Következő tesztemben arra a kérdésre keresem a választ, hogy egy jelenleg középkategóriás videókártya kivált-e egy ma már alsóbb kategóriásnak számító videókártya és egy ma már belépőszintűnek számító videókártya párosát fizikai számítások terén. A teszt címe akár az is lehetne, hogy G92 + G84 VS GT200.
Egy korábbi tesztemben azt vizsgáltam, hogy mennyit számít, ha egy 8800 GTS 512 mellé a fizikai számítások elvégzésére egy 8600 GT videókártyát párosítok. (Az elméleti áttekintés miatt javasolt ennek átolvasása.) Mai tesztemben ugyanazt a felállást hasonlítom össze egy GTX 260-as videókártya teljesítményével.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy ez nem játék teszt lesz, aki erre számít annak felesleges is tovább olvasnia a tesztet. A különböző játékteszteknek se szeri se száma, most egy kicsit más szemszögből próbálom megvilágítani a dolgot. Gyakorlatilag a korábban kiadott technikai demók újraméréséről lesz szó mai környezetben így elválik mennyit javult a helyzet. Mivel a fejlődés legalább ilyen ütemű lesz még egy jó darabig, így hamarosan kiderül érdemes-e vennünk fizikázásra egy társkártyát vagy egy újabb önmagában is gyorsabb vga-val járunk-e jobban általános célra.
A tesztrendszer főbb alkotórészei:
Gigabyte EP35 DS4
Intel Core2 Quad Q6600 - 3,51 GHz (9x390)
G.Skill F2-8000CL5D-4GBPI - 975 MHz (5-5-5-15)
Gigabyte GTX 260 OC (216SP)
BFG 8800 GTS 512 OC + Asus 8600 GT 256MB GDDR3
Samsung Spinpoint SataII 80GB - 8MB cache
Samsung SpinPoint SataII 320GB - 16MB cache
Corsair TX650
-------------------------------------------
MS Windows XP Prof. 32bit + SP2
-MKZ Benchmark (1280x1024)
-Nurien Tech Demo (1024x768)
-Warmonger (1280x1024 – Full High)
-(FRAPS 2.9.8)
Az időm szűkössége miatt kihagytam a The Great Kulu demó tesztelését és a Fulid Markot is többek között. Jelen esetben, az összes tesztprogramban csak a PhysX-es eredmények kerülnek újramérésre, hiszen számunkra most ez a mérvadó, elvégre a kártya fizikázós képességére vagyok kíváncsi ezúttal, nem pedig a nyers erejére.
Teszteredmények:
Szép lineáris növekedés olvashatóak le a grafikonokról a szintetikus tesztekben, azt hiszem különösebb hozzáfűznivalót nem igényelnek az eredmények. Warmonger esetében már van némi hátránya a GT200-nak a G92 + G84 párosához mérten.
Warmonger esetében megjegyezném, hogy maga a játék full high beállítások mellett 1680x1050-es felbontáson 2,4GHz-es Q6600-al is abszolút zökkenőmentesen játszható, elvégre ez esetben távolabb vagyunk a processzorlimittől mint 1280x1024-es felbontás esetén.
Konklúzió:
A GTX 260-al sokkal közelebb vagyunk a processzor limithez mint a 8800 GTS-el voltam, de azért a 3,51 GHz-en járatott Q6600-nak nem nagyon kell szégyenkeznie ezen a téren még ma sem, hiszen mint láthattuk nagyjából kihajtja ezen az órajelen is az erősebb kártyát. 3,6GHz-es órajelen pl a Nurein tesztben 1-2 fps-el kaptam többet mint 3,51 GHz-en a GTX-el. Ezzel még bőven a mérési hibahatáron belül vagyunk ebből pedig egyenesen következik, hogy itt nem processzor limites a gép hanem vga.
(SS)
Az eredmények önmagukért beszélnek, remekül látható hogy a GTX 260 képes lépést tartani a 8800GTS + 8600GT-vel. Az idő bebizonyította, hogy bizony nem érdemes társkártyába fektetnünk, mert a következő generáció azonos kategóriájú videókártyájával is bőven elégséges fps-t kapunk. Ráadásul, ha két kártyánk van számolnunk kell a növekvő energia igényre és az ezzel együtt járó hőtöbbletre ami felesleges annak fényében, hogy egy korszerűbb vga-val is megkapjuk nem hogy a közel azonos sebességet, hanem bizonyos esetekben korrekt teljesítménytöbbletet is. Az egy de erősebb vga mellett szól az is, hogy még mindig nagyon kevés játék támogatja a PhysX technológiát, így az egy de erősebb vga-val a modern, többségében PhysX nélküli játékokban is jelentős fps növekedést kapunk.
Összességében azt tudom tanácsolni, hogy aki most akar középkategóriás videókártyája mellé fizikázásra egy belépő szintű videókártyát venni de viszonylag gyakrabban cserél vga-t annak felesleges beruháznia társkártyára. Kivéve ha magas felbontást használ (HD) vagy nagyon olcsón jut egy belépőszintű 8-as vagy 9-es Geforce-hoz.
Aki igazán hosszútávon gondolkozik pedig egyáltalán ne fektessen ebbe pénzt. Mivel a jövő úgy is a processzorba integrált grafikusvezérlőké nem pedig a diszkrét megoldásoké. Nem véletlen, hogy az nVidia éppen készül bevásárolnia magát a VIA-ba. Erős cég az nVidia de az Intellel és az AMD-vel egyszerre még ők sem bírnak el.
