de a modulok órajelét 1242 MHz-re emelték. A GTX 285 első ránézésre teljesen megegyezik a GTX 280-nal, de a tápcsatlakozók 8+6-os felállása 6+6-ra változott, nyilván azért, mert a videokártya kevesebb kakaóval is beéri. (forrás: Prohardver / „NVIDIA GeForce GTX 295 / 285 / 275” topic)
forrás: Prohardver! / fLeSs cikke: „Nem kispályásoknak: GeForce GTX 285 és 295”
A fenti táblázatban bizony figyelemre méltó az 512 bites memóriavezérlő, ami GDDR3-mal 159 GB/s memória sávszélességgel bír. Példaként a mai PCI 3.0-s GTX 660Ti (GDDR5) = 144 GB/s, a HD7850 és 7870 (GDDR5) = 154 GB/s sebességet tud.
Emlékeztetőül, hogy akkoriban kik voltak a kártya közvetlen vetélytársai, egy szintén E8400-as CPU/X38-as alaplap tesztrendszeren, CoD: World at War FRAPS mérési eredmények:
forrás:Prohardver! / fLeSs cikke: „Nem kispályásoknak: GeForce GTX 285 és 295”
A GTX 285 másfél éve került hozzám, itt a Hardveraprón vettem. Már akkor sem volt fiatal kártya, de a tesztek alapján és a brutális megjelenése miatt nem tudtam neki ellenállni. Kicsit aggódtam is, hogy nem volt lehetőségem a vásárlás előtt tesztelni, de mint kiderült alaptalanul: a kártya minden tekintetben teljesen rendben volt, és van azóta is.
A kártya elsőként egy korábbi évek során összeállt atomstabil gépecskébe került bele, ami szintén máig használatban van nálam, a már emlegetett s775-ös alapokon, a következő fontosabb hardver elemekkel:
Ebben a konfigurációban egy 8800GTS+8600GTS physX kétkártyás rendszert váltott le. (A „GeForce PhysX” topicban sokat emlegettem őket annak idején :-) )
Hazaérve döbbentem csak meg, amikor az amúgy sem kicsi CoolerMaster házam HDD tartó falába bőven beleért a kártya hűtője (297 mm a hossza), úgyhogy egy hirtelen ház-moddingot kellett végrehajtanom a VGA beszerelése érdekében. Terveim szerint a hardveres fizika számolására a 8800GTS-t szerettem volna bent hagyni, de a kártya gigantikus méretei miatt erről helyhiány miatt le kellett mondanom. Azon túl, hogy az egyedi hűtés belelógott a második PCIe slotba, kitakarta az alaplapon a SATA csatlakozók egy részét is… Még szerencse, hogy a P35-ös lap nemcsak tuningbarát, de jól felszerelt is - maradt így is hat db belőlük.
Kéznél volt egy colostok és egy Gigabyte HD4670
A beépítés/driver telepítés után azonnal a direkt GPU tesztprogramok következtek, a brutális hűtő 3 ventilátora 100%-os terhelés mellett max. 1500 rpm fordulaton pörgött, szinte hangtalanul. A GPU hőmérséklete átlagosan 40-42 °C, terhelten sem ment 55 °C fölé. Első gondolatom az volt, hogy itt bizony komoly CPU limit lesz játékok során. Féltem, hogy ebben a konfigban a VGA nem tudja majd kiadni magából a maximumot, de talán 1680x1050-ben élvezhető játékélményt nyújt. Nekem személy szerint ugyanis a DirectX 11 tesszellációja „láthatatlan”, pontosabban nem szeretek felkötött állal játszani - vagy hagyom leesni az állam, vagy a játékra figyelek, de egyszerre nem megy. Nálam a játékélmény a domináns, nem a csillogó-villogó grafikai megjelenítés. Ezen túlmenően egy 22”-os kijelzőre a VRAM 1 GB-os mennyisége is bőven elegendő, tehát egyik tényező sem hiányzik. (No flame, please :-) )
A napi használat végül is azt igazolta vissza, hogy gyakorlatilag a kettőnél több CPU magot igénylő/szerető játékok kivételével a mai napig nincs olyan játék, amivel ne tudtam volna a játszható tartományban maradni, még olyan játékokban is, mint a köztudottan gépigényes Metro2033 vagy a Battlefield: Bad Company 2. Emlékeim szerint utóbbinál azért a plusz 2 processzormag multimókában már helyenként hiányzott, de kompromisszumokkal és okosan beállított grafikával online multiban is korrektül játszható volt. Elárulom, hogy erre a későbbiek során még visszatérünk...
A 2008./I. negyedéves színrelépésű kétmagos E8400 a 450 MHz-es FSB-vel, és a 6 MB L2 cache-sel máig megállja a helyét. A s775-ös platformon még lehetett volna ugyan lépni egy-két szintet a C2Q felé, vagy akár a QX felé, de a hirtelen egymást követő Intel foglalatok szinte erőltették a platformváltást…
...Nagy ugrás következik az időben, lassan lekövetve a többszöri Intel generációváltásokat, jelenleg egy visszafogott, tuningmentes (na azért a BCLK +3% azért megvan), és takarékos Ivy Bridge alapú gépet használok. Ekkor jött az ötlet, hogy a régi GTX285-öt fel lehetne rázni benne. Az „öreg” tehát az alábbi környezetbe került néhány teszt erejéig:
A kártya tekintélyt parancsoló méreteivel már szerencsére nem volt gondom, mivel a jelenlegi házikóm fel van készülve nemcsak a legrosszabbakra, hanem a leghosszabbakra is. Íme az Aerocool Strike-X Advance:
A GTX285 átmeneti szállása, a "Fehér Ház"
A tesztelésre használt programokat egyedileg válogattam össze azok közül, amelyekből már volt korábbról teszteredményem. Meglátjuk, melyik igazolja a jóval komolyabb CPU jótékony hatását a videó teljesítményre. Vajon mennyit jelent, hogy 512 bites memória vezérlőnk van, illetve mennyit számít a GDDR3 „lassúsága”? Tudjuk, hogy ez a CPU egy GTX6xx generációs mai kártyát is kihajt, tehát a mérhető teljesítmény-javulással biztosan a csúcsra járatja a CPU-nk a 3,5 generációval korábbi GTX285-öt, különösen a tesztelt „alacsony” felbontásban (1680x1050).
Időhiány miatt azt a tesztelési „alapszabályt” nem tudtam betartani, hogy konkrét játékbeli teljesítményt (FPS) mérjek, a jól bevált „ugyanazon útvonal többszöri bejárása”-módszerrel. Ekkor ugyanis a processzor a pillanatnyi játékszituációk által jobban terhelt, főleg akciódús jelenetekben, ellentétben egy „előregyártott” benchmarkkal. Feltételeztem, hogy a processzorunktól a játékbeli számítások nem vesznek el érdemi processzoridőt a GPU kárára, ezért maradtam a benchmarkos vizsgálatnál: 3DMark06, 3DMark Vantage, Unigine Haven, Cryostasis tech demo. A DiRT3 benchmarkja végre nem szkriptelt, ezért őt is beválasztottam a teszt-csomagba. Igen, a TessMark ezúttal kimarad. :-)
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
