Érdekes szó, kifejezés, cselekvés.
Sose gondoltam volna, hogy egyszer nekem is kell járnom. S, mégis úgy hozta az élet, hogy kell.
A munkámból kifolyólag kicsit túlerőltettem a lapockám, ezzel együtt az egész bal kezem.
Az eredménye:
-ropogás a lapockánál
-sajgó felkar
-lüktető akar
-kéz gyengeség (néha már egy telefont is nehéz volt fogni)
Szóval, kaptam időpontot, s megjelentem a kezelésen, terápián.
Ahogy beléptem az ajtón, láttam egy nénit és egy bácsit, akik széken ülve a karjaikat tekergetik , lengetik. Ki is kerekedett a szemem, hogy ez mi a szósz?! Ilyent eddig csak vicces szituációkban láttam, filmekben. Kicsit kínosan éreztem magam, hogy mit keresek én itt, mit akarok, ez egy nevetséges valami. Hááá normális vagyok, hogy idejöttem?!
Aztán elkezdtem a gyakorlatokat, fejkörzés, fej billegetés, kar emelés, nyújtás, labdán való előrehajlás, falnak támaszkodás, kis rücskös labdákat a tarkóhoz nyomva a fejjel biccenteni.
Ahogy csináltam a gyakorlatokat, fokozatosan megváltozott a véleményem az egész dologról.
Mocskosú elfáradtam az egy óra alatt.





