Hirdetés

2020. november 25., szerda

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Házimozi rovat

Kísérletek GU50SE erősítőre és csöves DAC

2017 tavaszán szólalt meg először a magam építette GU50 SE erősítőm. Az építéséről egy cikket is írtam...

[ ÚJ TESZT ]

Hirdetés

Bevezető

2017 tavaszán szólalt meg először a magam építette GU50 SE erősítőm. Az építéséről egy cikket is írtam. Az azóta eltelt időben sem tétlenkedtem. Miközben más erősítőket is építettem, a GU50-nel folyamatosan kísérleteztem. Két alkalommal teljesen átépítettem. Gyakorlatilag végigpróbálgattam az egész áramkört. Tapasztalataimat ebben az írásban foglalom össze. A fő szempontom: a hangzásra gyakorolt hatás. Erről esik ugyanis a legkevesebb szó. Remélem tanulsággal is szolgál azoknak, akik erősítőépítés gondolatával foglalkoznak. Másnak más tapasztalata lehet, ez az enyém. A lentebb leírtaknak persze szinte semmi hallható hozadéka nem lesz, ha az egész “lánc” nincs rendben. A szoba, a hangfalak, a kábelezés, ezzel mind foglalkozni kell, mind hozzátesz vagy büntet. Néhány gondolat erejéig erre is kitérek, én hogyan oldottam meg.

Szem előtt tartottam a hang reprodukálásából eredő problémákat. A mikrofonnal felvett hang már változásokon esik át, majd ennek a most már jelnek a felnagyításával újabb változáson esik át. És ez még csak az élő zene. Tovább romlik a helyzet, ha felvételről, egy zenei konzervet játszunk vissza. A jel maradandó rögzítése, majd a rögzített információból a jel visszanyerése újabb áramkörök létét feltételezik. Itt már négyszeresen romlik az eredeti élő hang. És akkor még nem is említettük a mára ezen láncolat közepébe épített digitalizálás folyamatát, ami megint csak befolyásolja a végeredményt újabb kétszeres szorzóval. Könnyű belátni, hogy ezen folyamatban részvevő készülékek, kábelek, tranzisztorok, ellenállások, stb. mind befolyásolják a végeredményt, és általában nem jól. Minden ponton hozzátapadnak az eredeti jelhez elektromos “darabkák”, míg másutt leválnak róla darabok, ezek ráadásul külön életet élnek az áramkörök kuszaságában… E folyamatok közben a hang egyre kevésbé hasonlít önmagára. Ez itt a probléma!

Készítettem félvezetős erősítőt is és csak jókat tudok mondani róluk. Egy félvezetős erősítőnek a csövesekkel szemben semmilyen szégyenkezni valója nincs. Téves az a reflex, hogy az erősítő, amelyben az aktív alkatrészek csövek, az már jó is. Lehet rosszat csövekből és nagyon jót félvezetőkből is. Van azonban néhány dolog ami engem - hangsúlyozom, engem - zavar a félvezetős fronton. Az első, hogy az alkalmazott nagy áramok miatt nagy kapacitások szükségesek. Főként a tápegység szűrésénél. Ezért csak az elektrolitkondenzátorok jöhetnek szóba. A másik, hogy az a tapasztalatom, hogy a csöves erősítők felbontása nagyobb. Konkrétan azt tapasztalom, hogy példaként a gitár megszólalásánál mind a két részről jól hallani mindent. De az amikor a zenész a húrhoz ér, az hiányzik a félvezetősből, ez a legelső pillanat nincs meg. Sajnos, ha ezt egyszer az ember kiszúrja egy csövesen, akkor már mindig hiányozni fog. Tehát a legelső hangok ezek prezentálhatóan megvannak a csövön és hiányoznak a félvezetősön. Vagyis óvatosabban fogalmazok: nem hallottam félvezetőstől ilyen felbontást. Most hogy ez a tértöltés miatt van-e, vagy mástól, azt találgathatom, de nem az a lényeg. Ezen kívül az, hogy nem egyformák, hangzásviláguk más, az szerintem vállalható. Attól, hogy más, még nem rosszabb.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Copyright © 2000-2020 PROHARDVER Informatikai Kft.