Tápegység, egyenirányítás
A tápegység
Az én felfogásomban az erősítő nem más, mint a tápegység nagy energiája, amit hangfrekvenciával vezérlünk. Ebből a gondolatmenetből világos, hogy a tápegység egy erősítő legfontosabb része. A vas, a tekercs. Kezdjük ezzel. Jó minőségű, nem rázkódó, ésszerűen túltervezett transzformátor kell. Milyen transzformátorral szól jobban egy erősítő? Toroid vagy EI mag,… stb? Építettem mind a kettővel. A placebohatáson kívül nem igazán említhetek többet. Jó mind a kettő. Erről nem is tudok többet írni. Viszont a kapcsolóüzemű tápegységeket felejtsük el. Ezen a pontom említem meg a biztosítékot. Mint ilyen elkerülhetetlen bizonytalan kapcsolat az áramkörben, ahogyan a foglalatban csücsül. Ezért zavarokat is okoz, amit némelyek kis értékű kondenzátorral szűrnek. Ezt nem javaslom. A sok kondenzátor követhetetlen fázisviszonyokat teremt. Szintén sokat ront a mondjuk így “kommersz” biztosíték fajta, főként melynek kis golyó van a közepén. Ezeket kerüljük. Annál inkább tanácsolom különleges biztosíték használatát. Megéri! Ami számomra megfizethető, az Aucharm gyártmányú. A csatlakozó aranyozott réz, a belső szál színezüst. A cikk írásakor kb. 600 HUF/db. Annyira bevált, hogy a DAC-ban is erre cseréltem a gyáriakat. A következő kérdés ami felmerül, hogy érdemes e csatornánként külön transzformátort beépíteni? Igen. Arra a szintre, amire egy ilyen erősítő készül, mindenképp. Meghallani például a tér méretén is.
A képen jól látszik a külön hálózati transzformátor és fojtó oldalanként
Egyenirányítás
Az első, ami kérdéses lehet, hogy félvezetős vagy csöves egyenirányítás szól jobban? Kipróbáltam mind a kettőt. A csöves. De azért a félvezetősnek sok előnye van. Bármekkora áramot “kivehetek“, és ezért bármekkora kapacitást beépíthetek utána. A feszültségesés is nagyságrendekkel kisebb, nem kell fűteni, nem kell cserélni. Mindezen előnyök ára, hogy egy keményebb hangzást kapok. Olyan, mint mikor labdát pattogtatok parkettára vagy betonra. Másként pattan vissza. Mindezeket összegezve én maradtam a félvezetősnél. (Ennél az erősítőnél.) De megadtam a módját. Az extrém gyors STTH806DTI típust használom előszeretettel. Egy nyugodtabb erővel, dinamikával hálálta meg az erősítő a cserét a közönségesebb fajtától. Hallhatóan jobb lett. Ezen felbátorodva kipróbáltam a SIC (Silicon in Carbon) diódákat is, LFUSCD05120A . Jelenleg is ezek vannak az erősítőmben, de sajnos az előbb említetthez képest nem tapasztaltam javulást a hangzásban, úgy is fogalmazhatok, hogy nem jobb az STTH-nál. Viszont jóval drágább. De ha már benne van, benne hagytam. Következtetésem, hogy ilyen komoly diódákkal fel lehet venni a kesztyűt a csöves diódákkal szemben. Másikkal nem.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
