Az utolsó mondatból kimaradt egy nagyon fontos "ne":
"A legfőbb cél az, hogy biztosítható legyen a jó teljesítmény és energiahatékonyság, méghozzá úgy, hogy közben az előállítási költségek ne nőjenek drasztikus mértékben."

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Összességében egy teljes rendszerchip hatékonysága csupán elhanyagolható mértékben lesz jobb, így a legfőbb előnyt csupán a lapkaméret csökkenése jelentené,

Évek óta ezt szajkózod, de a Samsung az idén mégis bucira verte a világot az Exynosszal, az intel meg évek óta az AMDvel törli fel a padlót.

Ashy Slashy, hatchet and saw, Takes your head and skins you raw, Ashy Slashy, heaven and hell, Cuts out your tongue so you can't yell

Na bumm, visszatérnek a chip-setek. Vagy, ha onnan nézzük, hogy az Armada önmagában üzemképes, akkor a koprocesszorok.

pezo77 #5 2017.12.14. 13:29 Hmm. És ez az e-hajó akkor hol is tud kikötni? Az e-bay -ben? ;)

Igen, ezt én is néztem

vapebook.hu - őszinte ecigi tesztek, vaperektől vapereknek

Egyrészt szerintem itt most egy főleg routerekbe, TV boxokba, TV okosítókba, beágyazott rendszerekbe és hasonló helyekre szánt SoC-ről van szó, ami mellé kerülnek majd más áramfogyasztók, amiknek a fogyasztása nem csökkenthető számottevően a csíkszélesség csökkentésével, másrészt az is csak fél igazság amit írsz:
Az Intel előnye azonos csíkszélességen is tetemes volt az AMD-vel szemben, vagyis ott sokkal inkább az eltérő architektúrákban van az előny forrása, a Samsung esetében meg érdemes belekalkulálni, hogy az egyetlen valamire való konkurens amelyik jelen van a felsőházban (Qualcomm) nem rendelkezik számottevő tapasztalattal a high-end ARM referencia megoldások terén és csak átmeneti szükségmegoldáként használt A57-et és A72-t, a nagyobb csíkszélességen készülő Apple SoC-k meg bőven hozták a 14nm-es Samsungok teljesítményét core-to-core, clock-to-clock pedig ne is beszéljünk az osszevetésről...
Szóval szerintem igenis igaz amit a cikkben kifejtenek, ekkora csíkszélességnél már sokkal inkább egy jó architektúra és a node-ok típusa(FinFET, HMKG, Tri-Gate, stb.) számít mintsem az, hogy most 20, 16, 14, vagy éppen 28nm-en gyártják az adott SoC-t.

[ Szerkesztve ]

Üdv, pengwin

Nem értek veled egyet, egyrészt az intel előnye mondjuk 3-4 évvel ezelőtt még nem volt tetemes, jelen volt, de nem ennyire. Másrészt, abban valamelyest igazad van, hogy a Qualcomm nem rendelkezik akkora tapasztalattal cortex magokkal, de egyrészt a tsmc igen, másrészt az új 64 bites magok valamennyire a samsungnak is újak, tehát véleményem szerint elég jó összehasonlítási alap az idei felhozatal. Az applet nem keverném ide, mert majd a Qualcomm is ki fog jönni teljesen saját designnal, sőt, a Samsung is nagyon lelkes a mongúzzal, de ezek már egyáltalán nem lesznek összevethetők ebből a szempontból. Az idei év pont azért érdekes, mert kb ugyanazt a designt használták, csak eltérő gyártástechnológiával.
Ami a konklúziódat illeti, jövőre kiderül, de szerintem látványos lesz mind az nVidia, mind az AMD ugrása (a zent megint nem keverném ide, mert ott más is változik jócskán).
Ha igaz lenne, amit következtettek, az intel miért megy egyre lejjebb? Piaci verseny nem indokolná, mert évek óta megszűnt, ha meg drágább gyártani és nincs semmi előnye, akkor miért nem maradt 20 fölött?

Ashy Slashy, hatchet and saw, Takes your head and skins you raw, Ashy Slashy, heaven and hell, Cuts out your tongue so you can't yell

A SoC-nak mint kifejezésnek és mint technológiának pont az a lényege, hogy Sistem on Chip, vagyis minden részegység egy csipen, most ezt akarják újra szétszedni. Mondjuk érdekes elképzelés, az Intel régóta csinál ilyen csipeket, ott volt pl.: annó a 1156 vagy most a az 5xxx szériájú Brodwell cpu-k, ahol a 64/128MB nevezett L4 memória külön van a tokozás alatt. Végül is nem hülyeség. (ha valami hülyeséget írtam volna javítsatok ki nyugodtan )

A tehén egy bonyolult állat, de ÉN megfejtem...| 2016-tól az tuti, hogy az angyalok is esznek babot...

Az Intel nagyon kevés pénzt öl olyan technológiákba, amire mondjuk a többi cég nagyon sokat költ. Az AMD olyan dizájnkönyvtárakat is használ, amellyel 28 nm-en mm2-enként ~12-14 millió tranyót építenek be, míg az Intel 14 nm-en képes mm2-enként ~13-15 millió tranyóra.
Ha az Intel erre költött volna úgy 6-7 éve, akkor lehet, hogy ők is kétszer meggondolnák, hogy váltsanak, hiszen látható, hogy nagyon drága az átállás, és emiatt a tabletgyártók nem tudják megfontolni sem a 40-50 dolláros 14 nm-es Atomok beépítését egy 60 dolláros áron árult tabletbe. 5-10 dolláros alternatívát keres.

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

"Persze a legfőbb probléma azzal van, hogy a 28 nm-es node-ok tekinthetők a CMOS technológia gyakorlati végének, vagyis minden kisebb csíkszélességen készült termék drágábban gyártható."

Miért? A radikálisan megugró selejtarány miatt? Mást legalábbis nem tudok elképzelni. A fejlesztési/bekerülési költségtől tekintsünk el, mert bár beleszámítanak a végfelhasználói árba, de az előállítási költséghez nincs sok közük.

Cancel all my meetings. Someone is wrong on the Internet.

Nagyon drágák azok a gépek, amelyek az új node-okon való tömeggyártáshoz kellenek. Ezeknek a költségét nem a bérgyártók fogják lenyelni, hanem beépítik az árazásba. Ez innentől kezdve csak romlani fog, és az EUV még ad egy durva pofont a piacnak majd az évtized végén. A 7 nm valószínűleg már a potenciális megrendelők 90%-ának vállalhatatlanul drága lesz. Arra már kicsi az esély, hogy egy-két cégnél többen áttérnek.

L3zl13: Elbaszarintottam. Átírtam.

[ Szerkesztve ]

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Ezredforduló? Azért remélem 3000-ben azért ennél már előrébb járunk.

Aki hülye, haljon meg!

Ez mind szép, de a gyakorlat nem ezt mutatja, az AMD nem tudja hozni ezekkel a méregdrága designkönyvtárakkal sem a konkurenciát se desktop, se ultramobil piacon.

Ashy Slashy, hatchet and saw, Takes your head and skins you raw, Ashy Slashy, heaven and hell, Cuts out your tongue so you can't yell

Nem veszed számításba, hogy egy SoC-ban igen sok komponens van, és azokra a komponensekre különböző mennyiségű tranzisztor van elköltve. A két fő "tranzisztorfogyasztó" a CPU és az IGP. Az AMD IGP-ből jobb, míg az Intel CPU-ból jobb. Tehát az eltervezett dizájnnak megfelelően alakul a teljesítmény.
Ha a gyártástechnológiának jelentős szerepe lenne, akkor az Intel már elverte volna az AMD-t IGP-ben, de újabban megint csak távolodnak ettől. Láthatod, hogy DX11-ben egy Skylake-Carrizo párosításban a Carrizo ~50%-kal gyorsabb, míg DX12-ben már ~300%-kal.

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Egy SoCban igen, de nezzunk meg egy IGP nelkuli FX-et meg egy IGP-s i5/i7-et, pedig ott meg a folosleges IGP-re is van pazarolva tranzisztor. Tovabbra se latom, hogy miert is ne erne meg a dragabb gyartast a kisebb csikszelesseg, mert az egyszeruen nem igaz, hogy csak az egysegnyi teruletre juto tranzisztorszamot lehet vele novelni. Lehet rosszabb designu kisebb csikszelessegen gyartott termekeket osszehasonlitani jobb designu nagyobb csikszelessegen keszultekkel, csak ertelme nincs. A lenyeg, es ehhez tovabbra is tartom magam, mivel az ellenkezojere tovabbra sincs semmi, ha ket hasonloan jo design van, akkor bizony a 14-16 nano lenyegesen jobb mint a 28, de meg a 20-nal is. es nem csak a szilikon merete miatt, hanem fogyasztasilag is.

Ashy Slashy, hatchet and saw, Takes your head and skins you raw, Ashy Slashy, heaven and hell, Cuts out your tongue so you can't yell

Ahogy a cikkben is írták: a csíkszélesség váltásnak főleg nagy teljesítményű CPU magoknál vannak komoly hozadékai, ez bőven elég ok az Intelnek (és mindenki másnak) a csíkszélesség lefelé tornászásához. Ehhez vedd hozzá, hogy jelenleg IGP-ben Intelék 14nm-en se tudják hozni az AMD által 28nm-en elért szintet trükközés nélkül (pl. eDRAM), vagyis a rá költött tranzisztorok száma alapján ótvar hatékonyságú IGP architektúrájuk miatt is megéri csökkenteni a csíkszélességet, ebben van gyakorlatuk, hatékony IGP architektúra tervezésben nincs. Valamint az SoC-kkel szemben egy desktop APU nem tartalmaz ennyi extra részegységet (mert azok egy PC-ben mondjuk alaplapon vannak). Vagyis ott nagyobb a kisebb csíkszélességből profitáló részegység.
A cikk meg nem arról szólt, hogy egyáltalán nem éri meg csökkenteni a csíkszélességet, hanem arról, hogy ennek csak bizonyos részegységek esetén van tényleges, gyakorlati haszna, amik mellett viszont egy SoC rengeteg mindent tartalmaz (és ezek alig profitálnak valamit a miniatürizálásból), vagyis lehet az egyre drágább gyártástechnológiák miatt megéri kizárólag a váltásból ténylegesen profitáló komponenseket kicsinyíteni, a többi dolgot (pl. BT és WiFi vezérlőt) meg legyártani mellé mondjuk 20-22-28nm-en.
Egyébként tudtommal az architektúra tervezése alapvetően befolyásolja hogyan viselkednek majd adott csíkszélességen a rá épülő termékek, úgy rémlik az ARM pl. eleve 14nm-re szánta az A57-et és az A72-t, ott volt hatékony a design. Meg pl. most volt cikk a GSMArenán az Apple A9 SoC-k üzemidejéről, és a TSMC 16nm-ese jobb a Samsung 14-esénél: simán lehet, hogy azért, mert az Apple 16nm-re optimalizálta a design-t.

[ Szerkesztve ]

Üdv, pengwin

Az IGP nélküli FX már nem fejlődik. Nem használ HDL-t, mint a Carrizo. Még egy nagyon régi HPL könyvtárra épül. Az AMD az asztali és a mobil szintre is APU-kat szán. Csak procit munkaállomásokba és szerverekbe fejleszt a jövőben is. Ennek az oka ma a Windows 10, amiben van WDDM 2.0 IOMMU támogatással, és az IGP-t ez olyan szintre emeli, mint ahol vannak a processzormagok. Az Intel is pontosan ugyanezért rak szerinted felesleges IGP-ket a lapkáiba. Egyszerűen a CPU teljesítménye se az AMD, se az Intel oldalán nem fejlődik olyan mértékben, amire szükség lenne, de ha valakinek kell a teljesítmény a Windows 10-zel elérhet egy több száz GFLOPS-os IGP-t. Nem mellesleg a konzolokat is erre a modellre építették, tehát logikus, hogy a PC-s játékosoknak szánt termékek ezt másolják.

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.