A hamvasztás energiát igényél. Persze a hamu az szagtalan, mondhatni kellemes állagú anyag, de én úgy szeretnék élni, hogy a halálom után legyen olyan személy, aki vállalja a holttestem anyaföldbe való elhelyezését mindenféle cécó nélkül. Egyszerű lenvászonba tekerni a testet és elásni a földbe, ahol rövid alatt a lebontó szervezetek még a csontot is elcsócsálják.
Én így szeretnék visszakerülni az anyag nagy körforgásába, hogy minél hamarább újabb élőszervezetek legyenek a testem anyagaiból.
Különben is, ha valaki jó életet élt, akkor sokan emlékeznek mindarra, amit átadott, akár tudásról, akár jó szokásokról, akár életszemlétről legyen szó. Ez az évenkénti össznépi vándorlás a temetőkbe, ésszerűtlen viselkedés. Egy kifacsart hozadéka a gondoskodási ösztönnek és a halálfélelemnek.
A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.
