Ebben a tesztben azt vizsgálom, hogy a porcesszor hűtő talpának csiszolása mennyire csökkenti a processzormagok hőmérsékletét nálam. Az előző processzorhűtőm (Thermalright XP 120) nem bírkózott meg a tuningolt Q6600-om hőtermelésével ezért lecseréltem egy Thermalright Ultra 120A-ra.
Ez egy sűrű lamelázású, nagy hőleadófelületű hűtő. Mivel sűrű lamelázású, csak nagy légszállításnál nyújt igazán jó teljesítményt a ritkább lamelázzatú bordákkal szemben. Ezért nálam a hűtő átszellőztetéséről egy 120 mm-es YS Tech ventillátor gondoskodik, ami impozáns, 126 m3/h-s levegőszállítási mutatóval rendelkezik (és még a hangja sem olyan vészes) 1800rpm-en. Mivel a processzorom még garnaciális, ezért a kupak polírozását eleve elvetettem de a hűtő talpának kidolgozásával elégedetlen voltam (nagyon erezetes volt), így ő esett áldozatául a csiszolókorongnak.
A talpán lévő (nikkelezett réz talpú volt) nikkel réteg került eltávolításra. A hűtő talpa domború volt, mert a polírozás során először a talp közepéről kezdett el lekopni a nikkel réteg, majd csak utána a széleiről és a művelet végén szép egyneletes réz felületet kaptunk.
Átlalánosságban:
Minden hűtő talpát csiszolják gyárilag, ám ennek a kidolgozási minősége gyártónként eltérő. Egyes gyártók "tükrösebbre" (Pl Zalman), simábbra csiszolják, míg más gyártók csak elnagyoltan csiszolják meg (Pl Thermalright) a hűtő talpát. Ez a hőátadás szempontjából nagyon lényeges kérdés, hiszen nem mindegy hogy milyen minőségű a processzorhűtő talpa. Minél simább a felület annál nagyobb felületen érintkezik a processzorral, annál kedvezőbb a hőátadás. Természetesen a processzorunk kupakjának minőségének is nagy szerepe van, egy jó kupak se nem domború, se nem homorú. Nyilván tökéletesen ezt sem lehet kidolgozni, illetve sok esetben a gyártók különböző okok miatt nem is fordítanak erre nagy figyelmet. Ezért a kupakot is szokták csiszolni, ami garanciavesztéssel jár (a processzorhűtőknél is, de őszintén: egy félkilós fémtömbön mi tud elromlani?!), viszont adott esetben újabb pár fokot lehet nyerni általa. Egy érdesebb felülethez több pasztát kell használnunk, hiszen pont ez a paszta lényege, hogy a két felület (processzor és hűtő talpa) közti egyenetlenségeket kitöltve javítsa a hőátadást. A paszta minősége és mennyisége is igen fontos kérdés. A sok paszta ronthatja a hőátadást (a paszta nem vezeti olyan jól a hőt, mintha a két fém felület közvetlenül érintkezne), illetve a hűtő ki is nyomja maga alól a felesleget. Ezért veszélyesebb az ezüst, réz és más fém tartalmú paszta használata, mert ugyan jobb a hő átadása mint a fémet nem tartalmazó pasztáké de könnyen zárlatot okozhat ha rossz helyre csöppen, ezért ezt inkább csak tapasztaltabb felhasználóknak ajánlott használni. Érdemes megjegyezni, hogy kerüljük a hő átadó felületek érintését, mert a kezünkről rákerülő zsír szintén rontja a hőátadást. Amennyiben mégis megfogjuk, utána tiszta alkohollal vagy aceton mentes körömlakklemosóval tisztítsuk le a felülete(ke)t (a hűtőpaszta eltávolítására is használhatjuk ezt a két anyagot). Mivel a paszta egy idő után "kiszárad", porózus lesz és elveszti a hézagkitöltő szerepét, ezért nem árt évente újrapasztázni a hűtést, illetve legalább 5 - 6 havonta portalanítani a bordát (pl aeroszolos sűrített levegővel (a ventilátort is), vagy ha kiszereljük a bordát érdemes átmosni és szárítás után visszaszerelni).
Tesztkonfiguráció:
Gigabyte EP35 DS4 (F3)
Intel C2Q Q6600 (G0) - Vid: 1,2875 V @ 3,51 GHz, 1,4 V
Thermalright Ultra 120A + YS Tech 120 mm ventillátor (126 m3/h)
SuperTalent T800 2x1GB
BFG 8800 GTS 512 OC
Samsung 80GB SataII
Pioneer DVD/RW-108
Chieftec GPS 550W
Cooltek Invader SL - elöl/hátul 1 – 1 db 120 mm-es ventilátor
Teszt:
A hőfokokat minden esetben Prime95 small FFT terhelésnél néztem 23 fokos szobában közel egy órás "melegítés" után. A házszellőztető ventillátorok és a processzorhűtő ventillátora maximális fordulatszámon dolgozott. Pasztázásra pedig Zalman ZM-STG1-et használtam mind két esetben és teljesen azonos körülményeket próbáltam reprodukálni. Az alap órajeles méréstől eltekintek, mert ott a korábbi polírozatlan állapotban nem készült SS. A hőfok mérésére a CoreTemp programot használtam.
Konklúzió:
A maghőmérsékletek 5 fokot csökkentek Prime95 Small FFT alatt, ami igen jelentős és a hőfokcsökkentést egy kupakpolírozással még tovább lehetne növelni. A polírozásnak igazán tuning esetén van jelentőssége, mert ott pár fok is sokat számít, adott esetben jó pár MHz-et. Természetesen nem árt tudatában lenni, hogy a polírozással nyerhető hőfok csökkenés nagyon változó. Sok függ a processzor kupakjának minőségétől és a pasztázástól is. Tehát legrosszabb esetben nem nyerünk semennyit a polírozással, attól függ milyen minőségű megmunkálású felületből indulunk ki. Viszont a kupak és hűtő együttes polírozása nagyobb eredménnyel jár (amennyiben szakavatott kéz készíti), mintha csak az egyik felület lesz csiszolva.
Összességében megérte azt a kevés anyagi ráfordítást nálam, amivel járt a políroztatás.
(Ezúton is köszönet érte Overlocker fórumtársnak.)
