+1, elvileg én is hadarok Igazad lehet a felfogással kapcsolatban

Cikk írónak:
Néha én se tudok rendesen beszélni. Össze-vissza hadarok mindent A legjobb amikor nem tudom kimondani mit akarok és csak motyogok... háromszor próbálom... na aztán jó, hagyjuk Anno én is ilyen voltam, keveset beszéltem stb... aztán a meló valahogy megváltoztatott, meg ahogy idősebb lettem, ahogy egyre nagyobb teret nyertem, úgy lettem egyre szabadabb. Magyarul ma már néha mondok olyat is, amit nem kellene, olyanoknak akiknek pláne nem. Néha jól jön, néha rosszul ez az "új" tulajdonság. Néha ha gyorsan mondok ki egy két szót, vagy gyorsan akarok mondani egy mondatot, na ott baj van. Igaz, ha gyakorolnám lehet menne, de nem akarok hadarni annyit. Azért most már sokkal jobb a beszédkészségem, jobban érthető, anno elvileg halkan beszéltem, bár ez néha most is jellemző. Nyilván ez saját tapasztalat, szerintem előbb-útobb neked is elmúlik, de magam részéről nem tudok többet hozzáfűzni ehhez, nem értek hozzá, maximum annyi technikát tudok javasolni, ha nem tudsz kimondani egy szót, akkor először mond ki szótagolva aztán egybe, lassan majd gyorsan és csak ráérzel Néha sajnos pedig fel kell emelned a hangod a saját érdekedben. Kitartás!

[ Szerkesztve ]

Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok. - Isaac Asimov