"PC kontra konzolok végtelen háborújáról"

Háború lenne ott? Nem hiszem....

Nem olvastam el a cikket, de azt hiszem, ez ilyen alapvető emberi pszichológiai dolog, hogy a régi dolgokra visszaemlékezve a sok rosszat nem szedjük elő olyan mélyen az emlékeinkből és a régi emlékek "megszépülnek", mindentől függetlenül.

Pl én a starcraft 1-et nagyon szerettem mert az volt az egyik első játékom, de mostani fiatal ránéz, és mondjuk azt gondolja hogy mi ez a hulladék.

Ó van ott harc dögivel.

Live-Die-Respawn

Külföldi lapoknál is, szinte minden egyes cikk alatt a kommentekben harcolnak a PC-sek a konzolosokkal

Persze mert ránéz a grafikára és már nem tetszik neki. Igen a grafika ma jobb de ez mindig fejlődik, 10 év múlva a mai játékokra fognak pixeles gagyi ként tekinteni.

Szerintem ez egy folyamat, gyakorlatilag a pénz alapú világrendünk folyamatosan a határokat feszegeti. Próbálnak a kiadók is elmenni a végletekig, hogy mi az amiért még a tömeg hajlandó pénzt adni. 20 évvel ezelőtt is eladták volna a DLC-t de akkor még "csak" a kiegészítőkkel kísérletezgettek.

Alapvetően jobb volt régebben de nem azért mert annyira rendes emberek lettek volna a kiadók hanem mert még az elején jártak az egész üzletágnak.

Mindig oda gyűlnek az emberek ami a legjövedelmezőbb, a foci se ilyen volt régen mint ma vagy bármi más terület, pl. a filmkészítés.

Mindig lesz rosszabb, kizsákmányolóbb rendszer, ilyen az emberi természet.

Thanos was right.

Szerintem nincs már egy ideje. Lehet választani a "szar, néha viszont iszonyatosan jó" és a "mindig szar néha elfogadható de 4k" között Egyébként nagyon elgondolkodtató cikk, most cska átfutottam, de órán délután majd rendesen

Egyet tudok érteni a konklúzióval, más kor, más igények. Időközben változtunk mi is, a játékok is.
Van DosBox-om, 8/16 bit konzolgyűjteményem sok játékkal és nem hagyom porosodni egyiket sem, de nem bánom, hogy a technika vívmányai segítségével eljutottunk pl. a Mass Effect-hez..

Ami a bajom, hogy a nagy címek rettentően bekorlátozódtak kategóriákba, az indie szakma pedig (elnézést a klaccsi kifejezésért, de) elkurvult picit.. félkész, ötlettelen early-access kupac az egész néhanapján egy-két kivétellel.
Így van sok játékunk csak kevés az ami megérné a ráfordított pénzt és időt.

"You travel with fascinating companions, Doctor."

A cikk nem rossz. Viszont en a regi jatekokbol hianyolom a mara mar alapvetonek szamito nehezsegi szint allitast. Regen jellemzo volt, hogy 10 jatekbol jo ha 2-t vegigtudott vinni valaki, annyira nehezek voltak.

"PC kontra konzolok végtelen háborújáról, amely talán egy másik cikk témája lesz a jövőben." Ezt nagyon nem kellene eroltettni. De ha megis, lehetne az a cime, hogy Flame kelltes! Mindenki tudja, hogy ilyen temakkal kapcsolatban egyszeruen keptelen a tarsosag kulturaltan, szabalyzatott betartva, baratian, jokedvuen tarsalogni.

Ha mindenki elgondolkodik azon, hogy a kedvenc régi játékaiba mi az ami igazán megfogta őket, akkor szerintem az az újdonság ereje. Rengeteg új benyomás, "információ", ami teljesen leköti őt.

A hőskor mindig a szárnyalásról szól, nem csak a játékoknál, bárminél. A TV-zés hőskora, de a repülés is arról szól, hogy olyat látunk, ami előtte nem volt. És igazán igalmas és érdekfeszítő benne lenni.

A régi wolf3d, be szenzáció volt a 3D-s lövölde. Nekem a KOTOR azért volt meghatározó RPG mert az volt az első RPG amivel játszottam. Így a történet vezetés, karakterek, játékmenet ismeretlen volt számomra, ezért 90%-ba olyat kaptam, amit előtte nem. Ilyen volt a RedAlert is, első RTS. Jé fölülnézetből hadsereget irányítok...Ilyen most nekem a paradox stratégiák is. Előtte ilyen stílussal, játékmenettel nem volt dolgom, ezért nagyon leköt a sok, számomra új dolog benne.

Hogy mire akarok kilyukadni?
Ma már annyi játék jelent már meg, hogy egyre kevesebb a tényleges újdonság és egyre több a repritív elem, amibe az ember egy idő után belefárad. Mibe különbözik ténylegesen egy 23. COD rész és a 4. rész? Nem sokba. Nem is tud úgy hatni az emberre, mint a 4. rész.

"Régen minden jobb volt?"

Ez egy örök szlogen.
Annyi a dolog nyitja, hogy mindenki szeret nosztalgiázni, és amikor ősrégi játékokkal leül játszani, akkor egyben az akkori életére is emlékezik.
Szinte mindenkinek csak azok a régi játékok csalnak könnyet a szemébe, amikkel anno személyesen is sokat játszott.
Én. pl. a Wolf 3D-vel, és a Dune II-vel vagyok így, egyik legjobb barátom a Destruction Derbyvel, egymást mégsem tudtuk rávenni arra, hogy a másik kedvenc régi játékával 15 percnél többet játsszon.
Kölcsönösen mosolyogva bólintottunk az adott játékra, de annyi.

A mai tizenévesek a mai játékokra fognak "régen minden jobb volt" hozzáállással visszaemlékezni - majd 15-20 év múlva.

Régen tudták, elfogadták hogy a grafika szar, sőt, hogy tovább menjek mario esetén örültek hogy hasonló játékot tudtak csinálni, és bevált mindenki szerette, még most is

A gond nem rég kezdődhetett szerintem, mikor már próbálnak szándékosan valósághű játékot csinálni, és az az elvárása a játékosoknak hogy nézzen ki úgy mint a valóság és a fizikai tulajdonságok törvények is legyenek olyanok, ergo csúnyán fogalmazva, ha azt mondták volna a BF-re hogy ő a Mario utódja, akkor lehet mások lettek volna az elvárások(persze ez erős túlzás )

Xbox One: bandymnc

NEm véletlenül írtam oda hogy talán.

Live-Die-Respawn

A filmkészítésben elég régóta jelen van a majdnem ugyanazt adjuk el jobb effektekkel, a kor sztárjaival. Már a 11 oscart kapott Ben-Hur is feldolgozás.
Játékoknál meg úgy vélem a kiadók elég tudatosan terelték a vásárlóközönséget. Mára már az "új" játékosoknak ez az alap. Tehát dlc, fizetős skinek, viszonylag rövid terméktámogatás, mert 1 év múlva jön az új rész, season pass, premium kiadás, stb..

[ Szerkesztve ]

BestSecret invitációt privátban adok.

Nem fogadtuk el, hogy szar a grafika, mert nem tartottuk annak egyáltalán. Az anno egyáltalán nem számított csúnyának. Mert mindent viszonyítunk valamihez.

Sőt a Doom grafikájától sokkal jobban padlót fogott az ember, hogy "aztaaa..de brutál", mint a Crysistól. mikor megjelent. Mert előtte nem ehhez volt szokva az ember. A váltás intenzitása sokat számít.

Régen minden jobb volt? Nem. De nem-olyan-régen viszont igen. Véleményem szerint a 90-es évek vége olyan 2005-ig (az x 360 megjelenésg kb) volt a videójátékok aranykora. Nem voltak szétdarabolva a játékok, nem volt erőltetett multiplayer mindenhol, nem szemetelte tele a képernyőt a játék mindenféle "ügyes vagy!!! +5000 xp!" kiiírással 10 másodpercenként és nem kellett minimum 10 milliós eladást ahhoz, hogy a játék visszahozza a PR-ra költött költségvetését.

A sony és nintendo konzolok mind el voltak havazva jobbnál jobb, tartalmas exkluzívokkal. PC-re csak úgy ömlöttek az olyan játékok amik PC-re voltak tervezve, nem pedig konzolra, amit aztán átportolnak félkészen.. Sok minőségi rétegjáték volt, mert nem voltak ekkora kiadói elvárások. Manapság mrá lassan ott tartunk, hogy egy játék vagy AAA, vagy indie. És ez elég nagy baj.

Egyébként a Bungie az egész Destiny szériára kapott 500 milliót nem az első részre.

[ Szerkesztve ]

A nosztalgia veszélyes dolog. Nagyapán ma könnyes szemmel emlékszik vissza a gyerekkorára, hogy milyen jó volt, milyen jól érezték magukat a sok testvérével, a munka öröme, a sok falusi mulatság... Az valahogy lemarad, hogy az apja alkoholista volt, nem egyszer verte véresre a fél családot amikor hazajött a kocsmából, 7-en laktak 1 szobában, soha nem volt semmije, levetett ruhákban járt (pedig nem voltak különösebben szegények falusi mértékkel, csak hát minek az új, jó lesz az még a kisebbnek) és annyira azért nem volt jóban a testvéreivel mert nem véletlenül ment csak el kettejük temetésére... 10-20-50 év távlatából minden szebbnek tűnik, mert az ember a jóra akar emlékezni, azokat a képeket őrzi meg.

A játékoknál kissé árnyalódik a helyzet, mert vannak közel tökéletes játékok amik mai szemmel mindössze grafikailag vannak elmaradva. Számomra pl a Kotor I és a Vice City az ilyen játékok. Egyszerűen nem tudnék olyan aspektust mondani ahol muszáj javítani rajta. De a grafika is egy olyan dolog, hogy nem a poligontól meg a 4k textúrától lesz igazán szép, hanem a design és pályatervezéstől.

Nokia 3310->3410->3100->6500 Slide(RiP Nokia)->Acer Liquid Metal ->Xiaomi Hongmi-> Xiaomi Redmi Note 3

A jatekok "arany kora" az internet elterjedeseig volt. Mindent az internet tett tonkre. Ha nem lenne nem lenne frissites, igy nem tudnanak kiadni felkesz jatekot, valamint dlc-ket sem.

A kezi konzol piacot pedig az okos telefonok tettek tonkre. Gondolom nem kell elmagyarazni, hogy miert.

[ Szerkesztve ]

Én is emlékszem, hogy pl. Heroes of M&M 3 mennyivel szebbnek tűnt az elődjéhez képest. Az is sokat dob a játékélményen.
De messze nem elsődleges. Példának a dungeon keepert tudnám mondani, amikor újból játszottam, akkor már elég pixelesnek tűnt, kis felbontás, stb.. De egy idő után, amint megszoktam, már nem volt zavaró. Persze utána egy mai játék megint másképp hat.

BestSecret invitációt privátban adok.

Régen minden jobb volt? Nem, de a lehúzós day1, előrendelői, bolthoz között, alapjátékból kivágott DLC-ket elfelejthetnénk a francba. Szerencsére az online pass már bebukott. Ami még szúrja a szemem, hogy a premier digitális árak még mindig nem olcsóbbak a lemezesnél.

"10-20-50 év távlatából minden szebbnek tűnik, mert az ember a jóra akar emlékezni, azokat a képeket őrzi meg."

Így van!

Erdekes dolog ez.
Teny hogy manapsag mar nagyon nehez ujat kitalalni. Az otleteket pedig leginkabb marketinggel potoljak. Ez baj.Szerencsere azert akadnak udito kivetelek.
Mindenki tudja hogy ez uzlet de sajnos a hangsuly mar nar nagyon latvanyosan eltolodott a lehuzas iranyaba. 20 ezres jatekok +dlck....bar sajnos ez nem csak a jatekiparra jellemzo.

Kurva jó cikk! (már bocs) Nem tudom, hogy az egóm miatt van e, de végig azon járt az agyam, hogy ezt a cikket én ihlettem.

Én mint mindig ketté fogom szedni a singe és multiplayer játékokat. Nekem két külön világ, ezért külön is elemzem őket.

Multiplayer játékok:
Egyértelmű, hogy az előrelépés megkérdőjelezhetetlen. Bár igazából nem olyan mértékű fejlődésen ment keresztül mint amit kis hazánkban sokat említenek manapság. Csak nálunk most kezdett el jobban beszivárogni a köztudatban. Ázsiában, Amerikában már 2000-es évek eleje óta voltak komoly versenyek. CPL, WCG, ESWC amik nagyon komoly összdíjazással rendelkeztek. Volt egy nagyon nagy hanyatlás az eSport világában a világválság ideje alatt. Abból a válságból pár éve tért magához az eSport. Talán ezért tűnik a fejlődés nagyobb mértékűnek. Természetesen sokat fejlődött az egész, most már a kiadók külön competitive játékokat fejlesztenek. Felismerték az ebben rejlő lehetőséget. És az ehhez kapcsolódó ökoszisztéma is egyre nagyobb méreteket ölt, elég csak a közvetítéseket nézni. Mekkora piaci erőt képvisel a Twitch, amivel most majd a Youtube száll harcba. Viszont az eSport is csak a körítésben, infrastruktúrájában fejlődött, a játékok szempontjából nem. Elég megnézni a Moba stílust. 2005 óta (sőt korábban is létezett) mióta a Dota kijött létezik a múfaj, csak a népszerűsége sokszorozódott meg. Az alapok azóta ugyan azok. Nem beszélve a Counter Strike-ról. A multiplayer alapok szinte a kezdetek óta adottak, ettől nem igazán tér el egy sikeres cím sem.

"több száz ezer dollár összdíjazású Counter Strike, és Call of Duty harcokra gondolni"

Én elég naprakész vagyok eSport témában de hol vannak több száz ezer dollár összdíjazású CoD versenyek? Tudna arről linkelni nekem valaki valamit. MLG-ről tudok, de az 50,000 volt maxon ha jól tudom.

Single Player játékok:
Most nem jelentem ki, hogy minden jobb volt. Azt mondom inkább, hogy bizonytalan vagyok. Bizonytalan mert azért találni igazán jó címeket manapság is. Én is örömmel játszottam végig a Metal Gear sorozatot, Arkham (Batman) szériát, a Deus Ex szériát, Borderlands részeket. Jelenleg pedig az Alien: Isolation varázsolt el. Ezek mellett van sok cím amit tisztelek de nekem nem az eseteim Witcher, Skyrim, GTA, Mass Effect, The Last of Us, Halo stb stb.
Ugyan akkor ott vannak olyan AAA címek amiktől rosszul vagyok. És sokszor nem csak maga a játék rossz, hanem a kiadók viselkedése is visszataszító számomra. Jelenleg az Ubisoft és az EA verseng a legnagyobb sz*rr*g* kiadó címéért. Aztán ott az Activision is, akik nyomják le az emberek torkán a CoD részeket (bár lehet nem is kell nagyon erőlködniük) . A CoD (és most már az Assassins Creed) részek személyesítik meg mindazt amiért az én véleményem negatív. Három stúdió gyártja őket, folyamatosan tartva az 1év/1játék ütemtervet. Ez nem más mint "erőltetett menet". Nem hiszem, hogy bárki is elhiszi, hogy ezek a játékok azért készülnek, hogy a játékosoknak jó legyen. Ez csak a pénzről szól.
Ugyanakkor ott vannak a közönség által finanszírozott címek, amikről még korai kijelenteni, hogy mindig jól sülnek el. De a tendencia talán javulóban van, és kaptunk pár kiemelkedően jó címet. Ott van az új "szerelmem" az Assetto Corsa, vagy a nemsokára megjelenő Project CARS, Star Citizen (nemsoká megjelenik az is ).

De ami régen megkérdőjelezhetetlenül jobb volt az a játékostársadalom magatartása. Kezdjük ott, hogy a mai játékosok nem képesek az mondani, "hogy most már aztán elég!" . Mindent kifizetnek. Bármit el lehet nekik adni, legyen szó DLC-ről (0 tartalommal), skin-ről, fizetős demo-ról. És sajnos kezdenek terjedni a pay to win játékok is.
És még egy fontos változás. Ha negatívan nyilatkozol egy játékról akkor troll vagy! Troll?! 6-7 éve ez a kifejezés még nem is létezett. Manapság mindenki csak ezzel dobálódzik.

Ui: Én pc gamer vagyok, minden szavam ebből a nézőpontból született!

[ Szerkesztve ]

„A kerékpározás első szabálya, hogy szenvedned kell, és senki más nem teheti meg helyetted. Semmilyen számítógép vagy edző által kitalált program nem tudja elérni, hogy kevésbé fájjon.”

"több száz ezer dollár összdíjazású Counter Strike, és Call of Duty harcokra gondolni"
Én elég naprakész vagyok eSport témában de hol vannak több száz ezer dollár összdíjazású CoD versenyek? Tudna arről linkelni nekem valaki valamit. MLG-ről tudok, de az 50,000 volt maxon ha jól tudom.

Tavaly 400k dollárt kapott az első csapat.

Live-Die-Respawn

Most nagyon odatetted magad, és figyeltél, hogy senki semelyik mondatodba ne tudjon belekötni
Egyébként adom én is.... az EA, Ubi, Acti a gaming rákfenéje, legalább is javarészt játékgyártás megy náluk, nem játékkészítés/fejlesztés
mondjuk az EA-t nem bánthatom amióta Access tag vagyok, és kemény 7ezer forintért játszhatok évente az aktuális fifa nba nhl játékukkal + ufc, bf4, pvz garden warfare stb. Ennyi pénzt megérdemelnek

Nem gondoltam volna, hogy ekkora Cod versenyek vannak. De ha ilyen Vb van akkor miért ne lehetne Cod is?!
Ez most meglepett. Köszi a linket, erről tényleg nem hallottam, mondjuk nem pont a CoD amit kiemelten követek

(#27) gianni85 Há' ne tudd meg mennyi mindent visszatöröltem írás közben!

[ Szerkesztve ]

„A kerékpározás első szabálya, hogy szenvedned kell, és senki más nem teheti meg helyetted. Semmilyen számítógép vagy edző által kitalált program nem tudja elérni, hogy kevésbé fájjon.”

Sokkal "szebb" de túl direkt lett a képi tartalom, semmi lehetőséget nem adnak használni a képzelőerőt. De ha már úgy néz ki, viselkedjenek is úgy(fizika) a dolgok, mint a valóságban...de ez sosem jön össze, inkább illúzióromboló hatása, mint hozzáadna a játékélményhez.
Nekem pl.: a rajzosabb, nem végletekig kidolgozott játékok mélyebb kikapcsolódást nyújtanak, több időt el tudok velük tölteni, anélkül hogy unalmassá terhelővé válnának.

Így merem állítani hogy régen jobb volt.

[ Szerkesztve ]

Igen.

A nyugat a szakadék szélén, de mi egy lépéssel mindig előtte járunk.

Nem föltétlen volt minden jobb régen... Szerintem a grafika és a hangzás fejlődése sokat dobott a játékélményen.

Viszont a DLC, pre-order, season pass és mikrotranzakció hegyekről az a véleményem, hogy a kalózkodás okozta. Ha a játékosok szvsz fele nem torrentről szedné a játékait (kedvencem amikor azt hallom, hogy 'minek vegyem meg, ha nincs multi??!') jobban megérné a játékfejlesztés vagyis - talán - elég lenne kiadni egy full gammát egy-két kieggel. Ezt szerintem mindenki gyomra bevenné, de ami ma van.... Pfejj. Amikor fizetnem kell a Ps plusért meg az online passért egyszerre az undorító (nem is teszem meg). Szóval az a véleményem, hogy a kalózkodás tönkreteszi a játékipart is. Pont a fönti hozzáállás miatt van ma szerintem olyan kevés játék értelmes/izgalmas/érzelmes sztorival (főleg PC-n és a multiplat címek közt).

[ Szerkesztve ]

'Ne higgy el mindent, amit az interneten látsz.' - Albert Einstein

Na ez most nekem pont időszerű, mert több mint 10 év után kezdtem el újra játszani . Illetve ez egy kicsit túlzás, mert megvettem magamnak karácsonyra az XBox-ot, és nem igazán játszok, mert szerintem régen jobbak voltak a játékok. Gondolkodóba estem, hogy veszek inkább megint egy PS2-t, és játszok inkább a régi kedvencekkel.
A GTA 5-el kb. 20 percet játszottam, de iPad-en majdnem minden nap nyomom a San Andreas-t.

A hangzás inkább visszafelé fejlődött az utóbbi 8-10 évben. Most kezd újra teret nyerni a pozicionált és rendesen feldolgozott hang. A3D 2.0-val a legtöbb játék a mai napig jobban szól, mint a mostani játékok. Csak ugye kell hozzá egy az API-t támogató hangkártya.

Sok esetben pont az ilyen visszalépések miatt érzi úgy az ember, hogy régen jobb volt. És bizony vannak dolgok, amiben tényleg degenerálódás tapasztalható. Lásd még RTS/RTT játékokban az egységfejlődés.

[ Szerkesztve ]

RTS-ek kis túlzással el is tűntek. Hirtelen két cím jut eszembe ami még van. Tudod, túl nehéz...

„A kerékpározás első szabálya, hogy szenvedned kell, és senki más nem teheti meg helyetted. Semmilyen számítógép vagy edző által kitalált program nem tudja elérni, hogy kevésbé fájjon.”

"A taktikus, elfoglalunk egy hadvezetési pontot és ezzel kvázi megnyerhetjük komolyabb létszámhátrányban is a meccset mentalitás eléggé hiányzott az elején is, azóta meg csak butult."

Akkor nem játszottál soha Close Combat-tel. De pl a Commandos is alapvetően arról szólt, hogy egy kis létszámú csapattal kell feladatokat végrehajtanod. C&C-kben is mindig voltak kommandó jellegű küldetések.

Azért nem lehet mindent a nosztalgiafaktor rovására írni. Nálam ez még szélsőségesebb, mivel nálam volt kb. 13 év szünet. Volt gyerekkoromban C64-em, de aztán csak az egyetem ideje alatt, a 90-es évek elején játszottam (ebből következően nem vagyok épp ifjonc), de ez sem tartott sokáig. Az utolsó játékok a Wing Commanderek voltak a 3. részig bezáróan. 1994 után gyakorlatilag teljesen elszakadtam a számítógéptől, munka család stb, és a munkám sem kívánta meg, hogy fejlett gépem legyen. Egyáltalán semmit sem tudtam a gaming világról. Aztán 2007-ben megint gyökeres változás történt az életemben, asszony nélkül maradtam, új munka, amihez erős gép is kellett. Ekkor mutatta meg egy barátom az Obliviont. Állam leesett, nemcsak a grafika, hanem a pszeudo-valóság összetettsége, a háttér, a történet miatt. Ez volt az a pont amikor "gamer" lett belőlem, de jobbára csak RPG-kkel játszom. Hamar rájöttem, hogy ennek a világnak komoly gyökerei, múltja van, és egyre mélyebbre ástam magam benne. Azt vettem észre, hogy minél korábbi játékokat nézek, annál jobban tettszenek. Az Oblivion örök emlék marad, de annál jobban tetszett a Morrowind, és még annál is jobban a Daggerfall. Vagy pl. a Deus Ex. sorozatot sem ismertem a HR megjelenéséig, de amikor kipróbáltam az akkor már több mint tíz éves első részt, teljesen lenyűgözött. Most ott tartok, hogy a kedvenc játékaim (pl. Planescape Torment, Deus Ex) a '90-es évek végén, vagy 2000-es évek legelején születtek.
Szóval nálam egyáltalán nem játszik be a nosztalgiafaktor, mégis ezeket tartom értékesnek, és sokkal jobbnak, mint a mostanában kiadott termékeket. Szerintem a mai kiadók tudatosan és erősen formálják is a "közízlést", mégpedig a nekik legkényelmesebb és legjövedelmezőbb irányba. Ehhez felhasználnak minden eszközt, pl. a játékokról szóló media közvetlen (akár anyagi) és közvetett befolyásolását. Nem csak arról van tehát szó, hogy változnak az igények, nincs már igény hosszú, tartalmas, csak singel player játékokra. Az "ezt igényli a piac" kijelentés egyre inkább csak egy hangzatos szlogenné, jól hangzó ürüggyé válik.

"Only the paranoid survive" - Andrew Grove, (1999)

Nagyon, de nagyon igazad van, és ezzel a poszttal meg is ragadtad a lényegét a dolognak.

Amire még nagyon igaz ez, az a ZENE.

Ugyan abból az évből, tegyük fel 1994-ből ha meghallgatok egy általam is kedvelt diszkó zenét, akkor jó érzéssel tölt el, tetszik, mutogatom a fiatalabbaknak hogy az öreg harcsa erre nyomta, stb... Viszont ha egy általam nem ismert számot teszek, akár ugyan attól az előadótól, ugyan arról az albumról, már kicsit lankad ez az érzés, mi több megmosolygom magam, hogy jé, talán még idióta hangzása is van.......

Nekem még az is érdekes, hogy régebben inkább autós, meg verekedős játékokat nyomtam, a mostaniakból pedig szinte csak az assassin's creed szimpatikus. A Metal Gear Solid 1-2-t imádtam, az újaktól a hideg ráz.

Ez részben magyarázat, és el is fogadom.
De akkor miért van az, hogy a mai játékok nem nyújtanak akkora szórakozást mint régen. Ha bárki megkérdez, hogy melyik single player játék volt a legjobb amivel valaha játszottam, akkor én gondolkodás nélkül a Mafia 1-et és a NolF-ot mondanám. Miért van az, hogy azóta semmi sem volt jobb ezeknél? Az a két játék olyan játékélmény nyújtott ami nyomában azóta sem ért semmi. De miért?! (Tavaly nyomtam végig a MGS játékokat, csak azok tudták überelni ezt a két címet, de azt a sorozatot kompletten tudom csak értékelni. Úgy viszont mindenek felett áll számomra. És azok se mai játékok már.) Ezt nem lehet azzal magyarázni, hogy mert csak a jóra emlékszem.

[ Szerkesztve ]

„A kerékpározás első szabálya, hogy szenvedned kell, és senki más nem teheti meg helyetted. Semmilyen számítógép vagy edző által kitalált program nem tudja elérni, hogy kevésbé fájjon.”

Jó kis írás volt köszi

Nem rossz, de nem is jó, de legalább nem rossz.

Szerintem nagyságrendekkel jobb volt régen a játékipar. Például ott volt a már említett Doom. Igaz, én már a Doom 95-öt ismertem csak, de 12 évvel a megjelenése után is vígan toltuk a srácokkal helyi hálózaton. Pedig akkorra már "ronda" is volt, a történetével sem találkoztunk még akkor, és már újdonságnak sem számított, de mégis iszonyatosan szórakoztató a mai napig. Vagy ott a Mafia, ami szintén egy kegyetlenül élvezetes játék. Ma is akadnak kiemelkedően jó játékok, amik nincsenek túlárazva, és nem mennek bele a DLC-k mocsarába.

Persze azért a régi kornak is voltak szépségei, mint például a Streets Racer, vagy a City Interactive játékai. Bár ezekkel szerencsére én csak FreddyD nyomán találkoztam.

Kb 1995-2010-ig aránylag sokat játszottam néha még most is, de már csak inkább xboxon, (ezen főleg azért mert fix hardverű rengeteg játék lehetőséggel, ingyen játékok... stb nem részletezem). De az elmúlt 5-10 évben egy kezemen megtudom számolni hogy hány játék tudott úgy normálisan lekötni, mint azok a "régiek". Lehet hogy azok a régi játékok csúnyának tűnnek, de valamiért azok olyanok voltak, hogy bármennyiszer képes volt odaültetni a géphez a sokadik nekifutás és végigjátszás után is, vagy csak céltalan játszadozás is csábító volt egy két játéknál. Nem tudom megmondani mi miatt, talán nehezebbek voltak, vagy én voltam fiatal és jobban lekötött, de azt tudom, hogy néha előveszek egy régi kedvencet és tényleg jó, csak hát csúnya

A mi boltunkban mindenki örömet okoz nekünk. Egyesek azzal, hogy bejönnek, mások azzal, hogy kimennek.