Most már illendő, hogy folytassam, mert történt egy s más.
Ugyebár ott hagytam abba, hogy jön a festés. Azon belül is az alapozó. Ez hála égnek elég gyorsan ment. De muszáj volt megcsinálni, mivel utána fél évig pihent a házikó.
Az alapozó festést sima egyszerű fehérrel, jelen esetben Herával csináltam.
Íme: szoba, előszoba, konyha rész, dobozok.
Aztán idén mihelyst megjött a jó idő, már neki is ugrottam a rendes festésnek.
A díszeket a hálóban természetesen nem akartam simán lekenni, ezért egy kis rusztikához folyamodtam, színes glettel lehúztam, majd másik színű festékkel átgurítottam. A végeredmény, akár egy jó nagy darab tiramisu.
A radiátorok mögött ugyanilyen lett a fal.
Az oldalfalat effekt festékkel kentem, de ezt sajnos a képek nem adják vissza.
A lényege, hogy össze-vissza, csapkodva-kenve kell felcsapkodni-kenni, majd egy műanyag spatulával eloszlatni. Ahogy rávetül a fény, mindig más színe és árnyalata van. Csíkos, foltos, világos és sötét.
Szerintem baromi jól mutat.
Az előszobába is ugyanilyen festék került a falra, persze a dobozokra kicsit megbolondítottam sárga színezővel, azért mégse legyen egyforma színű.
A vendég szoba maradt sima fehér.
Ezután jöhetett a parketta.
A hálóba szép csíkos barnás, az előszobába sötétebb árnyalatú.
Persze közben készült a fürdőszoba is. Beállítottuk a helyére a kádat, a burkoló felfalazta, kicsempézte, leburkolta. Majd helyére került a wc, utána a szerelvények is.
Mivel nagyjából minden összeállt, jöhetett a nagy pillanat, a költözés, majd az elpakolás.
Végre bent voltunk!
De szegény kocsi még nem, ezért gyorsan neki kellett ugrani a bejáró feltöltésének, na ez jó művelet volt.
Bár még konyhabútorunk nincs, szekrényünk is csak egy van, már benn vagyunk.
Benn vagyunk és boldogok vagyunk. Végre minden a mienk, csak a mienk és ez nagyon jó érzés.
Igaz még sok munka vár ránk, de ezt már bent lakva tudjuk csinálni.

....lehet velem.
Miért van az, ha átengedek egy embert a zebrán, vagy látok egy babakocsis nőt és megállok, az baj. A mögöttem lévő autósnak nem tetszik, aki szembe jön, annak sem.
Most én csinálom rosszul?!
Ma öcsémmel próbáltunk a házunk elől kijárni, egészen pontosan a járdáról lehajtani az útra Zirc-Kardosréten.És érdekes módon nem sikerült...
Jött egy valag autó, de egyik sem állt meg, vagy lassított, holott már alapban lassan kéne jönniük, mert ugye faluban vannak...
Vagy mindenki ennyire siet, vagy vakok, vagy csak hülye ember létezik...
A másik dolog:
Zirc-Kardosrét egy kis dombon helyezkedik el, aki bejön a faluba ( egy éles kanyar után lehet bejutni ), kapásból látja a táblát, de senki sem lassít!
Én meg ugye kijárok az útra és szépen megyek 50-el, mögöttem tök mindegy ki van, nő avagy férfi, látszik rajt, hogy ideges.
A falu végén van egy jó hosszú egyenes, na ott már nézegetnek, hogy előzzenek, de nem tudnak, mert szembe jönnek.
Közben kiérünk a faluból, elhagyjuk a táblát, tehát én is gázt adok, erre megint dühösen néznek rám, hogy merek gázt adni, ha eddig "tötymörögtem".
Az egyenes végén van egy elég rossz vasúti átjáró, előtte kb 100m-re egy 40-es tábla, na ott megint lassítok ( elég sűrűn kint állnak a rendőrök ), persze újra jön a szigorú tekintet, dühös megnyilvánulás és a záróvonalon való előzés.
Kérdem én, most akkor tényleg velem van a baj, hogy féltem a jogsim, a pénzem és megadom az elsőbbséget?!

Ma dolgoztunk egy banki üdülőben.
Mivel banki építkezés és elég nagy, sajnos velejárója a munkavédelmi ellenőrzés.
Naná, hogy kapásból engem találnak meg, lenn a mobil wc (ami mellesleg csurig van) mellet sisak nélkül.
Nem tudom, ki mennyire ismeri ezt a sisakot, de dolgozni nem nagyon lehet benn, főleg melegben.
Na mindegy jött a munka védelmis ürge és győzött.
Ne jöjjön ki sisak nélkül az épületből, még wc-zés közben is legyen a fején.
Ne úgy álljon a létrán, ne menjen oda ki, ne ekkora szeggel dolgozzon, tegyenek oda korlátot.
Sisakban wc-re menni nagy élmény, de minek oda??!!
Sajnos kell használni a létrának a második és az első fokát is néha, mert ugye miért is volna megfelelő méretű....Ha nem használnánk, azt ami tilos, a munka sosem készülne el.
Magasban (kinek mi a magas...) dolgozunk, az ácsok és még sokan mások.
Ennek velejárója a kihajolás, mert ugye anélkül van, amit nem lehet elérni.
De ne hajoljon ki, mert leesik, veszélyes, stb!
Ahova korlátot tetetett, ott éppen falat kellett volna építenünk, de nem lehet, mert kell a korlát, ha ott a korlát, hogyan lesz ott a fal?!!
Ha nincs ott a korlát, büntet a munkavédelmis pacák.....
Arra lennék kíváncsi, ki az a gyappant elme, aki ezeket a szabályokat hozza.
Dolgozott e egyáltalán valaha, vagy csak durrbelebumm, a hasára ütött, azt jól szopassuk be az építőiparban dolgozókat.
Érdekelne, hogy mit szólna egy ilyen ember, egy egész napi robot után, sisakkal a fején.
Ja és nyomná a melót egész nap, mert teljesítményben lenne, de csak kicsi létrát használhatna, ki kéne hajolnia, mi lenne a véleménye a munkavédelemről....

Elérkezett az ideje a folytatásnak.
Ugyebár díszekről lenne szó, vagy kinek mi tetszik, lehet hülyeség, porfogó, szoba feldobó akármi, játék, stb...
Mint már írtam, olyan dolgot szerettünk volna a feleségemmel, ami másnál nincs.
Volt miből ötletet meríteni, hiszen csináltunk már párat erre-arra, na meg ugye ott van a net is.
Lehet találni kerek, szögletes, ovális és még ki tudja milyen formát nem.
Na mi hosszas huzavona és tervezgetés után jutottunk el a mostani formához.
Ezt nevezték már halnak, köcsögnek, szaloncukornak, de szívesen fogadok bármiféle másik nevet is.
Papíron könnyen megrajzoltuk, de a kiszerkesztése már nem volt egyszerű.
A kedvesem össze-vissza vonalkázta a szobát, majd kimérte, amit kellet.
Hoztam hozzá függőzőt és felkerült a rajz a mennyezetre.
Innentől már könnyebb volt a kivitelezés.
A lényeg az alapozás:
Bevágott "UD" profillal, direkt függesztővel léccel.Erre került a karton és még egy, míg el nem nyerte a végleges formáját.
Szerintem egész pofás lett.
A konyha-nappali is elég egyhangú lett volna "valami" nélkül, ezért ide is került egy kis "játék".
Erre csak egy napom ment rá, vagy kettő, már nem is emlékszem pontosan.....
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 ,8,9, 10.
Így már egész tűrhetően nézett ki, de a munka java még csak most jött.
Festés előtt alaposan elő kell készíteni a felületet.
Ezt nevezik gipszelésnek, vagy glettelésnek.
Ha jól emlékszem egy-két hétvége alatt megvolt a dolog.
Íme a mozzanatok:1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 ,8 ,9 ,10, 11 ,12, 13, 14.
Gondolom képek alapján könnyűnek néz ki minden fázis, de azért el lehet vele vesződni.
Főleg ezzel a hülye polccal. De, ha egyszer ilyent akarunk, akkor nincs mit tenni, na meg hova tenném a sok díszdobozos italomat, vagy éppen a L.L.L. könyvgyűjteményemet.
A következő lépés végre a festés volt. De elsőre csak alapozó, mivel eljött a nyár és azért pihenni is kellett.
A festés pedig a következő "epizód" bevezetője lesz.......

A belső munkálatok a pakolással kezdődtek.
Öreg ház lévén volt benn mindenféle régi dolog, mi szem-szájnak jó, csak nem hasznos:


és a többi "régiség": [link], [link], [link], [link], íme a végeredmény.
Erre a nagy pakolászásra simán ráment egy egész hétvégénk, a sok lim-lom elszállításáról már nem is beszélve....
Végre jöhetett az igazi nagy munka.
Ugyebár a fiatal olyan, hogy nem jó az neki, amit az "öreg" csinált,gondolt.
Jelen esetben ez a falakat, régi padlásfeljárót, konyhát jelenti.
A két szoba parkettás volt, amiről reméltük jó lesz, de hát ember tervez, más pedig keresztül húzza azt....A nagyobbik szoba szerencsére jó volt, de a kisebbik sajna cserés.A parketta már teljesen odavolt, tehát fel kellett szedni...
De nem is olyan nagy baj ez, mert amúgy is terveztünk betont, most 16 négyzetméterrel kevesebb vagy több, mit számít.
De ne haladjunk még olyan gyorsan!
Mivel szétvertük majdnem az egész házikót, ki kellet építeni újra a víz és a fűtés hálózatot[link].Új lefolyó-wc bekötés, stb.
Na ez megint jó munka volt, mínuszokban főleg.
Na meg ugyebár a felszedett parketta alá is kellet valami, mert salakon kívül nem volt ott semmi....
A következő munkasorozat után egy aránylag hosszú pihenő jött, mert a betonnak ugye kötni kell.....
Így leírva nem tűnik soknak, de simán hónapok teltek el.
Míg telt az idő, kötött a beton, próbáltuk beszerezni a következő nagy, ha nem a legnagyobb beruházáshoz az anyagot.
Ez nem más, mint a kartonozás.
mivel a falak öregek, 1000réteg volt rajtuk és hiába vagyok festő, de hülye nem, ezért nem vállaltam a kaparást, kínlódást, inkább kartont gondoltam mindenhova.
Na meg a régi mesterek(távol álljon tőlem a fikázás) hírből sem ismerték a függőleges falat, amire derékszögben csatlakozik a másik.
Kartonnal ez szépen kiküszöbölhető.
Először a mennyezet, majd az oldalfalak lécváz, bele szigetelés, rá fólia, aztán a karton.
Mivel szétvertük a fürdő-konyha falat, újat kellet építeni.
A kész karton már egész pofássá teszi a házikót.
A fürdő természetesen impregnált kartonból készült.
Lassan megérkezett az új bejárati ajtó és végre ki lehetett szedni a régit és beépíteni az újat.Ezt is körbeszigetelni, kartonozni és kint nikecellezni.
Esetleg, ha valaki azt hiszi, hogy kész a mű, nagyon téved!
Mivel az ember nem szereti az egyszerű dolgokat, mi meg főleg nem, gondoltuk csinálunk pár "játékot", díszítést.És ha már csinálunk, mindjárt olyant, ami másnál még nincs.
De ez már egy másik történet.....

Mit tehet az ember, ha ifjú házas, de mégsem házas.Kénytelen vagy házépítésre, vagy vásárlásra adni a fejét.Mi ez utóbbi mellet döntöttünk.
Ki is választottuk a mi kicsikénket:


Szépen elképzeltem, hogy veszünk fel 8m-et, aztán majd a félretett pénzecskénkből tatarozunk.Aha, ahogy én azt elképzeltem.
Volt olyan bank, amelyik szóba sem állt velünk, volt, amelyik olyan konstrukciót talált ki, hogy számunkra maga lett volna a teljes eladósodás, ha belemegyünk.Azt azért hozzá kell tennem, mindez azért volt, mert én havi 100-at keresek, a feleségem kicsit többet bejelentve, de a kézhez kapott pénzt nézik.Az egyetlen bank, amelyik szóba állt velünk az "Első" bank.
Ők is úgy, hogy fizessünk be kb2m-et, aztán majd ők adnak 4550000Ft-ot.
Mindez megtörtént, persze azt senki sem mondta, hogy azért, hogy egyáltalán megkapjuk a pízmagot még 500k kell kb...Ilyen költség, olyan papír, földhivatal, stb. Ráadásul a visszatérítendő pénzeket sem kaptuk meg, mert ugye magas finanszírozású a hitelünk.
Ez azt jelenti, hogy a havi 47000-ből 7000 egyből a hitel, és "csak" a többi a kamat!Milyen jó, nem?!
Ja a pénz folyósítás is 90000Ft volt.....
Tehát a mi kis évek alatt megkuporgatott, tatarozásra szánt pénzünk elszállt....
De ahogy Madách is írta: "...ember: Küzdj, és bízva bízzál!"
Mi is ezt tettük.
De mit ad a jószerencse, közbejött nekem három műtét, azaz vagy fél év táppénz....
De ezen is sikerült túljutnunk, hála feleségemnek!
Végre nekiállhattunk a tatarozásnak.Míg én az ágyat nyomtam, feleségem, apósom, anyósom és a többiek dolgoztak serényen.
Kezdetnek a kinti munkák, ami szintúgy nem indult egyszerűen.A szennyvíz nem volt rákötve és csak potom 50métert kellet volna ásni, amit 20000Ft-ért sikerült megoldatni.
Már csak az 50m cső megvétele és lefektetése volt hátra....


Utána jöhettek a belső munkálatok.
Folyt köv.....

Ma történt az eset, mely mélyen felháborított, sőt mérgessé, dühössé tett.
Munka közben nézelődöm ki az ablakon, velem szemben üvegen túl a teraszon dolgozik egy munkás.
Nagy csattanás és egy madárka nekirepül az üvegnek. Szegény lecsúszik a teraszra, csapkod a szárnyaival, (miközben a társa fölötte repked) majd a hátára fekve megpihen.
A mi drága jó munkásemberünk ránéz, majd unott arccal elfordul.
Jön fel a társa, az (direkt nem ő, személy ide vagy oda.......) majdhogy nem rálép szegény párára.
Egyiknek sem jut eszébe, hogy egy kis vizet adjon a madárkának, vagy hogy egyáltalán megnézze mi van vele. Pár perc után a 2.számú egyén felemeli, majd ledobja a madárkát kb 3méter magasból. Szegény pára a nyakára esik, tehát ha még élt is, sikerült elintézni, hogy már halott legyen.Ja és a munkásunk utána mint aki jól végezte dolgát folytatja a tevékenységét.....

Na már most kérdem én, hogy lehet ennyire szívtelen egy magát emberi lénynek nevezett lény?!
Aki így bánik az állattal, az hogy bánhat az embertársaival????
Lehet velem van a baj, de szerintem ez így nem igazán emberi viselkedés, vagy éppen pont ez az.......

Mag koromban azt mondták ők, hogy szép jövő áll előttem. Örültek nekem, vigyázva helyeztek el a bölcsibe.Nagy reményekkel indultam hát el az élet ösvényén.
Évek múlva elhagytam a bölcsit, a többiek fölé magasodtam, bár vékony voltam és esetlen.
Hajladoztam a szélben, élveztem a friss levegőt.

Ekkor jöttek a két lábon járó palánták és derékba törték az életem.
Fájdalmamban sírtam, majdnem feladtam, de az életösztönöm erősebb volt! Sikerült megerősödnöm.
Ismét évek teltek el és kinőttek a végtagjaim, büszkén viseltem őket.
Megmutattam a világnak, mire vagyok képes, hogy nem adom fel, ha derékba törnek is!

Éjszaka, mikor élveztem a hold fényét, ismét jöttek a palánták, furcsa szaggal körülölelve, kissé tántorogva, értelmetlen szavakat hablatyolva.Megálltak mellettem, és biztos rosszat tehettem, mert letörték két kezem, majd surrogó hang után sárga, maró folyadékkal öntöztek.....
De én élni akartam, új kezeket növesztettem és ismét büszkén meredeztem.
Nem adtam fel és sok-sok év múltán sudáran, vastag izmos törzzsel magasodtam immár minden és mindenki fölé.Reméltem már rossz nem történik velem......

Sír(ám) az egész ország, hogy ez nem jó, itt nem jó, ott nem jó, az nem jó. De tesz valaki valamit?! Egy nagy NEM!!!

Elegem van, hogy az emberek lesz*rják egymást,
elegem van, hogy nem foglalkoznak a környezettel!
Elegem van, hogy azt hiszik, ha valaki hatalmon van, az tisztességes, kulturáltan beszél,
úgy viselkedik, ahogy a mesékben a jó királyok!
Elegem van abból, hogy nálunk mindenki csak a saját érdekeit nézi,
elegem van abból, hogy "szép" hazánkban csak "ÉN" létezik!
Elegem van abból, hogy ha valami jó, azt "csakazértis" el kell rontani!
Elegem van abból, ha valahol plusz bevétel van, azt csak a cégvezérek érzékelik!
Elegem van abból, ha valaki rászolgál a jutalomra, úgy kapja meg, hogy többet ne akarjon jutalmat!
Elegem van abból, hogy mindenért, mindig más a hibás, sosem nézünk önmagunkba!
Elegem van úgy általában az egészből!

Miért nem lehet úgy élni, hogy odafigyelünk a másikra?
Miért nem lehet szemetelés nélkül élni?!
Miért nem nyílik már ki az emberek szeme?
Miért nem lehet segíteni a másikon?!
Miért mindig a szegény embert kínozzák, gyötrik?!
Miért van ez az egész úgy, ahogy?!
Miért, miért, miért.......?!