Köszi az érdeklődést!
Büszke nem vagyok, mert inkább kicsit "szégyenlem", hogy még csak ennyire tudok.. Tudod, a familiában többen is voltak művészek. Anyukám is rajz tanár volt.
Kis koromban elég jól rajzoltam, de annyira nem érdekelt, hogy ecsetet ragadjak. Csak idősebb koromban (felnőtt koromban) próbáltam ki a festést. Kb 15 éve. Akkor festettem egy-pár képet, ami másoknak is tetszett, de mivel egyéb dolgok jobban lekötöttek, szüneteltettem a dolgot. Majd 2001-ben újból kedvet kaptam hozzá, és egy rakás képet festettem zsinórban, --virágokat, tengert, és egy kicsit portrét is. (Szinte minden művemet elajándékoztam, csak a selejtje maradt meg nekem )
Aztán megint egy kis szünet következett, majd amióta nemrég (pár hónapja) az egyik ismerősömnek nagy örömöt szereztem egy-két portrémmal, azóta újból festegetek, de tényleg ihlet is kell hozzá, ezért nem lehet robot módra produkálni.
Néha pillanatok alatt elkészül egy kép, máskor meg félre kell tenni a témát valamiért. Pl George Washingtont kezdtem el a jómúltkor, de elakadtam vele..nem igazán hasonlít még. De érzem, hogy jó lesz majd , csak nem tudom, hogy mikor? Most így néz ki....ne botránkozz meg rajta...tudod, a festés nem olyan, mint a fotó, hogy azonnal tükröződik a valóság. A festmény úgy születik, mint egy kisbaba. Idő kell hozzá, hogy szépen kifejlődjön.
Félkész munkával nem szoktak dicsekedni az emberek, de mivel ilyen kedvesen érdeklődtél, neked megmutatom azt is
Tudom, hogy se a színek, se a mosoly (egy csomó egyéb sem stimmel) nem jó még.
Jelen pillanatban ez van: (na, meg telefonos a kép, úgyhogy az se sokat dob rajta Az eredeti fotót és a festményemről készült fotót azonos méretre hoztam, azért , hogy össze lehessen hasonlítani)
Ja, és igen, a bal oldali is festmény, mégpedig Gilbert Stuart festette. Azt másolom.
[ Szerkesztve ]
IN GOD WE TRUST!