Ez így alapvetően nem igaz. Nyilván én nem vagyok szociális munkás, azzal tudnék szót érteni aki alapvető emberi viselkedésre, kommunikációra még alkalmas. A többség ilyen.
A fentebb leírt jelenségre meg én nem adnék semmit. Se segélyt se támogatást se adósságrendezést, se családi pótlékot.
Az ember úgy szeret adni, hogy látja hogy az a hasznára válik az illetőnek, épít és halad tovább. Nem elb@ssza marhaságokra és él ugyanúgy, mint előtte. Én úgy gondolom nagyon sok helyre lehet beépíteni még használható ingóságokat itt hazánkban, csak sajnos fel kell kutatni. Egyrészt az ingyen szóra ugranak a hiénák lomizni, másrészt egy csomó még eléldegélő nem kér segítséget. Szégyenérzete vagy lehetőségei miatt, azt nem tudom. Ugye nem feltétlen evidens, hogy egy magánszemély netes kiírása eljusson hozzá.

(#32) bitpork: Az önbecsülés valóban lényeges kérdés, bár mint fentebb írtam ez leginkább ruhával érhető tetten. Tartós fogyasztási cikk esetén kevésbé.
Arról is van tapasztalatom mekkora meló törékeny (egyébként jóformán értéktelen) cuccot elpostázni ingyen. Ahhoz nagyon kell akarni.

[ Szerkesztve ]