Az Intel is a modernebb technológiákban szeretne piaci részt szerezni, mert a nagyon régi technológiák végeredményben annyira nem olcsóak a megrendelőknek, így csökkenő az igény rájuk. Persze olcsó legyártani, de sokkal kevesebb chip jön ki úgy egy waferből, így az elkészült wafer alacsonyabb ára sokkal kevesebb chipen oszlik szét. A táblázat alapján 2020-ban valahol 28 nm környékén volt a sweet spot, amikortól már olcsó volt az egységnyi chip. Hogy ez milyen chipre értendő, azt csak a tweetelő tudja.
A TSMC is gyárt még bőven a régebbi technológiákon, de az újabb technológiák aránya erősen emelkedik, mert mint a táblázatban is látszott az egységár nem igazán nő ugyanarra a chipre vonatkoztatva. Így pedig amelyik megrendelő teheti, az megpróbálja az újabb csíkszélességű technológiára áttervezni a chipjét, mert 2020-ban 7 nm-ig csökkent az egységár, és azóta valószínűleg már az 5 nm is javított az egységárán. Egy évi akárhányszor 100 milliós megrendelési volumenű Bosch például biztosan jobban jön ki egy áttervezéssel, ha utána chipenként megspórol 100-200 dollárt. Ezért is van akkora tülekedés az egyre frissebb technológiát használó gyártósorokon. Licitháború van értük.

[ Szerkesztve ]