Az lenne a lényeg, hogy egyáltalán beszéljünk ezekről a kérdésekről, amiket felvetettél! Mert úgy néz ki, hogy már azt is a ''rosszak'' döntik el, miről vitatkozzunk. A ''megmondom a nagy igazságot, mert én vagyok minden bölcsesség egyetlen forrása'' című módszerek már lejártak pár évtizede. Ma dömpingelik az emberre a sok sz@rt (információban, anyagi tárgyakban, étel, ruha - minden), amitől bizony ''elnémulunk'', mert vagy elfogadjuk, hogy betömink a szánkat, vagy összeszorított szájjal gürizünk, hogy a felszínen maradjunk. A ma ''jó'' emberének a küzdelme az, hogy ezeket félre tudja söpörni, rámutasson erre, és segítsen másoknak is ebben. Ez nem anti-globalizmus vagy anarchia, ez az én egyszerű véleményem a hulladék ételekről, könyvekről, tévéműsorokról, az 1 év + 1 hét után elromló mosógépről és hűtőről (egyáltalán, mi a francnak hívjuk már ezeket ''tartós fogyasztási cikknek'').
Én egyszerűen meg tudom fogalmazni, mi a rossz:

Rossz az, amikor az emberek nem törődnek a jövővel:

Amikor nem a gyerek a fontos, hanem az autó. Amikor nem a gyermekek utáni szja kedvezményt növelik, hanem a nyugdíjat (lehet fikázni, de így gondolom). Amikor nem a zöld energiák kutatása a cél, hanem az olajmezők birtoklása. Amikor mindenki csak “kereskedni” akar (“olcsón vesz – többért elad”), de termelni és dolgozni már szinte senki. Amikor az emberek a múlttal akarják indokolni a jelen problémáira adott idióta válaszaikat (pl trianon, ’56, meg ezek), ahelyett, hogy végiggondolnák, mit tehetnek az éhező gyerekekért vagy a pusztuló erdőkért, mezőkért, folyókért.

Rossz az, amikor abbahagyják az aggódást az unokáik és dédunokáik jövőjéért, és ezt még meg is magyarázzák…