"Nagy előnye még az erőhatásokra való érzéketlenség a vastag falú cső miatt."
"Az Alarm clock/Sloika felépítéssel az oroszok egy 40kt-ás bombát 400kt-sá tuningolták."
"Igen ám, de így nem indul be a reakció, mert nem melegszik fel eléggé a deutérium (4)."
"Az(?) videóhoz azt hiszem nem kell komment."
Ezeket találtam hirtelen.
Egy kis off lesz sry , de sokan értik, ezt a témát.
(#24) AXisBOLD: Békés célú felhasználás (lsd energia termelő reaktorok) muszáj!!! Ezt a legtöbb ország belátja. Ha Európában atomerőműveket, szénhidrogén erőművekkel váltanánk ki, 50%-al növekedne az összes kibocsátott szén-dioxid nagysága. Atomerőműnek egyetlenegy hátránya van. A magas sugárzású anyagok, felhasználás utáni tárolása (zömmel fűtőanyag). Erre vannak már ölteletek itt Magyarországon, mert ugye nem is olyan rég, a fűtőanyagot gyártó cég, nem veszi vissza az elhasznált fűtőanyagot. Emiatt épült pl. az RHK (Rádióaktív Hulládék Kezelő), az erőmű mellett. Itt szimplán levegővel hűtik, de tervezik lakossági táv hő szolgáltatás felhasználásra is. Több erőművel rendelkező országokban, már azt keresik, hogy hogyan lehetne "újra tölteni". Itt Mo-n legolcsóbban a paksi atomerőmű termel. Utána jön a Dunamenti szénhidrogén erőmű.
(#28) vamzi: Szélerőmű rossz választás, és valójában a "sötétzöldek" elhallgatására való. Mert télen amikor meg nő a terhelés, akkor csökken a szélerőmű teljesítő képessége. Ami Mo-ra kell, az a tároló vizes vízerőmű, és még több reaktor. De ezt sajnos a "sötétzöldek" megtámadták így nem épülhet még egy jó ideig.
(#238) bandus: Így van. Kis, és közepesen sugárzó cuccokat elássák, többi marad helyben (ez reaktor, és a reaktor térre vonatkozik), de lehet ám, hogy elviszik, és a fűtőanyaggal együtt elássák. Meghosszabbításnál az volt a probléma, hogy a reaktortartály falát a tartós, és erős neutron sugárzás "megeszi" (rideg, törékeny lesz), és a gőzfejlesztők anyagfáradása. Ezt hatékonyan lehet csökkenteni, azzal hogy a kiégő félben lévő fűtőelemeket teszik ki a szélére.
olyan 2020-25 körül már legalább egy új blokkunk is lesz.
Rá pár évre ott lesz a 6. is. Amúgy az új reaktorok költsége, és fenntartása miatt drágulni fog az áram rövid távon(!!!). Pár év múlva, ismét ez lesz legolcsóbb, mert drágulni fog a gáz, és a kőolaj. Így szinte majdnem az összes, nagyobb, nem atomerőmű fajlagos energia előállításnak az ára drasztikusan fog növekedni. Ellenben az atomerőműnél az energia előállítás költségnek mindössze 10%-k a fűtőanyag, és a többi konstans.
(#239) bandus: Kicsit több, 2000MW. Eredetileg VVER-440-es (440MW) reaktorokat helyeztek üzembe, és 260MW-os generátorokat. Egy reaktorhoz, két gőzfejlesztő, két turbina, két generátor, és két kondenzátor (, és két vezénylő terem) tartozik. Így az energia termelés növelését a 2x260MW-os generátor lehetővé tette, csak a reaktorokból kellett több "kraft". Újabb technika, jobb biztonsági berendezések tették lehetővé a 60MW-os növelést. Egy reaktor 503-506MW között termel, és ez ugye ingadozik egy kicsit az egyenletlen termelés miatt. Amúgy ha már itt tartunk, az új reaktorok elég nagy valószínűséggel VVER-1000-esek lesznek. Mert a nyomott vizes reaktorok (VVER), nagyon nagy biztonsággal üzemeltethetők, igaz a hatásfoka ennek a legkisebb, a kétkörös hőátadó rendszer miatt. A reaktorban könnyűvizet 123 baron 300°C közelébe fűtik (itt még folyékony halmazállapotú), és gőzfejlesztőn keresztül másik kör vizét fűtik fel, és csak ezután kerül a turbinába. Több szempontól előnyösebb, a két körös, az egy körössel szemben (ilyen volt a csernobili is). A turbinák, és a kisegítő berendezések közvetlenül nem éri sugárzás, és emiatt könnyebben kezelhetőbb (szerelés, karbantartás, leszerelés utáni tárolás).
a szerzőnek: az műegyetemen van energetikai mérnöki szak atomenergetika szakiránnyal, illetve fizikus szak nukleáris technika szakiránnyal.
Ez olyannyira egyedül álló a térségben, hogy ide küldik szomszédos országokból a hallgatókat.
________________________________________________________________
Hihetetlen sokat lehetne írni, a villamos energetikáról, és az erőművekről.
Még egy pár érdekesség. Románia is tervez még egy atomerőművet építeni a meg lévő mellé (dobrudzsai Cernavodă mellet van, és 2x700MW-os reaktorral rendelkezik). A következőt mindenféleképpen Erdélyben fog megépülni gazdaságosabb energia szállítás miatt.
Körülbelül 20-30 év múlva el fog fogyni az urán, ha addig nem fedeznek fel újabb érc lelőhelyeket. A jövő most már a fúziós erőműben lesz, ha sikerül a problémákat leküzdeni. Biztonságosabb az atomerőműnél, és nagyobb teljesítményt lehet kinyerni belőle, és majd még többet ahogy a technika fejlődni fog.
Az egy dolog, hogy valaki járt a paksi atomerőműben. Legtöbben csak néznek kukán, hogy mit is hablatyol a vezető...
Köszönöm az írást, remélem lesz folytatás, és mélyebben elmerülsz a fizika eme szegletében. Szívesen elolvasnék egy komolyabb reaktoros írást is. Nagyon érdekel, ez a téma.
Ezt tanultad, ha szabad kérdeznem?
[ Szerkesztve ]
tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!