Félreértesz, nem azért báb, mert rávették az öngyilkos támadásra. Bár még erre elszánt emberek esetén is, többnyire kell némi bevezető lelki tréning, hogy elszánja magát rá, és vannak olyanok is, akik aztán meghátrálnak. Azért báb, mert lehet, hogy kellő információk hijján más célokat vagy más célokat is, szolgál a tetteivel, mint amiben hisz. És amikor belekerül egy ilyen fanatikus társaságba, nagyrészt elveszti a dolgok önálló megitélésének lehetőségét.
Mellesleg szerintem te messze alábecsülöd mekkora hatással lehet egy emberre a környezete. Pszihotechnikát mondasz, de itt nem kell valami hipnózisra vagy körmönfont dolgokra gondolni. Egy egymást hecceli kamaszbanda is hihetetlen messzire sodródhat, ha nem veszi valaki (akár közülük) hirtelen észre.
Szerk: jut eszembe, vajon az iráni gyerekek, akikkel aknamezőket bontottak a nyolcvanas években az ajatollahok, valamiféle szilárd, mély meggyőződéssel rendelkeztek? Inkább csak fanatizálták őket a szüleik (befolyásolhatóság), és nem is igen adtak nekik lehetőséget, hogy átgondolják. Pedig esetleg ők is visszafordulnak, mint az a palesztin fiú nemrég, akiről az izraeli tűzszerészek vágták le a robbanószert, miután a katonák segítségét kérte. A gyerekek persze könnyebben befolyásolhatók, de a felnőttek közt is vannak gyerekek. (Nyilván ez csak az egyik út, ahogy valaki öngyilkos merénylővé válik. Semmiképp sem állítom, hogy ezek mind ''gyerekek'' lelkileg.)
Ennél ugyanis az ember önvédelmi ösztöne sokkal erősebb, és csak mély vallási, vagy más hasonló meggyőződés tudja azt felülírni. Ez a középkorban még inkább így volt, s a középkori ember gondolkodását nem lehet értelmezni a mai racionalista közgondolkodás alapján.
Ez egy kicsit zavaros nekem. Ezzel most azt akarod mondani, hogy a középkorban méginkább erős volt az emeberek önvédelmi ösztöne? Különben nem a legjobb érvelés, hogy ''úgyse foghatod fel, mert nem vagy középkori'', főleg, mert ezzel nem kicsit visszafelé is lősz, mert te sem vagy középkori.
De: általában úgy tartják, hogy a középkor pl. kevésbé volt individuális, mint a mai társadalom/emberek. Ez azonban azt jelenti, hogy sokkal erősebben érvényesülhetett a közösség, a környezet fanatizáló hatása. Az öngyilkos merénylők esetén ez a közösség a végső szakaszban egy öngyilkos kivégzőszekta volt, amelynek tetteit, céljait esetleg cinikus vagy őrült vezetők manipulálhatták. És ők kérdés nélkül engedelmeskedtek, mert a közösség tudatára lett a saját tudatuk. Azonosultak.
Ezen felül kicsit idealizálod ezt a dolgot. A szervezet nyilván nem úgy működött, hogy hirdetésben keresett elszánt, meggyőződéses öngyilkos merénylőket. Meglehet, direkt keresték, és hálózták be az idegileg gyenge, végsőkig kétségbeesett, stb. embereket. És ismétlem, szerintem nagyon alábecsülöd az emberek befolyásolhatóságát.
Az nyilván igaz, hogy a vezetők nem mindent kötöttek az öngyilkos merénylők orrára, de az is egészen biztos, hogy az alapvető vallási/eszmei motivációk azonosak voltak vezetőkben és vezetettekben függetlenül attól, hogy ki irányította éppen a nizárita szektát.
Az egész történelem azt mutatja (számomra), hogy az alapvető eszmei motivációk nagyon kevés embert akadályoznak meg abban, hogy közben kívülről nézve cinikus bérgyilkos legyen. (Amitől persze szolgálhatja az ügyet is.)Különösen, hogy ezekbe az elvekbe már eleve beletartozik, hogy kevébé fontos számára az emberi élet.
Erről a középkor dologról még: vannak, akik azt mondják, hogy az iszlám világgal az a gond, hogy most tartanak ott társadalmi fejlődésben, mint Európa a vallásháborúk idején. Kicsit messzire vezető lenne ebbe belemenni. Mindenképp nagyon leegyszerűsít (ráadásul fölébecsüli a nyugati világ társadalmi állapotát), de bizonyos dolgokat megmagyaráz, mint gyakorlati modell.
[Szerkesztve]