tiv61us, azota ''eltavozott'' tag irasa;


Mondjak rosszat is?



Errefelé jártam, na nem véletlenül, gyermekem szólt, irt valamit, fussak át rajta, s bár szakmaias a dolog, megtettem, mert egy apa, az apa még amerikában is. Meg születésnapja is van, mármint apának, úgy évente, mint más rendes embereknek, amit már nem annyira ünnepel, csak megtart, ha már…
És ha már…. akkor köszöntik is, többen innen is, és akkor én innen köszönöm mindenkinek.
A köszöntést.
Ez az öt sor arra kellett, hogy elmondjam, amerikáról irt “sorozatom” egy része bizonyos okoknál fogva vinyón maradt, aki nem tudná, és miért is tudná?, távoztam a PH-ról, viszont most úgy gondoltam ez a kis irás ne porosodjon itt tovább, főleg, hogy teljes újratelepitést tervezek mára.
Hát igen ez windows, nem Mac…. Itt néha kell.
Szóval ezt irtam jó pár hete, hónapja?, ez lett volna a következő rész, ami most már biztosan utolsó is:



Mondok.
Az amerikaiak csőlátásúak. Egyszerüen nincs térlátásuk. Véleményem szerint, amit tudományosan eleddig nem támasztottak alá, 1492-ben Kolombusz és tengerészei egyfolytában a távcsőbe néztek annyira vártak már a földre, és ettől csőlátásuk lett, amit nemzedékek óta génjeiben őriz az amerikai lakosság.
Mondjuk a feketék is csőlátásuak, Ők nem tudom mitől, talán ebben sikerült a leggyorsabban asszimilálódniuk?
Ezt úgy kell elképzelni, hogy bárki , bárhol /utcán, étteremben, áruházban/ az utadban van, az nem fogja észrevenni. Biztos vagyok benne, hogy a „szkjuzmi” benne van a top 10-ben, mint szó.
Mert a szkjuzmira arrébb mennek, ismételgetve a másik top 10-es szót, a sorryt.
De szkjuzmi nélkül sose vesznek észre. Erre kisérletet is végeztem, sőt állitom, hogy a bevásárlókocsit a legnagyobb gondossággal ott állitják le, ahol senki sem előre sem hátra menni nem tud és közben vigan beszélgetnek.
Idegörlő tud lenni.
Az átlagember öltözködése hazai szemmel katasztrófális. Sokszor elmondtam: néhány keleti parton lévő államban szerzett tapasztalataimat irom, azokban is a köznép között élek, sem filmszinészeket, sem tőzsdecápákat nem ismerek. Pincérek, taxisok, eladók, irodisták, postások magyar megfelelőiről irok.
Szóval katasztrófálisan öltöznek, mint mondtam, a szóismétlés a hatás kedvéért, mert tényleg úgy.
A telekre kapálni nem mentem volna ki 30 éve a szociálizmusban, olyan cuccban amiben itt képesek járni.
Ha a magyar kolonia felkerekedik egy szombat éjjel és belemerül az éjszakába, sima pubra, zenés helyre gondolj, akkor mindenki túl lesz öltözve általunk.
De ha csak leszaladunk a boltba akkor is....
A kicsitt nivósabb réteg is félelmetes tud lenni. A szállodaigazgatóm - nem kis szálló, nem kis névvel-
manapság is az öltöny-makkoscipőt preferálja, amit már megszoktunk, ha ezt szereti, de...
Mikor megjelent susogo szabadidő-fehér zokni-makkos cipő „fellépőruhában” a szálló egyik szabadidős partyján, hát az nem volt sámli.
Imádnak mitingelni.
Meg enni.
És ez meg is látszik. Jó, az elhizás tudottan civilizációs betegség, nálunk otthon is proléma, talán még arányaiban nem is sokkal több itt a túlsúlyos, nade olyan mértékű kövérséget, mint aki itt tényleg kövér, azt azért ritkán láttam otthon. Mondhatnám sosem.
Sokan csak a kövérségük miatt kényszerülnek tolókocsiba és oxigénpalackra.
Szóval itt nem csak a csótány és a kocsik, de a kövérség is nagyobb.
Próbálnak tenni ellene, egyelőre nem sok sikerrel. Elég vicces mikor egy igen hájas hölgy bevág 3-4 hambit nagykrumplival, majd hangsúlyozottan diet colat kér és láthatóan úgy érzi Ő megtette a magáét az ügyben.
Az egojuk az meg van, az is kétégtelen, de talán ez nem akkora baj.
Kétségtelen az is, hogy aki az oktatási folyamat egy részén kiszáll az iskolából, ami egyáltalán nem ritka, az általános műveltségben talán, most még, alatta marad az általunk megszokott europai nivónak , de közel sem annyira mint az urban legendek terjesztik itt az iterneten is.
És rögtön hozzá kell tenni, aki tanul, tud és akar, igen szinvonalas egyetemeken igen nagy tudásra tehet szert és nem kell hozzá milliomosnak lenni.
Számunkra nagyon érdekes a jogrendszerük, igen nagy birói hatalommal. Ez is kettős érzéseket kelt egy olyan magyarban mint én, mert ha Mór-ra gondolok akkor azt mondom, igen, nagyon helyes, hogy több államban is van halálbüntetés, van egy szint amikor az ember már azt mondja megérdemli, haljon meg.
Aztán lehet szembesülni, hogy egy áruházi kamera rögziti, amint egy anya lekever 2 pofont a 7-8 éves lányának és másnap rabruhában látod a hiradoban reggel sirva, azután a kislányt állami gondozásba helyezik, még a negynéni sem kapja meg. Hát ilyenkor az ember néz ki a fejéből, főleg ha az otthonra gondol ahol meg azt mondják a rendőrök, majd akkor megyünk ha vér folyik.
Egyik sem tetszik
Nagyon védik a gyermekeket, de úgy érzem sokszor roszul.
Aztán még lehetne beszélni a feketékről, ami probléma megoldasa nagyot haladt az eltelt 50 évben –gondoljnk bele, az ötvenes években még külön buszokon utaztak- de van még mit megoldani.
De az afroamerikaiak megérnek majd még egy külön posztot.



HWT


Ps. Az utosó mondat már persze történelem, mostanában nem tervezem folytatni sehol ezt a kis sorozatot. Örültem, hogy itt lehettem, mostanság fontosabb dolgaim adódtak az életben, örülök, ha ott helyt tudok állni.