Néha nem is olyan rossz a vérvétel, engem például majdnem szexuális zaklatás ért a legutóbbi alkalommal, íme a történet:
Szóval elmentem vérvételre, egy kedves negyven-negyvenöt év körüli barna hajú, barna szemű laboros néni vette le. Beültetett a székbe, megtörölte fertőtlenítővel a kezem, külön örültem, h a saját ujjaira is fújt a sprayből, majd leült velem szemben. Nem ültem le különösebben kihívóan, kissé szétnyitottam a térdeimet, de nem udvariatlanul, viszont a következő pillanatban arra lettem figyelmes, h a laboros betette a térdeit a lábaim közé. Igazság szerint nem is annyira a térdemhez, mint inkább a belső combomhoz tette az ő térdeit. Nagyon kényelmetlenül éreztem magam hirtelen, nem akartam még jobban szétnyitni a térdem, de kisvártatva lazítottam a lábaimon, h azért ne érjünk annyira össze. Nem hinném, h pont velem akart a hölgy kikezdeni, inkább annak tudom be, h a kórházban normális, ha az emberek megérintik egymást, nyilván igénylik is a betegek, nekem mindenesetre furcsa volt. Később visszagondolva, rendszerint úgy ültek le velem vérvételen korábban, h csak félig voltunk a laborossal szemben és nem egymás lábai közé dugtuk a lábunk, hanem csak egy térd nézett a másikkal szemben, mintha egy cikk-cakk olló fogait zárnánk össze, de csak lazán, és a lábak nem simultak egymáshoz. -Mondjuk az is eszembe jutott, h egy másik laboros pár éve a saját térdére tette a kezemet, miközben vért vett, azt is elég merésznek találtam, bár a kezem ökölben volt, így azért nem olyan ciki, mintha közben meg is simogattam volna, LOL.
Ez kb. egy éve volt, jókat röhögtünk az EÜ-dolgozós ismerőseimmel a vérvételen, egyesek már látták a Délmagyar nyitóoldalán a főcímet, h "Szexuálisan zaklatta a beteget a laboráns".
Ki tudja mit hagysz ki! Fütyülj a tűre!
“Don’t shoot, I’m Globish.”