Tabi László
(Budapest, 1910. október 7. –- Budapest, 1989. április 28.)
Magyar író, publicista, humorista.
Az érettségi után 1932-től a Nemzeti Sport rejtvényrovatát vezette 1939-ig. Miután elbocsátották, a Magyar Rejtvény Újságnál dolgozott. Különböző álneveken szórakoztató regényeket adott közre. 1944-ben munkaszolgálatra rendelték. 1945-től a Ludas Matyi szerkesztője, 1957-től 1976-ig, nyugdíjba vonulásáig a főszerkesztője volt. Kisjeleneteket, kabaréjeleneteket írt, rádió- és tévéműsorokat szerkesztett. Színdarabjait a Madách Színház, a Vígszínház, a József Attila Színház, a veszprémi Petőfi Színház mutatta be. Önéletrajza részletekben jelent meg a Népszabadságban (1977 – 1978). A Magyar Nemzet cikkírója volt (Pardon, egy percre!). Közéleti időszerűségekhez kötött szatirikus-humoros írásainak történelmi dokumentumértéke van.
Díjai:
József Attila-díj (1954, 1962)
Karinthy-gyűrű (1982)
Főbb művei:
Humorban pácolva (humoreszkek, Budapest, 1955)
Mesterségem címere (humoreszkek, elbeszélések, színmű, Bp., 1958)
Szigorúan bizalmas (humoreszkek, színművek, Bp., 1962)
Színem-java (humoreszkek, színművek, Bp., 1970)
Címzett ismeretlen (humoreszkek, kisregények, Bp., 1979)
Mondom a magamét (humoros írások, Bp., 1980)
Életem és egyéb ügyeim (válogatott írások, Bp., 1982)
Vígjátékok – Színház és vidéke (válogatott írások, Bp., 1988)
Javíts ki nyugodtan, ha tévedek valamiben. :)