A minap birtokába jutottam egy Acer AL2216WBsd monitornak, amely az előző Hyundai Q90U TFT-met váltotta. Adott volt tehát a kérdés, vajon hogy birkózik meg a HD 4850 512MB az új monitor 1680x1050-es felbontásával szemben az előző 1280x1024-es felbontásával. Ez pár programban mért FPS eredmények alapján igen egyszerűen összehasonlítható. Magát a színhűséget és egyéb technikai jellemzőit nem részletezném, arra vannak külön tesztek, de egy kis összehasonlító táblázatban azért összefoglaltam a legfőbb tulajdonságaikat:

A maximális fényerő és kontrasztarány mind két monitornál egyforma. Az Acer kalibrálás nélküli színhűsége jobb, mint a Hyundai-é. Okos megoldás az Acer monitorban, hogy profilokként állítható a fényerő. Ilyenkor pár gombnyomás segítségével válthatunk például a filmnézős és fotónézegetős profilok között. Viszont a Hyundai talpába integrált USB hub igen hasznos, ami sajnos az Acer-ből kimaradt.
Maga a tesztmetódus a mondhatni szokásos, ugyanazon beállítások mellett (csak a felbontásban lesz különbség), ugyan azt az útvonalat bejárva mérem a minimum, az átlag és a maximum FPS számot. Ezen kívül lesz egy-egy szintetikus mérés is a GPU Caps Viewer és a 3DMark06 segítségével natív felbontáson.
A processzor órajelét 3,51GHz-re emeltem, hogy az esetleges processzor limit által okozott fals eredményeket kiküszöböljem, hiszen most a videókártya teljesítményére vagyok kíváncsi. A videókártya esetében nézek egy alapórajeles teljesítményt, illetve egy emeltórajeles eredményt is. Mivel maga a CCC nincs fent a gépen csak a képernyőmeghajtó program ezért minden beállítás teljesen alkalmazásvezérelt.

A közelmúltban tulajdonosa lettem egy Nokia E66-nak, ami az előző Nokia E51-et váltotta. A csere okát tulajdonképpen az E51-ből hiányzó beépített GPS szolgáltatás jelentette. Mivel nem kedvelem a nagy PDA telefonokat (szeretem ha a zsebemben elfér) ezért mindenképpen valami kicsi, filigrán de nagy tudású készüléket szerettem volna. Így esett a választásom az E66-ra. Magát a készüléket nem mutatnám be külön, erre ott a remek mobilarénás teszt és az E51-ről is készült külön teszt így inkább a saját észrevételek kapják a hangsúlyt eme összehasonlító tesztben.

A külső:

Nos ez inkább egy kis memoár magamnak, hogy milyen is a gépem ma. Elég gyakran jönnek-mennek a hw-ek a gépemben de ha ide kattintasz meglátod milyen volt-van-lesz a gépem.

Ami kimaradt a képekről pl életem első saját gépe (1999):

Asus P2B
Celeron 333MHz
64MB 100MHz-es brand SDR Ram
Trio S3 4MB (PCI)
Voodoo2 16MB (AGP)
Qantum Fireball CR4.3 - 4GB ATA100/133
Canon BJC 250ex
Axion 15" CRT 1024x768 75Hz
Vmi noname táp, 250W-os.

Hát igen, most kicsit combosabb konstrukcióm van... Ha belegondolok, ma a mobilomban gyorsabb proci dolgozik mint az első saját asztali gépemben. Azért megpróbálom végigkövetni a dolgok alakulását:

CPU

Slot1: Celeron 333 MHz

Egy korábbi tesztemben azt vizsgáltam, hogy mennyit gyorsul a rendszerem, játékok alatt a processzor illetve a memória, illetve a vga tuningolásának hatására. Ebben a tesztben pusztán a „száraz”, szintetikus tesztekben megmutatkozó erő többletre vagyok kíváncsi. Az ötletet tulajdon képen az új Everest 4.50-es verziójának megjelenése adta. Viszont ha már itt tartok, akkor lesz egy-egy SuperPI és egy-egy Winrar sebesség teszt is, hogy árnyaltabb képet kaphassunk.

A teszt metódusa:

A tesztben lényegében egy alapórajeles és egy tuningolt sebességgel kapcsolatos riport készül Everest esetén, a többi programban pedig egyszerűen az elért eredmények kerülnek lejegyzésre és ezeknek az összehasonlításából fog állni a teszt.
Az köztudott, hogy C2D és C2Q processzort nem húzni szinte „bűn” de lássuk a bizonyítékot, mennyit gyorsul a rendszer a szintetikus tesztekben az órajel emelésének hatására. A teszt alatt az összes energiatakarékos funkció - ide értve a DES-t is - ki lesz kapcsolva. Egyrészt azért mert ez(ek) többnyire csak alap órajelen üzemképesek, másrészt viszont jelentősen visszafoghatja a processzorunk számolási képességét (DES esetén) erős processzor használat mellett. A tesztet nem a szokásos módon végeztem el, mi szerint háromszor lefuttatom és a legjobb érték kerül bejegyzésre, hanem egyből a mély vízbe dobtam a gépet. Viszont könnyítés képen az összes háttérben futó alkalmazást kikapcsoltam, ami nem feltétlenül szükséges (tűzfal, vírusirtó, stb).

A mostani tesztemben arra keresem a választ, hogy egy G92-es GPU-val ellátott 8800GTS esetén mennyit gyorsít, ha PPU (Physics Processing Unit) társkártyakén melléteszünk egy 8600GT-t. Mivel manapság elég olcsón beszerezhető már egy ilyen videókártya, gondoltam kipróbálom mennyit is gyorsít a rendszeren. Azt már kimértem, hogy mennyit gyorsul a rendszer különböző játékok alatt, vagyis az fps szám mennyire növekszik a processzor túlhajtásának köszönhetően, de lássuk mennyit nyerünk a PhysX-el.

Elméleti áttekintés:

Az Nvidia februárban jelentette be, hogy felvásárolta a fizikai modellezést végző PhysX szoftvertechnológiát fejlesztő Ageia-át. Innentől kezdve már csak idő kérdése volt, mikor jelenik meg a cég kínálatában ez a lehetőség. Az időt most látták elérkezettnek, mikor az AMD/ATi szépen megszorongatta az Nvidia 9-es sorozatát a HD 4000-es kártyákkal.

A Nokia E51 fórumban felmerült, hogy egyeseknél hamar 2-3 nap alatt lemerül a telefon átlagos használat mellett, míg másoknál (pl nálam) 3-4 napig bírja ugyan az a telefon hasonló felhasználási körülmények mellett. Ebben a kis összefoglalóban áttekintem melyek azok a beállítások, amelyekkel többé-kevésbé megnövelhetjük a telefonunk üzemidejét. A beállítások menün szépen végig haladva leírom, miként növelhetjük meg a telefonunk készenléti idejét. Természetesen, ezek az energiatakarékos funkciók más S60-as telefonoknál is alkalmazhatóak (ezért módosítottam a címet is).

Első körben a Beállítások -> Testreszabás menü -> Kijelző menüjébe lépve a fényérzékelőt vegyük alacsony szintre. Itt érdemes a számunkra legkevésbé zavaró minimumot beállítani. Mivel a Nokia E51-ben (is) a visszajelző fehér LED mellett van a fényérzékelő, ami dinamikusan állítja a képernyő fényerejét, illetve a billentyűzet világítása ennek az érzékelőnek hatására kapcsol ki, illetve be. A fényérzékelő érzékenységének csökkentésével még kisebb fény mellett (pl. félhomályban) sem kapcsolja be a billentyűzet világítását, illetve kapcsolja a kijelzőt nagyobb fényerőre.

Ebben a tesztben azt vizsgálom, hogy a porcesszor hűtő talpának csiszolása mennyire csökkenti a processzormagok hőmérsékletét nálam. Az előző processzorhűtőm (Thermalright XP 120) nem bírkózott meg a tuningolt Q6600-om hőtermelésével ezért lecseréltem egy Thermalright Ultra 120A-ra.

Ez egy sűrű lamelázású, nagy hőleadófelületű hűtő. Mivel sűrű lamelázású, csak nagy légszállításnál nyújt igazán jó teljesítményt a ritkább lamelázzatú bordákkal szemben. Ezért nálam a hűtő átszellőztetéséről egy 120 mm-es YS Tech ventillátor gondoskodik, ami impozáns, 126 m3/h-s levegőszállítási mutatóval rendelkezik (és még a hangja sem olyan vészes) 1800rpm-en. Mivel a processzorom még garnaciális, ezért a kupak polírozását eleve elvetettem de a hűtő talpának kidolgozásával elégedetlen voltam (nagyon erezetes volt), így ő esett áldozatául a csiszolókorongnak.

A következő tesztemben arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen gyors processzor kell egy G92-es 8800 GTS kihajtásához. A G92 topikban ismétlődően felmerül az a kérdés, hogy milyen gyors processzor kell egy 8800 GTS kihajtásához. Ebben a tesztben, két szintetikus és öt játékban nyújtott teljesítményét vizsgálom. Először a processzort alap órajelén (2,4 GHz), majd egy közepes mértékű tuninggal (3 GHz) és egy erősebb tuning beállítás mellett (3,5 GHz). A videókártya alap órajelen fog üzemelni végig (gyári OC órajelen). Mivel a processzor sebességén lesz a hangsúly, ezért a memóriát mindig úgy állítom be, hogy 800 MHz közelében legyen, ne befolyásolja (vagy csak minimálisan) a teszteredményt az eltérő memória sebesség és időzítés. (Sajnos a 3,5 GHz-hez, csak 780 MHz-es memória órajelet tudtam párosítani, mert ez van a legközelebb 800-hoz). A processzor limithez közelebb álló 1280x1024-es felbontáson tesztelek, de hogy kihívás is legyen a vga-nak minden lehetséges látványjavító bekapcsolása mellett mértem az eredményeket (HDR, AA és AF), hiszen általában mindenki használ látványjavítókat. A játékok során feljegyzésre kerül a minimum, a maximum és az átlag FPS. A teszt célja, nem a minél nagyobb FPS kipréselése a gépből, ezért a 3DMark06 esetében sem pontrekordra törekszem ezúttal. Itt csak az SM2 / SM3 pontszámnövekedést veszem figyelembe (tehát a feltüntetett pontszám nem tartalmazza a cpu score-t). A teszt alatt a C1E, EIST, és a DES végig ki lesz kapcsolva. A tuningot BIOS-ból végeztem, az FPS mérésre pedig a Fraps 2.9.4-es verzióját használtam. A tesztek közben az Nvidia driverben (169.21 WHQL) a legszebb minőségre állítottam, illetve a tesztelt játékokban is az elérhető legszebb beállításokat alkalmaztam.

Kíváncsiságom arra sarkallott, hogy megnézzem mennyit spórolok ha kihasználom az alaplapomban rejlő energiatakarékos funkciókat, főleg ha kombinálom őket. Mivel fogyasztás mérővel nem rendelkezem ezért csak szoftveresen mért adatokat fogok kapni, amiket ennek megfelelő kritikával kell illetni!

A magyar dokumentáció általánosságban, röviden és tömören összefoglalja a D.E.S. lényegét. A Gigabyte EP35-ös lapjai azért kapták az E előtagot, mert energiatakarékosak a megfelelő szoftver feltelepítése után. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a (non E-s) P35-ös (illetve az X38/X48-as chipsetű) alaplapok közül is támogatja ezt a funkciót valamennyi Rev 2.1-es lap (némely esetben BIOS frissítés szükséges lehet). A cikk megírásában nagy segítségemre volt egy már meglévő angol nyelvű teszt. Ezen írásom nem annak a tesztnek a fordítása, értelmezése, hanem a saját rendszerem által elért spórolás mértékének publikálása. Lényegében ahhoz a teszthez annyit szeretnék hozzátenni, hogy a gépemmel (más chipset / processzor) mennyit spórolok. Mivel elég közkedvelt alkatrészekből áll össze a gépem, ezért hasznos és tanulságos lehet más (hasonló) konfigurációval rendelkező tulajok számára is. Fontos megjegyezni, hogy a D.E.S.-t csak alapon (tuning nélkül) tesztelem illetve nem is játékok, renderelés, tömörítés, stb alatt. Nyilvánvalóan csak ezen esetben beszélhetünk érdemi spórolásról. Az alapfogalmak, a működés megértéséhez és az ellenőrzött teszteredmények megismeréséhez a korábban linkelt teszt elolvasását javaslom, amely mind ezt részletesen tárgyalja.