Én is sajnálom, hogy leléptél... persze tény, hogy értelmesebben is el lehet tölteni az időt

Az öltözködéses rész tényleg érdekes, de nekem inkább szimptatikus. Döbbenet volt amikor new york egy tök elegáns részén ahol valami top divat üzletek voltak, megy a nő a sima egyszerű mackó alsóban meg valami pólóban, boltról boltra... nekem akkor égett volna az arcom rendesen. mindenestre én ekkor rájöttem, hogy van egy kis megfelelési kényszerem, amitől igyekeztem azóta megszabadulni És ez a megfelelési kényszer és talán kisebbrendőségű komplexus, amitől az amik eléggé mentesek, sokakra jellemző itthon, és nem csak öltözködésben (de ebben pont volt is itt egy topik amiben egyesek azt fejtegették, hogy hogyan függ össze az öltözködés a tisztelettel, meg mit tudom én még mivel), hanem egy csomó más tünete is van. Pl amikor kijut a magyar külföldre mindenkitől azt kérdezgeti, hogy tudja e hogy hol van budapest, ha meg ide jön a külföldi, akkor azt kérdezgeti folyton, hogy mi a véleménye az országról (még az újságírók is megeresztik ezt a kérdést minden alakalommal). Vagy amikor valaki magyar rosszfát tesz a tűzre kint, akkor itt a többség sopánkodik, hogy szégyent hoz ránk, milyen dolog ez, holott, miért kéne bárkinek szégyelni magát valaki más miatt akit mégcsak nem is ismer. És lehetne ezt sorolni még. Kicsit nagyívű volt, bocs

we all deserve a bit of luck.