Nagyon nem illene, hogy ilyesmi az ember eszébe jusson, mégis általános iskolás koromtól szembejön a kérdés: hogyan értetheted meg a gyerekkel a tényt, illetve hogyan dolgozhatja fel egy gyerek, hogy - szerencsés esetben pár kivétellel - egy marék mondjuk "butácska", önálló gondolkodásra lusta vagy képtelen ember tanítja naponta.

Csak egy példa, messze-messze nem a legdurvább, több százat meg tud mindenki a saját gyerekkorából vagy a gyerekeiéből; túlragozni már mindenképp túlzás volna:
https://qubit.hu/2019/03/05/horror-az-iskolaban-egy-harmadikos-kissrac-kulon-irta-le-hogy-rezedeny

Felteszem ide, hogy csak linkelni kelljen, ne kelljen mindig újra lerajzolnom...

Egy egyszerűen és olcsón megépíthető LRC-szűrőt ismertetek, amelyet kapcsolóüzemű adapter után kötve egy igen jó minőségű tápegységet kaphatunk: a kapcsüzemű adapter (ma már ugye csak ilyeneket kapni) garantálja a feszültségpontosságot, túláramvédelmet, túlfeszültségvédelmet és érintésvédelmet, míg a szűrő leszűri a feszültségzajt, egészen a hangfrekvenciás tartomány aljától kezdve.

Az így kialakított táp jobb a "csoda" analóg szabályzós tápok 99%-ánál, mert azokban egyrészt az egyenirányítódiódák zaját nem szűrik megfelelően, másrészt a lassú, visszacsatolt feszültségstabilizátorok torzítása sajnos hallható (HiFi eszközök táplálása esetén).

Témaindítónak talán megteszi...

Mottó: "Az összetettebb struktúráknak megvannak az öntörvényei, amelyek nem vezethetők le a struktúra elemeiből bármennyire alaposan ismerjük is őket." (Rockenbauer)

Fraktálszerűen mély Univerzum és spontán információ

Olyan "dolgokat" (nem értve bele pl. a jelenségeket) hívunk a fizikai valóságban létezőknek, amelyek stabil kiátlagolódásai a valóság mélyebb rétegének. Pl. egy anyaghullám a lehetőségtér kiátlagolódásaként fogható fel. Egy proton pedig a fluktuáló nyomású kvarkok és gluonok kiátlagolódása.
[A jelenségek nem stabilak időben. A mennyiségek szimmetriák, vagyis stabil viselkedési tulajdonságai a valóságnak. A képletekkel pedig viselkedési módokat írunk le, vagyis változásokat/kölcsönhatásokat. Többnyire időben, de megfogalmazhatók variációs elvek is, amik a lehetőségtérről szólnak.]

Ezeket különösen kedvelem:

- Hideghegy (Cold mountain) (2003)
- A túlélő (Lone survivol) (2013)
- A visszatérő (The Revenant) (2015)

Nektek mik a kedvenceitek?

Na, repültem egy kört, így készült kép arról is, amiről már elveszett.
Igazából nem az építkezésről szól a játék, hanem a túlélőzésről, szóval a beleölt időhöz képest nem épült sok minden. Először az 1. Vár készlüt el, ami aztán majdnem 2 évig volt a főhadiszállásom. Alatta óvóhelyiségekkel, kicstárral és az előző bejegyzésben leírtakkal.
Kb. 2,2 éve épülhetett a torony, 1,5 éve kapott várfalat és a föld alatti helyiségeket, majd' 1 éve meg rendbetettem az udvart és beköltöztek a top-falusiak:

2,5 éve játszom túlélőben ebben az adott világban. Ez a 2. váram, Bodensee egyik várának ihletésére (tavaly június-október). A nyers vár 30-50 óra lehetett, valós időben 1 hónap. Aztán jöttek a melléképületek és a részletek, kb. 100 óra, mert közben játék is volt; főleg termelés és kereskedés meg enchant (2 fullos gyémántpáncél-szett készült ez idő alatt, jórészt vásárolt vagy a meglévő könyvekből). A félautomata farm előtte készült és folyamatosan üzemelt az építés alatt, a faiskola közben épült, ahogy a full-automata kisnádfarm is, a nagynádfarm pedig utána.

Mögötte nyílik majd a hegybe vájt köyvtár és ebédlő, ha elkészül valaha (erősen kétesélyes, már unom ezt a játékot kissé ):

Áttörésgyanús eredmény született, amely elérhetővé teheti általános célú kvantumszámítógép létrehozását.

Kvantumszámítógépek használatával sokféle számítási probléma futásideje a lépések számának függvényében már nem exponenciálisan növekedne, csupán lineárisan, ami sok nagyságrenddel gyorsíthatja az ilyen típusú számításokat.

Ha mindehhez hozzágondoljuk a mesterséges intelligenciateremtés képességének mára elért ismeretét (ha csupán csak ennyit), máris megértjük, miért aggódnak Elon Muskkal együtt még sokan a mesterséges intelligencia fejlődéséért, a protokollok kidolgozását sürgetve: hogy az mit okozhat nekünk egy hiba/katasztrófa esetén, vagy hogy olyan hirtelen társadalomformáló erővé válik, amit nem tudunk majd bölcsen követni.

New material shows high potential for quantum computing

Igen, a címben szereplő „első” arra utal, hogy létezik második, és minden bizonnyal egy harmadik is készül majd. Most azonban egyszerre egy dologgal foglalkozzunk, és nézzük meg ezt az egyszerű kis készüléket, ami egy már nem használt szatelitsugárzóra épül, és hangsúlyozottan olcsó és/vagy kéznél lévő anyagokból készült! A cél egy hátizsákban könnyen hordozható, kellő hangerővel és relatíve jó mélyhangokkal rendelkező dobozka volt, no meg persze némi tapasztalatszerzés az olcsó elektronikákkal kapcsolatban.

Dokumentáció

Kezdjük az eszköz lelkével: az elektronikával! Alább látható a „kapcsolási rajz”, a mostanában divatos módon dokumentálva.

A BT-FRS8 kapcsolása. A kondenzátorok névleges feszültsége nem kritikus, mert 6,3V alattit úgyse kapni. A Low-ESR feliratúak értelemszerűen elektrolitkondenzátorok, a többi pedig X7R kerámia, a pF-os értékűek NP0 kivitelűek. Utóbbi kettő típust 0805 méretű SMD-nek választottam. Az Impulzusterhelés 47 ohmos és a Tápszűrők 1 ohmos és az alatti ellenállásai min. 0,5W-osak, a többi mindegy. Az induktivitások minimális áramterhelhetőségét feltüntettem. Ha a Tápszűrők induktivitásainak soros ellenállása nem éri el a feltüntetett „Rs” értékeket, ki kell egészíteni őket egy külső ellenállással. A Tápszűrők diódája preferáltan Schottky típusú. A hangszóró 2 literes zárt dobozba került, vattával lazán kitöltve

Meghallgattam ezt is. Ahogy minden analóg áramkört, őt is jó minőségű, szűrt táppal kínáltam. Meg is hálálta annyiban, hogy nem produkálta azt a fajta bántó torzítást, amit a zajos kapcsolóüzemű tápoktól az erősítők szoktak. "Tisztán" (csendes háttérrel) szólt és minden rendben lett volna, de másfajta magasfrekis torzítást azonban sajnos produkált. Egyszerűen nem volt jó hallgatni, nem okozott élményt.

Nem tudom, mi lehet az oka; talán a differősítő... Olyan volt, mint egy rossz OPA. Nem tudnék példát mondani, mert még egy TL061 is sokkal jobb nála: az kellemes, hallgatható. Ez csak szól, de nem kellemes.
Szóval D-osztályú IC-t is neves gyártóktól érdemes venni (a TPA3116 pl. tetszett).

Mindegy. $5-ért 2x3+5W-os 2.1-es erősítő, hangváltóval. Hátha valakinek a fentiek ellenére még hasznos lehet.