Bevezető

Következő tesztemben nem csak bemutatásra kerül két számítógépház, hanem szerelehetőségük, anyagminőségük és nem utolsó sorban hűtési tudásuk, belső elrendezésük is mérlegre kerül.

Cooltek Invader Silver Black

Sajnos a jó öreg Cooltek házam csere érett le, mivel az elmúlt években nagyon sok ki-be költözést megért eme házam. A csavarmenetek annyira kikoptak, hogy se a videókártya se az alaplapot nem fogták a csavarok rendesen. E mellett a Cooltek elrendezése sem volt kedvező számomra. Egyrészt a 90 fokkal elforgatott HDD keret miatt a 9800GX2 és a későbbi GTX szériás kártyáim alig fértek el a keret oldala miatt (kb 1 ujjnyi hely volt a fal és a vga között, ami azt eredményezte, hogy eleve csak sréhen tudtam betenni a vga-t, majd a slot felé igazítva kellet visszaforgatnom).

Bemutatás

Legfrissebb tesztemben két 13 ezer forint környéki hűtő mérkőzik meg egymással. Az egyik versenyző a (ma már nyugdíjazott) TRU vagyis a Thermalright Ultra 120A. Ez csupán annyiban különbözik a TRUE vagyis a Thermalright Ultra 120 eXtreem-től hogy jóval olcsóbb és a teljesítménye is jobb. Mindezek fényében még mindig nem sikerült megértenem miért szűnt meg a TRU gyártása, holott több teszt is igazolta (Frostytech, G4ga tesztje), hogy a TRU jobb mint a TRUE.
Fizikailag a TRU kicsivel szélesebb mint a TRUE viszont kevesebb HP-ot tartalmaz (4 vs 6).

Maga a TRU a legjobb hűtők közé sorolható, ezt számtalan teszt bebizonyította már. Nem a legjobb de ár/érték arányban kb a - szintén méltán híres - Mugen 2-vel van egy súlycsoportban.
Amit érdemes tudni, még, hogy a TRU 4 db nikkelezett, 6 mm átmérőjű réz heatpipe-ot tartalmaz, ami a szintén nikkelezett réztalpból vezeti el a hőt a rendkívül sűrűn lamellázott bordatestre. Ennek előnye, hogy nagy lesz a hőleadó felület, viszont a ventilátor keltette szélzajt is felerősíti valamelyest (a nagyobb légellenállás miatt).
Mivel a talpának csiszoltságával nem voltam elégedett ezért Overlocker fórumtárs segítségével fel lett polírozva a hűtő talpa ami így elvesztette nikkel borítását de cserébe terheléstől függően 3-5 fokos javulást hozott a gyári állapothoz mérten (teszt).

Bevezető

A megszokottól eltérőn ezúttal nem sebességteszt következik hanem az előző Q6600-os gépemet váltó új konfigurációm bemutatása. A sebesség teszt egyelőre elmarad, mert éppen hogy csak bekapcsoltam a gépet egyből virtuális tollat ragadtam, hogy leírjam első tapasztalataimat frissiben.

Az átalakult konfiguráció fontosabb elemei:

Gigabyte EP35 DS4 (Rev 2.1) -> Gigabyte EX58 UD4P (rev 1.0)
Intel Core2 Quad Q6600 (G0) -> Intel Core i7 920 (C0)
2x2GB G.Skill 1000MHz CL5 -> 3x2GB OCZ Platinum 1600 CL7 helyett
3x2GB Corsair Dominator 1600 CL8
(Galéria)

Az ismeretségi körből sokan megkérdőjelezték, hogy minek még i7, és miért nem elég a 3,6GHz-es Q6600 a hozzá társított 4GB 1000MHz CL5-ös rammal?! Egyrészt kinek mi a hobbija, másrészt meg vagy bő két évig max vga-t kell cserélnem, hogy élvonalbeli gépem legyen/maradjon.
(A dologhoz hozzá tartozik, hogy eredetileg csak vga-t akartam cserélni végül sikerül a meglévő vga-n kívül kb minden mást kicserélnem.)

Mai rövid kis tesztem ihletője a Kentsfield topikban felmerült egyik kérdés volt. A legtöbb program ma még nem használ ki 2-nél több magot ezért a maximális teljesítmény miatt törekedni kell a minél magasabb órajelre és L2 cache méretre. Ugyebár a Q6600 - és a többi Q szériás processzor is - 2 db 2 magos processzor egybetokozásából született meg, esetemben 2 db E6600 egybetokozásával. Magpáronként van 4MB L2 cache-e, de vajon mennyire befolyásolja hogy a magpár melyik két tagján fut az adott program? Ugyanis ha a 0. és az 1. magpárosán fut akkor maximum 4MB L2 cache-ből gazdálkodik a processzor, ezzel szemben ha a két magpár két különböző magját használom (pl 0. és a 3.), már az elméleti maximális L2 cache méret 8 MB-ra növekszik a magpáronként osztott 4MB-os gyorsítótár miatt.
(Korábban már született egy ph!-s teszt hasonló témában ott a 2 MB vs 4 MB közti különbség kerül kimérésre 2 mag esetén.)

Következő tesztemben arra a kérdésre keresem a választ, hogy egy jelenleg középkategóriás videókártya kivált-e egy ma már alsóbb kategóriásnak számító videókártya és egy ma már belépőszintűnek számító videókártya párosát fizikai számítások terén. A teszt címe akár az is lehetne, hogy G92 + G84 VS GT200.
Egy korábbi tesztemben azt vizsgáltam, hogy mennyit számít, ha egy 8800 GTS 512 mellé a fizikai számítások elvégzésére egy 8600 GT videókártyát párosítok. (Az elméleti áttekintés miatt javasolt ennek átolvasása.) Mai tesztemben ugyanazt a felállást hasonlítom össze egy GTX 260-as videókártya teljesítményével.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy ez nem játék teszt lesz, aki erre számít annak felesleges is tovább olvasnia a tesztet. A különböző játékteszteknek se szeri se száma, most egy kicsit más szemszögből próbálom megvilágítani a dolgot. Gyakorlatilag a korábban kiadott technikai demók újraméréséről lesz szó mai környezetben így elválik mennyit javult a helyzet. Mivel a fejlődés legalább ilyen ütemű lesz még egy jó darabig, így hamarosan kiderül érdemes-e vennünk fizikázásra egy társkártyát vagy egy újabb önmagában is gyorsabb vga-val járunk-e jobban általános célra.

A mai verseny apropóját a videókártyám lecserélése adta. Mindig letesztelem az új "vasat", hogy vajon mennyivel tud többet a réginél. A következőkben is egy ilyen kis tesztet olvashattok, a résztvevőpáros egyik tagja a Sapphire HD 4850 512MB a kihívó fél pedig a Gigabyte GTX 260 OC. Erőforráshiány miatt csak 3 játéktesztre futotta és két szintetikus tesztre ezúttal, de azért ezek segítségével is közel reális képet kaphatunk az erőviszonyokról. Mind a két kártya a középmezőnyben versenyez, de lássuk mennyivel gyorsabb az új, mint a régi!

A versenyzőkről bővebben:

A HD4850 az 55nm-en készült RV770(PRO) gpu-t, összesen 800 stream processzort (160 komplex és 640 egyszerű skalár) vonultat fel, 512 MB GDDR3-as memóriát kapcsoltak hozzá, amit 256bit-es hubvezérlet memóriavezérlőn keresztül irányít. A referencia órajele 3D-ben 625/993 MHz míg 2D-ben 500/750 MHz. A kártyán egy 6pin-es PCI-E tápcsatlakozó is megtalálható, ez felel a kártya tökéletes tápellátásáért. Ezen kívül annyit érdemes tudni, hogy a gyári hűtést egy Zalman VF1000LED cserélte, a VRM-ek pedig gyárilag kékre festett alumínium Thermaltake rambordákat kaptak. Ezt leszámítva egy teljesen referencia darabról van szó. Nincs gyárilag tuningolva, a hűtés módosítása is utólagos beavatkozás eredménye. A VF1000 teljes egészében rézből készült a bordázatra 4 heatpipe vezeti át a hőt, a közepén egy – még maximális fordulatszámon is – halk ventillátorral. A gyári hűtéssel ellentétben, ez csendben és hatékonyan végzi a dolgát. A Radeon kezdeti driver gondjait is sikerült orvosolnia a gyártónak végre, így mondhatni ereje teljében vághat neki a küzdelemnek.

Mai tesztemben arra derül fény, hogy igenis márkás és márkás táp között is nagy különbség van, valamint arra is, hogy bizony a Q6600 nagyon szereti a 12V-on erős tápokat.
A történet pár hónappal ezelőtt kezdődött, mikor a családunk egy másik gépébe anyagi okok miatt első körben egy Eurocase nevű tápegység (szándékosan nem használom a márka jelzőt) került, pedig a milyen tápot vegyek topikban ettől óvjuk a fórumozókat lépten nyomon: A tápon nem érdemes spórolni! Miután az anyagiak lehetővétették az Eurocase-t lecserélte a Chieftec GPS550 AB A táp, a gépembe pedig egy Corsair TX650 került.

Mivel elégedetlen voltam a processzorom tuning-potenciáljával a Kentsfield topikban eszmecserét folytattam a többi kollégával, hogy vajon a Chieftec a gyenge láncszem vagy valami más (alaplap vagy processzor fsb wall-os, esetleg ennyit bír a 6 fázisos tápellátás a DS4-ben), mert 3,51GHz felett csak a Windows betöltésig jutott a gép (az adott feszültség mennyiségétől függetlenül) ami még távolról sem nevezhető stabil beállításnak. A végén arra jutottunk, hogy bizony lehet kevés a Chieftec vezetékenkénti, ("ágankénti") 18A-es maximális 12V-os körének áramereje, mert alacsonyabb szorzóval de magasabb fsb-vel stabil volt. Mikor eljött a táp csere ideje, ha már lúd legyen kövér alapon vettem meg a Corsair-t. Ez a tápegység igen impozáns 52A-es 12V-os körrel rendelkezik. Pontosabban nem szétbontott vezetékezésű, valójában egy tőről fakad a 3 db 12V-os "ág" a Chieftec esetében is. (Ami összesen 30A-t képes leadni ha hihetünk a külföldi fórumnak).