de járműbe építve nem nagyon fogják 2021-nél hamarabb tesztelni.

Nem hiszel te sem a Blue Origin ütemtervének?

Mivel eladásra is megy a dolog, őket kötik a fix paraméterek, ezen túl nem számolnak olyan kísérleti járművekkel és annyi kísérleti repüléssel, mint a SpaceX.

Ebben biztosak vagyunk? A BO szeret titokzatoskodni....

Csak nézd a Merlin-eket, honnét indultak és mi lett belőlük mára. Sőt, ha külön kiemeled a Merlin 1D-t, az is hatalmas fejlődésen ment keresztül, nem is sok év alatt. Szerintem a Raptor-okal hasonló utat akarnak bejárni.

Lehet, hogy hasonlót akarnak, de a Merlin egy elég speciális eset, akárhogy is nézzük. Gyakorlatilag teljesen kicserélődött menet közben a hajtómű. Mintha az SSME esetét látnánk viszont - szép tervek, de évtizedes fejlesztés szükséges hozzá. Csak itt lépcsőfokokként haladtak...

A Blue Origin egyből leszállásra és újrahasznosításra alkalmas rakétát épített, a SpaceX sok kísérlettel érte el azt. Aztán meg lehet nézni, hogyan száll le egy New Shepard és hogyan egy F9.

A SpaceX-nek nem volt dedikált fejlesztőplatformja, a Falcon 1-el indultak, élből. A BO-nak ott volt a Charon és a Goddard kísérleti jármű széria, amely a DC-X / Delta Clipper hagyatékra épült (Bezos az ezeket fejlesztő McDonnald-Douglas mérnökeire építette a BO-t)...

A Goddard 2007-ben egyik tesztindítása előtt

Aztán meg lehet nézni, hogyan száll le egy New Shepard és hogyan egy F9.

Mi baj van a New Shepard leszállásával?

Nekem valamiért ez a kísérletezős, megcélzott eredményt sok lépcsőben elérő megközelítés jobban tetszik, viszont ilyet nem sok cégtől lehet látni. Mindenki más egyből készterméket akar kitolni a hangárból.

Gradatim Ferociter!

Szerintem pont a BO-ra jellemző inkább a sok lépcsőben történő megközelítés...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

"Nem hiszel te sem a Blue Origin ütemtervének?"

Tavaly október óta 2021-es bemutatkozásról írnak a New Glenn esetén, a Vulcan esetén régóta (annál azt várom, mikor lesz a további csúsztatás...). Így repkedő BE-4-et sokkal hamarabb nem fogunk látni.

"Ebben biztosak vagyunk? A BO szeret titokzatoskodni...."

Szerintem az az ULA szerződés és az, hogy egy másik cég is a hajtóművükkel tervez rakétát, a nagyobb dizájnváltások és paraméter változtatások lehetőségét korlátozza.

"Lehet, hogy hasonlót akarnak, de a Merlin egy elég speciális eset, akárhogy is nézzük. Gyakorlatilag teljesen kicserélődött menet közben a hajtómű. Mintha az SSME esetét látnánk viszont - szép tervek, de évtizedes fejlesztés szükséges hozzá. Csak itt lépcsőfokokként haladtak..."

A Merlin sorozatból csak az 1D többet fejlődött kb. 5 év alatt, mint az SSME az első 20 évében... Persze jóval egyszerűbb szerkezet, de akkor is nagy dolog, főleg úgy, hogy ezek a fejlesztések igen gyorsan megjelentek orbitális pályára induló járművön. + vélhetően nem került többe az egész fejlesztési mizéria (itt csak csak az 1D-re gondolok), mint egy garnitúra, már kifejlesztett SSME legyártása.

Ha hasonló utat tudnak bejárni a Raptor-ral, az a versenytársaknak nem sok jót jelent.

"A SpaceX-nek nem volt dedikált fejlesztőplatformja, a Falcon 1-el indultak, élből."

Ugyan az F1 kívülről szemlélve, összességében nem volt egy sikertörténet, de így utólag visszatekintve mégis az, hiszen az kövezte ki az F9 felé vezető utat.

"Mi baj van a New Shepard leszállásával?"

A célnak megfelel a New Shepard leszállása is, de nem szép
Hajtómű begyújtása után az billegés ide-oda, szinte nullára megáll a föld felett, további dülöngélés közepette óvatosan leszáll.
Ezt az F9 sokkal szebben csinálja, méghozzá valamivel kevesebb (dedikáltan leszálláshoz való) alkatrésszel, sokkal nagyobb sebességről és mindezt egy sokkal-sokkal nagyobb monstrum teszi.

"Szerintem pont a BO-ra jellemző inkább a sok lépcsőben történő megközelítés..."

Én itt elsősorban egy piacon lévő termék evolúciójára gondolok. Ez az, amit eddig a BO-től nem láttunk. Sőt, az új, "magán űrkorszak" rakétaépítő cégeitől piacképes terméket sem sok mindenkitől.

Tavaly október óta 2021-es bemutatkozásról írnak a New Glenn esetén

És tényleg. Erről lemaradtam...

A Merlin sorozatból csak az 1D többet fejlődött kb. 5 év alatt, mint az SSME az első 20 évében...

Függően attól, mikortól számítjuk azt a 20 évet.

Én tartom, hogy a Merlin inkább kivétel, mint szabály e téren. Roppant mód csodálkoznék, ha sikerülne a Raptorral megismételni a Merlin fejlödési ütemét...

Ugyan az F1 kívülről szemlélve, összességében nem volt egy sikertörténet, de így utólag visszatekintve mégis az, hiszen az kövezte ki az F9 felé vezető utat.

Ettől még a Falcon 1 nem tesztjárműnek készült, hanem fizetős terheket vitt már az első három úton magával...

Hajtómű begyújtása után az billegés ide-oda, szinte nullára megáll a föld felett, további dülöngélés közepette óvatosan leszáll.

Te most az NS-10 landolásáról beszélsz gondolom. No nem mintha azzal komoly gond lett volna, de tény, hogy ott volt valami instabilitás. Nem tudom mi lehetett, de megoldotta a rakéta, tehát nach so, lépjünk tovább eset.

Nézd meg mondjuk a tavaly áprilisi vagy júliusi tesztrepülést... Szerintem semmi probléma vele...

Én itt elsősorban egy piacon lévő termék evolúciójára gondolok. Ez az, amit eddig a BO-től nem láttunk. Sőt, az új, "magán űrkorszak" rakétaépítő cégeitől piacképes terméket sem sok mindenkitől.

Ha az ArianeSpace elemzései helyesek, akkor a SpaceX sem az...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

"Roppant mód csodálkoznék, ha sikerülne a Raptorral megismételni a Merlin fejlödési ütemét"

Szerintem nem is lesz szükséges. Vehetjük úgy is, hogy ez részben már meg is történt (több dizájnváltás). Elegendő, ha a jelenleg tervezett "fullos" változatig eljutnak. Elsőre ijesztő a 300bar, de nem annyira rendkívüli. Az RD-170 és leszármazottai 250bar körül működnek, az SSME is 200bar körül.

Az NSF fórumán számolgatták a tolóerő/térfogat arányát, persze még csak a rendelkezésre álló, nem túl pontos és megbízható adatokból. Ha ennek fele igaz, akkor is félelmetes... Még nem láttunk képet a CH4 pumpa felőli oldalról. A LOX pumpa gyak. az égéstérbe van integrálva. Közel SSME bonyolultság és tolóerő, jóval kisebb méretben.

"Nézd meg mondjuk a tavaly áprilisi vagy júliusi tesztrepülést..."

Nem annyira csúnyák, mint az NS-10 leszállása, de a hajtómű gyújtása utáni durva instabilitás ott is megvan és az utolsó méterek nagyon óvatos megtétele is.

"Ha az ArianeSpace elemzései helyesek, akkor a SpaceX sem az..."

Szerezzenek ők is néhány zsíros kormányzati megrendelést Egyébként most nagyon akciós az Ariane 5 ára.

Nézted az SpaceX idei évre tervezett indításait? Közel fele valamelyik USA kormányzati szerv megrendelése (NASA és USAF). Ilyen körülmények mellett a piaci áraikat vihetik akár még lentebb is, ha szükséges.

Szerezzenek ők is néhány zsíros kormányzati megrendelést Egyébként most nagyon akciós az Ariane 5 ára.

Egen, kénytelenek voltak ezt meglépni, csak közben leépítések, követelések a támogatások terén (pl. a szilárd fokozatok kompozit műanyag elemeinek gyártását németországba költöztetni, aztán egy év után rájönnek, hogy ez hülyeség lenne...), szóval azzal együtt, hogy az is kabaré, amit az ArianeSpace csinál, közben azért a SpaceX felé szórt kritikáik egy része tényleg jogos...

Nézted az SpaceX idei évre tervezett indításait? Közel fele valamelyik USA kormányzati szerv megrendelése (NASA és USAF). Ilyen körülmények mellett a piaci áraikat vihetik akár még lentebb is, ha szükséges.

Néztem.

De szerintem nem is véletlen, hogy a SpaceX ugye kimaradt a tavaly évvégi nagy kormányzati pénzosztásból, ahol a nagy szereplők ugye mind kaptak állami dotációt. A jelek szerint a törvényhozásban kezdik kínosnak érezni a SpaceX nyomását a piacra...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Most is van bőven megrendelés az Ariane 5-re. Az idei évre tervezett műholdakat min. 7 indítással lehetne felvinni (és Galileo sincs közöttük...). Semmivel nem kevesebb, sőt még több is a szokásosnál. Ami alól az SpaceX komolyabban kirántotta a talajt, az az ArianeSpace Szojuz indításai.
Akik igazán megszívták, azok az oroszok...

"A jelek szerint a törvényhozásban kezdik kínosnak érezni a SpaceX nyomását a piacra..."

Ha a BO is ténylegesen beszáll a játékba, akkor mi lesz a kínos?
Ha egyszer végre lesz két RS-25-tel összemérhető, relatíve olcsó methalox hajtómű is a piacon, mi lesz a kínos?

Csak kicsit tartozik ide..
Xbox egy időjáráslufin

Szerk: már 102000 láb és már csak -10 C fok
És a kamera 2 akkuja se sokáig húzza, 10% charge

[ Szerkesztve ]

pezo77 #5 2017.12.14. 13:29 Hmm. És ez az e-hajó akkor hol is tud kikötni? Az e-bay -ben? ;)

106100 láb, 0 Celsius, 8% camera charge, 2:48
108100 láb, 5 C, 6%, 2:52

kipukkadt vhol efölött, 2:53, zuhan

2:54:12 101000
2:55:36 93000
2:56:40 87000
2:58:04 79000

2:59:08 73000 1%
2:59:39 70000 -31 C
3:00:45 64000
3:01:25 60000 -40 C

[ Szerkesztve ]

pezo77 #5 2017.12.14. 13:29 Hmm. És ez az e-hajó akkor hol is tud kikötni? Az e-bay -ben? ;)

Valamiért nagy divat (elérhetőbb?) lett mostanában ez a ballonos dolog. Mobiltelefon, GoPro és társaik utaznak.

Hajrá laposföldhívők, itt a lehetőség saját eszközzel "szétnézni" Max. magasság körül szépen látszik a Föld alakja - feltéve, ha jól áll a kamera és nem durván torzító nagylátószögű.

Amit korábban emlegettem, ma a NASA is megírta, így a SpaceX DM-1 jelenleg kitűzött startdátuma március 2..

Az aktuális lista, ideollózva:
SpaceX Demo-1 (uncrewed): March 2, 2019
Boeing Orbital Flight Test (uncrewed): NET April 2019
Boeing Pad Abort Test: NET May 2019
SpaceX In-Flight Abort Test: June 2019
SpaceX Demo-2 (crewed): July 2019
Boeing Crew Flight Test (crewed): NET August 2019

SpX DM-1: Elvileg jan. vége óta készen áll az indulásra. Közbeszólt az ISS "menetrend" és a kormány "leállása" is, emiatt nem jöttek az engedélyek, ami addig is megvolt, közben lejárt.
Boeing OFT: A Boeing szerint indulhatna márciusban (készen állnak), orosz források szerint leghamarabb május (ISS "menetrend").
SpX DM-2: Eredetileg legalább 6 hónap távolságot terveztek a DM-1 és DM-2 között, nem is annyira műszaki okokból, hanem elemzés+bürokrácia*, előtte repülés közbeni megszakítás tesztje is. Lesz még ebből "leghamarabb ősz" is...
Boeing CFT: Kb. ugyanaz, mint DM-2.

* Elvileg ezek lesznek az USA első, "human rated" státuszt valóban megkapó űrhajói.

A most tesztelt Raptor elérte az első körben kitűzött, kezdeti tesztekhez elegendő tolóerőt.

20%-al megvan a 200 tonna körüli tolóerő... Az szép...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Még szebbé teszi a dolgot, hogy ez a világ első "gyártásra kész" állapotig eljutott "full flow" hajtóműve és jelen pillanatban a legnagyobb tolóerőt elért methalox hajtómű. (a BE-4 a teszteken 150-160t körül jár)
Van egy olyan, több helyen emlegetett, Tom Mueller "elszólás", ami szerint jobb lesz a tolóerő/tömeg aránya, mint a Merlin 1D-é. Mindenesetre a méretei nagyon kicsik, a többi hasonló tolóerejű hajtóműhöz képest.
Ha sikerül még valami üzembiztosságféleséget és újrahasználhatóságot is bizonyítani (nem feltétlenül az 1. példánnyal), akkor hajtóműügyileg mindenkit csúnyán elvernek... (A maga kategóriájában a Merlin 1D-re is igaz: ~198 T/W)

Tegnapelőtt szóba került az ArianeSpace. Még a franciák sem bíznak olyan nagyon az Ariane 6 sikereiben. Pedig az árak nem rosszak. Csak addigra talán ott lesz a BO is...
Ezt tovább gondolva: ha ott lesz a BO is, mit kezd az USA kormánya az ULA-val? Mert a Vulcan sem lesz olcsó, legalábbis nem annyira, mint az SpX és a BO rakétái, ha már két olcsóbb alternatíva is lesz a piacon, még nehezebb lesz megmagyarázni, miért a drágábbat választják az USA állami szervei... (kivéve az USAF, az láthatóan sokkal nyitottabb az olcsóbb megoldások irányába: SpX megrendelések, valamiért tetszik nekik az FH is, vaskos BO támogatás)

További érdekes kérdés: Mi lesz az oroszokkal € és $ nélkül???

[ Szerkesztve ]

Ezt tovább gondolva: ha ott lesz a BO is, mit kezd az USA kormánya az ULA-val? Mert a Vulcan sem lesz olcsó, legalábbis nem annyira, mint az SpX és a BO rakétái, ha már két olcsóbb alternatíva is lesz a piacon, még nehezebb lesz megmagyarázni, miért a drágábbat választják az USA állami szervei... (kivéve az USAF, az láthatóan sokkal nyitottabb az olcsóbb megoldások irányába: SpX megrendelések, valamiért tetszik nekik az FH is, vaskos BO támogatás)

Szigorúan szvsz a BO és az ULA nem egyazon feladatra pályázik. A BO üzleti modelljét már felvázolták, lesznek előre kitűzött New Glenn indítások, és akinek készen van a terhe, azt viszik is fel. A nagy teherbírás miatt eleve több műhold egyszerre való indítására készülnek, ahogy pl. az Ariane 5 esetében is általános a két műhold különböző GTO-ra való eljuttatása. Ezzel a BO tarolhat a kereskedelmi piacon.

Az ULA kisebb rakétája inkább megfelelő az állami megrendeléseknek, hogy időről időre igénybe veszik a BO szolgáltatásait, az a verseny kérdése lesz. Szvsz az állami megrendelések terén az ULA inkább a Northrop Grumman (ex Orbital) és a SpaceX ellen megy. A BO pedig inkább a kereskedelmi megrendelések terén igyekszik majd a SpaceX-el versenyezni. Az ügyes húzás volt anno a SpaceX-től, hogy feltörte az USAF/NRO dióját, de azt nem tudja elérni, hogy a katonai megrendeléseknél olcsóbb árakkal alákínálhasson az állami tendereken. Ehhez egyszerűen nincs meg a lobbyereje...

További érdekes kérdés: Mi lesz az oroszokkal € és $ nélkül???

Csőd.

Csak vicceltem. Nehéz helyzetben egy dolgot tehetnek - összebútorozhatnak a Kínaiakkal. Amire nem tudom, a kínaiak mennyire vágynak, mert azért tapasztalatok terén (még) az oroszok azért csak ott vannak az élbolyban, de Kína jön fel, és pl. nehéz hordozórakéták terén könnyen lehet, hogy be is előzik az oroszokat. Ezért érdekes ugyebár a NASA új irányvonala, hogy próbálja puhítani a kínai űrprogram felé felhúzott falat...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

A legutolsó szakaszra: akkor látszott a legjobban a Föld alakja, amikor már kipukkadt és összevissza pörgött himbálózott, nem csak a sarkában látható horizonttal hanem jóval beljebb a képen.

pezo77 #5 2017.12.14. 13:29 Hmm. És ez az e-hajó akkor hol is tud kikötni? Az e-bay -ben? ;)

Amit eddig láttam, szinte mindnél ugyanez volt.

269 bar [link]

evDirect villanyautós töltőhálózat

Figyeljük. Még több ezer kilométerre is behúzott nyakkal, de figyeljük Néhányak az első tesz előtti fotók láttán azt firtatták, miért olyan primitív tesztállásokat használ a SpaceX... Talán nem véletlenül

Ez még csak néhány századmásodperc volt, de a kb. 11 sec nagyobb részében 250 bar felett ment. (még mindig "meleg" üzemanyaggal)

Nagynak tűnik ez a nyomásérték is, hasonló tartományban üzemel az orosz RD-170 és leszármazottai, de ez a fő égőtér nyomása, ami semmi a prebuner-ek és szivattyúk nyomásához képest. Valamelyiknél (talán RD-180?) ez a nyomás 600 bar felett van.

Egyes előrejelzések (NSF fórum) szerint a Raptor-nál a 300 bar égőtér nyomáshoz 633 bar-t kell tudnia a LOX pumpának és ennél kicsit többet a CH4 pumpának.
A Raptornál az égőtérre integrált LOX pumpával és az abba beleintegrált preburner-rel legalább a LOX oldalon megspórolták az ilyen extrém nyomásokhoz való csöveket (és elég jelentős tömeget)...
Ha már ennyire kompakt építés: Elejtett olyasmit Musk, mi szerint jobb lesz a T/W aránya, mint a jelenlegi Merlin-eké (ami a legjobb ebben).

[ Szerkesztve ]

Musk valami 700 bart emlegetett

[ Szerkesztve ]

evDirect villanyautós töltőhálózat

Meg már 320-at is

Az tök jó, hogy milyen szépen néz ki a T/W arány, de az élettartam hogy áll? Amit tudunk, az alapján a Merlin-1D legjobb esetben is kétszer repülhet. Az -1D+ talán ötször. Itt pedig azért jó lenne e fölé menni, márha az újrafelhasználhatóságot komolyan gondolják.

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

A 2x repülő 1D 180 körüli, a (várhatóan) 5x használható 1D+ az 200 körüli T/W-vel rendelkezik... Szóval minden téren fejlődött. (Olyan is lehet, hogy tartósabb "padlógázzal" nem bírná ki az 5 repülést, de mások továbbra sem tudnak ilyet...)

Mivel az SS/SH esetén tesztpéldányról, majd 1.0 verzióról is beszélget Musk, gondolom a Raptorból sem a legelső szériának kell tudnia a hosszú élettartamot, főleg nem a Starhopper alá szerelteknek. Némileg hasonló utat akarnak bejárni, mint a Merlin-ekkel.
Épp 1-2 napja jegyezte meg Musk, hogy néhány RUD előfordulhat Ez a merészebb kísérletezésre utal. Gondolom a Raptor-ból is lesz majd olyan példány, aminek a belét is kihajtják.
Azt szerintem rajtuk kívül senki nem tudhatja, hogy LOX pumpa integrálásának mekkora hatása van az élettartamra, de a tömegre több száz kg...

A Merlin-ek sem valami ész nélküli anyagspórolástól lettek olyan könnyűek, hanem Te is (talán jobban) tudod, hogy megoldották azokat a dolgokat, amit más csak tervezgetett, de azok fejlesztési ütemével 20 év alatt se lett volna belőle repülőképes hajtómű (pontosabban lett, de a Holdra leszálláson kívül később nem használták másra)... Ezen felül nem álltak le még kis időre sem a fejlesztéssel az első sikeres példány után, ha valamiben, akkor ebben nagyon eltérnek az "átlagtól" és nekik már sok tapasztalatuk van a dolgok ilyen megközelítésében. A 2018-as ASAP jelentés, amellett, hogy feltűnően sokat foglakozik velük (a Boeing-hez képest), foglalkozik az általuk alkalmazott spirál fejlesztési modellel is (ami inkább szoftvereknél jellemző).

Bakker, jó hogy említed, ez a PDF is itt van a lementve a gépemre, és még belelapozni se tudtam...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Ez de királyos...
Ahhoz képest, hogy nem létező piac, nagyon komolyan veszik magukat, laikusként elég jól kidolgozottnak tűnik:
https://www.youtube.com/watch?v=XnrVV0w2jrE
https://www.aispacefactory.com/

[ Szerkesztve ]

zizé

Háát.. ez a printelt fal vákuumzáró is? És nem túl vastag egy előregyártott fóliához képest, mint pl a Bigelow?
A szintek padlóját is ezzel csinálják? Az elég tartós?
A videót nem néztem végig egyelőre.

pezo77 #5 2017.12.14. 13:29 Hmm. És ez az e-hajó akkor hol is tud kikötni? Az e-bay -ben? ;)

Igen légmentesen zárt rendszerű, kifejezetten marsi felhasználásra tervezték.
Az előnye a Bigelow féle megoldáshoz képest, hogy helyben készül 3d nyomtatós technikával, lényegében helyi anyagokból készítik a falat. Így elég lenne csak az építő masinát vinni, légtisztító, keringető rendszer persze ide is kell.
A Bigelow esetén oda kell vinni és ha bővíteni akarsz, akkor többet kell odavinni. Ez mind költség.

A videóban azt is elmagyarázzák, hogy miért nem dóm-szerű a megvalósítás ahogy sok koncepciótervben láthattuk már. (kevesebb anyag felhasználásával nagyobb hasznos életteret lehet biztosítani)

zizé

Itt a második videójuk:
https://www.youtube.com/watch?v=C_KxqCL5L5Q

zizé

Merlin 1E A végén még megkapja a nevet "hivatalosan" is

Azért egy fokkal hitelesebb lenne, ha Tom Mueller válaszolt volna.

Elon ismét a marketing oldalról fogta meg a dolgot. A Merlin a legjobb Tolóerő/tömeg és Tolóerő/ár arányú hajtómű, a Raptor esetében meg ugye a legmagasabb égőtér nyomást hangoztatta.

Egyébként élek a gyanúval, hogy a Merlin 1 elnevezéseknek kb. annyi köze van a valós megnevezéseknek, mint a Falcon 9 Block elnevezéseknek...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Ha egyszer lehet "legekről" beszélni, miért ne használna ki minden lehetőséget? Alacsony ISP (kerozin+nyílt ciklus) ide vagy oda, a mostani Merlin-ek (1. fokozatban) rendszer szintű hatékonyságban valahol az LH2+LOX hajtás körül járnak. Harmada(-negyede) tömegű hajtóművek (azonos tolóerőre) és sokkal kisebb (könnyebb, olcsóbb) tartály.
Egyébként a T/W a Raptor esetén is jónak ígérkezik, majd egyszer Mueller annak is elkotyogja a tömegét.
(Durva ellenpélda: RS-68... Nagyon jó ISP, de dögnehéz, nagyon drága, bazi nagy tartály kell az LH2-nek, ja és majdnem az utolsó csavarig újra kellene tervezni, ha szeretnének "human ratded" minősítést.)

Elnevezések...
A Merlin 1D mostani verziójára 1D++ -ként (vagy már 1D+++?) hivatkoznak több helyen is. Az 1D sorozaton belül az alap konstrukció szinte változatlan, csak ugye a sok "éles bevetésből" visszanyert fokozat sok extra adatot szolgáltat a tuningoláshoz. Amikor ilyen szinten tudják követni az alkatrészek elhasználódását, akkor 1: tudják miből kell jobb minőségűt alkalmazni, 2: közel sem kell olyan nagy biztonsági tartalékokat bevinni a rendszerbe.

Az elmúlt 24 óra:

A nem egészen egy napja harmadszor is leszállt B1048-nak már meg is van a negyedik (utolsó...) útja: Dragon 2 in flight abort test. Musk szerint az eddigi legnagyobb energiájú visszatérés volt. Nem túl barátságos időjárási körülmények között. A nemrég Floridába áttelepült Mr Steven-nel ugyan kihajóztak, de a túl nagy hullámok miatt meg sem kísérelték az orrkúp elkapását és úgy néz ki, nem is épségben ért vissza a kikötőbe (ezen körülmények már csak az F9 booster leszállása miatt is érdekesek).

Megfigyelők szerint elkezdték az új orrkúp építését a Starhopper számára, állítólag kicsit vastagabb lemezből.

Közben a VSS Unity is repült egyet, már félig-meddig "utassal".

Egy Szojuz 2.1b rakéta is teljesített egy külföldi megrendelést. Ami egyre inkább szenzáció lesz, nem "mindennapos" dolog...

[ Szerkesztve ]

Azért a LOX/LH2 még mindig a legjobb hajtóanyagpáros, akárhogy is csűrjük-csavarjuk. Hogy nagyobb tartály kell, az hátrány, de itt a tömeg számít, és a nagyobb tartály ellenére is bőven megéri használni.

A "human rated" számomra nehezen értelmezhető a mai napig. Az SSME élből embert vitt a világűrbe. Hogy sok teszt volt vele? Jah, de ettől még élből dobták a mélyvízbe. Az Apollo 8 úgy indult el a Hold-megkerülésre, hogy mindössze két Saturn V. indítás volt előtte, és ebből a második sikertelen volt (a második fokozatban megállt két J-2-es).

De az RS-68 nem human rated, miközben 37 Delta IV indításból mindössze egy volt részleges kudarc?

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Legjobb ISP-jű, de hogy a legjobb volna en bloc, abban nem értünk egyet.

evDirect villanyautós töltőhálózat

Csak mint hajtóanyag lehet sokkal jobb is, de rendszer szinten, alsóbb fokozatokba nem jó a _meglévő_ hajtóművekkel (ellenben apró és relatíve egyszerű hajtóművekkel, felső fokozatba a legjobb). Nagyjából elárulja ezt egy fokozat feltankolt/üres tömeg aránya, szorozva ISP-vel - nem a kapott szám abszolút értéke, hanem annak viszonya fontos másokhoz képest. Amikor kicsik a különbségek, akkor már a gazdasági jellemzők is sokat számítanak.
Pl. az F9 booster esetén olyan jó ez az arány, hogy kicsi teherrel elérné az orbitális pályát, azaz SSTO képes, ugyanez az arány teszi lehetővé a fokozat visszahozását sok repülési szituációból (ehhez is kell a hajtóművek extrém jó T/W aránya), mindezek mellett még relatíve olcsó is.

Human rated:
Mindenfelé arról van szó, hogy a Starliner és a Dragon 2 lesznek az USA első, valóban human rated űrhajói, mármint a Columbia katasztrófája után alaposan átdolgozott (sőt, igazából akkor született...) minősítési rendszer szerint.
Abba pl. az RS-68 nagyon nem fér bele. Ennek elemezgetése még valamikor az Orion miatt merült fel, mert az amúgy egy D4H tetején alkalmas lenne LEO-ra (pl. ISS - felmerült, amikor az Ares családot lefújták), ill. ez a hajtómű is versenyben volt az Ares V alá - alaposan átalakítva, RS-68B néven...

Az egy dolog, hogy egy darab RS-68 sem szállt szét, nagyon sok problémás dolgot találtak körülötte. Nem azért, mert valami hibás konstrukció, hanem az eredetileg tervezett felhasználásra így is megfelelt.

Az Apollo-8-at ne keverjük ide. Az olyan szinten volt kockázatos küldetés, mint talán még az STS-1 sem és nem a Saturn V miatt. A 2. repülésen egy helyett állt le 2 hajtómű, az okára hamar rájöttek + az ilyen hibák abban a rendszerben nem voltak életveszélyesek (csak a küldetésre).

Hát felső fokozatban kb. nincs párja, most az oroszok pont ettől szenvednek a tervezett szuper-nehéz rakétáik terén.

Első fokozatban sok a kompromisszum, ez nem vitás, ott a metán vagy a kerozin több előnnyel bír...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Oké, felső fokozatban valóban a legjobb.

evDirect villanyautós töltőhálózat

Nagyjából elárulja ezt egy fokozat feltankolt/üres tömeg aránya, szorozva ISP-vel - nem a kapott szám abszolút értéke, hanem annak viszonya fontos másokhoz képest. Amikor kicsik a különbségek, akkor már a gazdasági jellemzők is sokat számítanak.

Yepp, de e téren meg nehéz átlátni, lévén a kritikus adatokat nem kötik az orrunkra.

Pl. az F9 booster esetén olyan jó ez az arány, hogy kicsi teherrel elérné az orbitális pályát, azaz SSTO képes, ugyanez az arány teszi lehetővé a fokozat visszahozását sok repülési szituációból (ehhez is kell a hajtóművek extrém jó T/W aránya), mindezek mellett még relatíve olcsó is.

Ha megvannak esetleg kéznél a számok, akkor oszd már meg, mert én anno a BFR adatokkal játszottam, és nagyon gyatra értékek jöttek ki, pedig ott ugye Raptor és nem Merlin hajtóművel számolunk. Most nekiálltam játszani vele (SpaceLaunchReport adatokkal), és bizony nagyon jó esetben is ilyen 7,7-7,8 km/s delta-V jött ki... :\

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Az a 7,7km/s a reusable konfigurációban repülő Block5 booster-re jön ki, ha csak a tengerszinti Isp-t veszed figyelembe.

Pontos adatokat azért is nehéz találni, mert egyfelől van az a 27,2t, ami vélhetően a "fullos", reusable konfiguráció (még annak is sok?), másfelől meg van egy 22,2t (szintén nem túl biztos adat), amiben az interstage sincs benne.

Hosszabb (légkörön kívüli) üzemidőre nyugodtan számolhatsz 300 feletti Isp-vel.
Egy normál felszállásnál is 300 körüli érték jön ki. Kb. a MaxQ-ig lehet az sl értékkel számolni, kb. 1:40-1:50-től 100%-ban a vac értékkel.

Van az a konfiguráció, ahol megvalósul az SSTO képesség. Gyakorlati jelentősége nincs, de másokkal összevetni már érdekesebb, különösen a Delta IV CBC-vel.

Ezért kérdeztem, hogy te milyen számokkal dolgoztál.

Ahhoz, hogy egy 9,4km/s delta-V-t elérjek, 300-as átlag ISP-vel és 17,8 tonnás öntömeggel kellett számoljak. Így az első fokozat minden sallang nélkül, üresen elvben képes lenne a LEO-t elérni. Azért ez már kissé túl optimista szerintem...

Ne zavarjon meg, hogy a Stage 2-nél vannak a számok, onnan indultam, hogy visszatérés is legyen, aztán ezt az opciót kivettem..

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

A 9,4km/s már "túl életszerű" Az Floridából indulva már inkább egy 200-300km-es parkolópálya 28°-ra, "normális" gyorsulási profillal (az ISS kb. 10km/s). A teljes repülési profilt egyetlen célra beáldozva akár 9km/s (az egyenlítőnél még kevesebb) is elég lehet.
Itt nem az a lényeg, mennyire használható, hanem az elvi lehetőség, különösen a "távolról nézve" hatékonyabbnak tűnő Delta IV CBC-hez hasonlítva (ami ráadásul hosszabb üzemidejű, nagyobb sebességig gyorsít és az sem kőkori fejlesztés).

Függően attól milyen átlagokkal számolunk, a CBC és az F9 első fokozata nálam hasonlóan teljesít. Ha az F9 első fokozat esetében 27 tonnás öntömeggel és 300-as ISP-vel számolunk, akkor ilyen 8,2-8,3 km/s dV jön ki. A CBC esetében szintén 27 tonnás öntömeg és 390-es ISP esetén kerek 8,2 km/s dV.

Ebből mondjuk az látszik, hogy a CBC tömeg/hajtóanyag aránya sokkal rosszabb (kb. kétszeres-háromszorosan rosszabb), mint az F9 első fokozaté, ezt kell ellensúlyoznia a jobb ISP-nek, de csak részben tudja.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Az a 27t sehogyan nem akar összeállni az F9-nél. Az összes hajtóműve együtt 2/3-a tömegű, mint egyetlen RS-68A. Az F9 tartályai kisebbek (felületben nem annyira nagy a különbség) és könnyebb anyagból készült, vaskos hőszigetelés sincs rajta = ha nem is nagyon sokkal, de mindenképp könnyebbnek kell lennie a tartálynak is.

Ha a Delta IV CBC 27t tömege tuti, akkor az F9 itt és több más helyen emlegetett 22,2t üres tömege közelebb állhat a valósághoz (a 27t-ba már az interstage és az üres 2. fokozat is beleférne...).

(Amúgy delta V-ben még az Atlas CCB is veri a Delta CBC-t.)

Az a baj, ha a Spaceflight 101 oldalt nézzük, akkor is nagyjából együtt van az F9 és a CBC.

F9: 22,2 tonnás öntömeg és 411 tonna hajtóanyag esetében 8,7 km/s dV jön ki (300-as ISP).
CBC: 26,4 tonnás öntömeg és 202 tonna hajtóanyag esetében 8,667 km/s dV (390-es ISP).
CCB: 21,05 tonnás öntömeg és 284,08 tonna hajtóanyag esetén 8,5 km/s dV (324-es ISP).

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Nekem csak 8252m/s jön ki a CBC-re, ugyanazokkal az adatokkal, a másik kettő viszont hasonló.

Hmmm... Nulláról indulva most nekem is ilyen 8,3 km/s jött ki... Ez mondjuk nem túl acélos...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Mindenkitől előre is elnézést kérek, de:

Holnap reggel DM-1,
az utas neve Ripley.
Csak hét ülés van, a nyolcadik...
nem tud hová ülni.

Szóval popcornt bekészíteni és nem délig aludni!

zizé

Ha élőben akarnám látni, akkor egy nap halasztás most jól jönne (vezetés közben nem azt kellene nézni)
Mondjuk nincs kizárva, hogy megoldom, max. addig félreállok és nézem telefonon

Liftoff!
Remélem meg tudtad oldani!

zizé

Sikeres pályára állítás és első fokozat leszállás.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

A Reddit-es manifest szerint elég kövér rakomány a Dragon 2:
12055 + 204 kg
https://old.reddit.com/r/SpaceX/wiki/launches/manifest

Ez valós lehet?
Ment már ekkora teher LEO-ra a Falcon-on?

zizé

Eleve nem sok terhet visz LEO-ra az F9 a Dragon-t leszámítva. Talán a Zuma lehetne még téma, de arról nem tudunk sokat...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.