régen pincérként megéltem heti 2-3 ilyet nagyjából egy éven keresztül. szerencsére a frankó kihangosításnak köszönhetően minden sablon poént és szöveget ismertem egy hónap után.

én ha kapok egy ilyen meghívót nagyobb ívet adok neki a kuka fele mint a mezei szórólapoknak. a szánalmas az volt, amikor láttam mennyien vették ezeket a durván drága cuccokat hitelre, amit persze ott és helyben lehetett kérni...

a kedvencem egy lámpa volt ami egy csodálatos narancs izzóval ment, ez pedig a megfázástól a rákig mindent gyógyított természetesen, az amputált végtagok visszanőttek, és az unoka is 37%-al jobb jegyeket vitt haza. mindezt olcsóbban mint az előállítási ár természetesen. amikor egyszer megkérdezték hogy miért árulják ezt az egyébként atomdrága cuccot olcsóbban mint amibe nekik kerül a válasz az volt, hogy ez nem az üzletről szól, az önök egészsége a legfontosabb nekünk.
szinte ráborítottam egy dekoratív hölgyre a baconbe csomagolt bélszínt, és lelki szemeim előtt már lepergett ahogy a mosolyogva félrehívom a lelkesen gesztikuláló srácot, és két ingyenjegyet nyújtok át az ipari húsdarálónak nevezett vidám aqua és élményparkunkba.