érdekes írás melyből nagyon messzire nyúló gondolatmeneteket lehetne indítani...

vagy fullba vagy sehogy :D

Biztosan envagyok eltevedve, de szerintem ezek kozismert tenyek.

A fejlodes legnagyobb hajtoereje mindig a haboru volt, ha tetszik ha nem.

Ezekben az idoszakokban rettenetesel is tobb toke all rendelkezesre a K&F reszlegek szamara.

Minden élő megöregszik, minden tulajdon elenyészik...

kiegészítés:
-A Ho-IX azért futott Horten gyár nevével mert nem Lippich rajzolta hanem a 28 és 30 éves mérnökpár....a Go(Ho)-229 pedig ugyebár elérte a sorozatgyártás stádiumát
-A Me-163 sose ment hangsebességgel
-Függőlegesen nem a Me-163-a lőtték fel hanem a Natter-t, ami egy fából készült olcsó pontvadász volt
- A me-262 lehet 1942-ben repült, de csak propellerrel, 1942-ben a Henkel sugaras vadászgépe szált fel(saját gyári turbinával), amiben volt először a világon katapultülés
-A me-262 azáltal hogy a szárnyakon hordta a jumokat szárnynehéz lett, tréül manőverezett......ha megnézed a C variáns tervrajzait, láthatod hogy a szárnytőhöz, a törzs mellé tették volna a turbinát, oda ahol ma is vannak
-azért me 262 sugárhajtóműve tré volt(hirtelen gázkarra láng ugye)...a Heinkel Hirth 009/013-as hajtóművek lettek volna a megváltások, 45 őszére lettek volna készen...vagy a bmw 003 lásd volksjager
ami kimaradt:
-atomreaktor, maghasadás
-tabun/szoman/szarin melyek napjaink meghatározó ideggázai
-Ar-234 Egon rendszere, mely lényegében egy fedélzeti számítógép volt
-mobilkommunikáció pl
stb,stb,stb

[Szerkesztve]

Az ME-163 egy kísérleti repülés során elérte a hangsebességet, és a repülési profilja úgy lett kialakítva, hogy a pilótának a gépet a vízszintes startot követően, a merev furómű ledobása után közel függőleges emelkedésbe kellett vinnie. A Natterrel kapcsolatban igazad van, az tényleg egy függőleges rámpáról indult, de direkt nem vettem bele, mert nem volt korszakalkotó újdonság, ellentétben a Komet-el.

Sok olyan dolog nincs még benne, amit a németek sokkal jobban valósítottak meg, mint ellenfeleik, így például a Bismarckon először alkalmazott optikai célzóberendezéssel egybekötött analóg számítógép, vagy a torpedóálló Wotan-acél sem. Ezeknek ugyanis megvolt szövetséges változatuk is, igaz soxor egyszerűbb, vagy primitívebb formában. Meg volt olyan is, amit a németek nem valósítottak meg, mint pl. az amerikai Norden bombacélzó.

A célom az volt, hogy rávilágítsak arra, amit manapság ritkán említenek, hogy tudniillik a modern haditechnikai eszközök alapötleteinek jó része német/náci eredetű, ezt ugyanis a hozzáértőket kivéve kevesen tudják.

[Szerkesztve]

Aki csak a lábával siet, hibázik.

Persze, hogy közismertek - neked, nekem, meg talán párszáz embernek. De a többieknek?

Aki csak a lábával siet, hibázik.

Igen, többek között azért kapták el elképesztően gyorsan a Hood-ot... meg Schneider tüzértiszt helyzetfelismerésének, aki teljes oldalsortüzet rendelt el, amint meglátta a Hood-on az első lángtőrt... Van róla egy korabeli felvételem, amint becsapódik a sortűz, majd nagyjából 1 mp-cel később eltűnik a hajó az óriási robbanásban.

[Szerkesztve]

https://www.coreinfinity.tech

Az első sugárhajtású gép szerintem Heinkel volt, a Messerek gázturbinásak voltak. A tv irányítású rakétát pedig nem az Öbölháborúban ismertük meg, a Maverickek szerintem korábbi rakéták.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Nektek mi a foglalkozásotok, hogy ennyire otthon vagytok ebben a témában?
Vagy csak pusztán hobbiból olvasgattok ennyi hadtörténetet?

Ez a video érdekelne. Hallottam róla, de még nem láttam. Hogy lehetne megkapni ?

Aki csak a lábával siet, hibázik.

Igen, Heinkel, de az eléső hadrendbe állított sugárhajtású vadászgép az ME 262-es volt.

Aki csak a lábával siet, hibázik.

[link]

1943-ban a britek lebombázták a Balti-tenger partján található Peenemündében lévő rakétakísérleti telepet és gyárat.

Ezzel kapcsolatban érdekes adalék, hogy ekkoriban a britek már nagyon is komolyan vették ezt a vonalat. Churchill emlékiratait pár éve olvastam, így lehet rosszul emlékszem, de külön is megemlékezik erről az esetről. Az angolok azon az áron is lebombázták a telepet, hogy tudták, jó esély van minden támadó gép elvesztésére, mert nem voltak még olyan nagy hatótávolságú vadászgépeik, melyek képesek lettek volna ilyen hosszú úton végig védeni a bombázórajt. 40 gépet küldtek, és egy sem tért vissza, a német vadászgépek utólérték őket a támadás után nem sokkal. Vagyis az angolok 40 gép, és teljes személyzete feláldozása árán bombázták le a bázist.

A Hood-ot csupán mázi volt, hogy ilyen gyorsan elpusztították.
Egyetlen lövedék pusztítzotta el, ami átszakította az első világháborús fa fedélzetet, és telibe találta a lőszerraktárat..

De ha már optika, akkor nem feledkezzünk meg a tigrisek Carl Zeiss optikájáról sem, ami korának legjobbja volt.

Azért vagyunk a világon,hogy valahol vegyünk egy ATI Radeon-t :))) by: LADA VFTS http://www.flickr.com/photos/40852488@N03/

Lehet, hogy hülyeség volt, de a háboru után az amerikaiak is kisérleteztek vele ha jól tudom.

Azért vagyunk a világon,hogy valahol vegyünk egy ATI Radeon-t :))) by: LADA VFTS http://www.flickr.com/photos/40852488@N03/

Ez kamu. Filmtrükk. A Bismarck és a Hood között az összecsapás idején kb. 20 km-es távolság volt, párhuzamosan haladtak, és mindkét hajó teljes oldalsortüzet igyekezett lőni. A Hood felrobbanásáról tudtommal nem készült filmfelvétel, csak az égő Bismarckról, nemsokkal az elsüllyedése előtt egy távolódó Swordfish gépből, ami tüzérségi figyelőként működött.

Aki csak a lábával siet, hibázik.

A Hood-nak páncélozott volt a fölső fedélzete is, csak egy korábbi szabvány alapján vékonyabb volt, mint az újabb építésű hajóké. A Bismarck 380 mm-es lövedékei pedig páncéltörő gránátok voltak, amik a nagy távolság miatt meredek szögben csapódtak be a Hood-ba, és könnyen áttörték a relatíve vékonyabb páncéllemezt.

Aki csak a lábával siet, hibázik.

az a könyv semmi.....
a téma iránt érdeklődőknek ez a legjobb oldal:
[link]

Weapons Races - Spektrum - Ballistic Missilles

Egy reszletesnek nevezheto kepet vetit a kezdetektol, napjainkig a raketak es ennek a tipusu fegyverkezesnek a tortenetet.
Hosszabol adodoan nem kimerito reszletesseggel.

Egesz turhetore sikeredett, es ittis elhangzik, hogy mindez nemjohetett volna letre, vagy csak joval kesobb, a nemetek elokutatasai, es Neumann zsenialitasa nelkul.
Marcsak azert, hogy legalabb egy valakit emlitsek aki magyar szarmazasukent resztvett a dolgokban.

Minden élő megöregszik, minden tulajdon elenyészik...

ez nem hasonlit a Star Warsbol a vadászokra

Nem, a Hood-ot 5 perc alatt 4 lövedék találta el a fedélzeten, ahol gyenge volt a páncélzat - ezt áldozták fel a sebesség érdekében. A Hood még az első világháborús angol csatacirkálók mintájára készült. Skagerraknál az angolok 3 csatacirkálót veszítettek el teljesen hasonló módon (lehet, hogy csak 2-t). A gyenge fedélzeti páncélzathoz még hozzájárult az, hogy a tornyoktól a lőszerraktárig minden ajtó nyitva volt a ''minél több lőszert a tornyokba'' elv alapján, így a lövedékek szinte teljesen akadálytalanul juthattak el odáig.

A Bismarck-on egyébként szintén Zeiss-optikát használtak.

https://www.coreinfinity.tech

Pedig nekem is csak az van meg, amit itt feljebb vki linkelt. Az NG-n volt egyébként egy műsor a Bismarck ''életútjáról'', bár a cím alapján csak a Hood és a német hajó csatájáról szól.

https://www.coreinfinity.tech

Azért azt hozzá kell tenni a dologhoz, hogy a legtöbb fegyver az igéretes fejlesztés kategóriába tartozott, tényleges katonai haszna csak évekkel később jelentkezhetett volna. Ötleteknek jók voltak, de nem biztos, hogy a rájuk fordított erőforrásokat megérték. Jó példa erre az E-50 Standartpanzer, amit bőszen fejlesztgettek a németek a háború végén. Nagy ötlet volt, hogy több harckocsi típus helyett egy, többfeladatú járművet tervezzenek. De ugyanezt a Szövetségesek is felismerték, az oroszok T-34/85-el próbálkoztak, míg a nyugati szövetségeseknek a Sherman-nel kellett beérniük. A németek egyetlen ilyen típusa a Párduc lehetett volna, azonban annak gyártása sokkal bonyolultabb és lassabb volt, mint az előző két típusé. Ezért a német páncéloserők gerincét a Panzer IV-esek alkották (illetve az alvázukra épített különböző típusok) még a háború vége felé is. Ekkora azonban ez a típus határozott hátrányban volt a szovjet harckocsik többségével, illetve néhány nyugati típussal szemben.
Egy fegyver sikerességét nem feltétlenül innovativítása hozza meg. Meg lehet vele lepni az ellenfelet, aki az első pár találkozás során nyilvánvalóan összecsinálhatja magát a félelemtől, de mihelyst kiismeri, utánna az újdonságból származó előny elvész, és csak azután derülhat ki a fegyver valós alkalmassága. A legtöbb német csodafegyverről sohasem bizonyult be, hogy valóban képesek lettek volna megálnni a helyüket a harcmezőn.

''Hand of fate is moving, and the finger points to You...''

Ami a német páncélosokat illeti, a legrugalmasabb és legfejleszthetőbb típus a PZ IV-es volt. Azért maradt hadrendben a háború végéig.

Ami a Panthert illeti, minden szakértő egyetért abban, hogy a II. vh. legjobb konstrukciója volt. Amikor 1942. legvégén gyártásba vették, felhasználták a konstrukciónál a T-34-esen megvalósított 5leteket is, mint pl. a döntött páncélzat, ami a relatív páncélvastagságot növelte, illetve a széles hernyótalp, ami a laza/havas talajon való haladást segítette. Összesen kb. 6 ezer darabot gyártottak belőle, a Tiger I-ből nem egészen 1500-at, a Tiger II-ből pedig nem egészen 500-at.

A német páncéloserők messze hatékonyabbak voltak a szövetségesekénél, ami kiderül a veszteségi arányokból is. Ez adódik egyrészt a harceljárások begyakorlottságából, másrészt a konstrukciókból. Pl. az 509-es nehézpáncélos osztály (Schwerabteilung) Tiger II-esei a 45-ös dunántúli harcokban jan.18. és febr. 3. között 203 szovjet harckocsit semmisítettek meg, 10 saját gép elvesztése árán. Több hasonló eset is előfordult, ami a konstrukció fölényét egyértelműen bizonyítja. Az alacsony darabszám viszont lehetetlenné tette a típus hatékonyabb alkalmazását.

Nyilván volt sok olyan német fegyver, ami nem tudott volna fordulatot hozni a háborúban, de a szárnyasbombák, sugárhajtású vadászgépek, az újszerű páncélos-konstrukciók és a ballisztikus rakéta nem ebbe a kategóriába tartoztak: ezek elegendő darabszám és időben való bevetés esetén átmenetileg tudtak volna fordulatot hozni, de a német szövetségi rendszerrel szembenálló erőknek összehasonlíthatatlanul nagyobb ipari kapacitása és élőereje volt, ami hosszabb távon teljesen esélytelenné tette a német győzelmet.

[Szerkesztve]

Aki csak a lábával siet, hibázik.

Pontosan, a Párduc az egyik legjobb harckocsija volt a háborúnak. De amíg abból egy készült, addig az oroszok három-öt T-34-est dobtak össze, ugyanannyi munkaórával, olcsóbban. Egy háború nem csak arról szól, hogy ki a fejlettebb. (Az atombombát ne vegyük konvencionális értelemben vett fegyvernek.)
A Panzer IV-et a német kényszerből fejlesztgették tovább. Nagyobb páncélt, ágyút kapott. Időközben pedig menettulajdonságai rohamosan csökkentek, valamint így sem vehette fel a versenyt a T-34/85-el nyílt színi, szemtől-szembeni összecsapásban.
Ezzel rá is térthetünk a veszteségkülönbségre. Először is, ne csak a lejelentett harci veszteséget nézzük. Egy Tigrist vagy Királytigrist szinte lehetetlen volt szétlőni, ha nem sikerült őket meglepni. Viszont a gránátból, de főleg benzinből kifogyott tankokat a saját személyzetük robbantotta fel. Ez természetesen nem harci veszteségként szerepel.
A második szempont a két fél stratégiája és szerepe közötti különbség. A németek a Tigris és Párduc harckocsikat főként már védekezésben használták. Ezzel szemben a szovjetek a kiképzett személyzet és vezérkar hiányában kegyetlen anyagcsatába kezdtek. A nyugati szövetségesek sem különösebben vigyáztak a tankjaikra, bár ez kevésbé köztudott tény.
A harmadik a két fél képzettsége és harci tapasztalata. Ebben a németek a háború utolsó fél-egy évéig erős fölényben voltak, ami ugyan a háború vége felé megcsappant, de megmaradt.
A német harckocsik technikai fölénye 1945 elejére már elolvadt, az orosz IS-2 és az amerikai Pershing megjelenésével. Megjegyzem, nem azért, mert ez két harckocsi akkora hatalmasan jó konstrukció volt, hanem azért, mert ezzel a Szövetségeseknek is lett nagy űrméretű páncéltörő ágyúval felszerelt harckocsija.

''Hand of fate is moving, and the finger points to You...''

Én mindig is úgy voltam a világháborús témákkal, hogy Németország könnyűszerrel megnyerhette volna mindkét háborút, ha az ellenséges országok nem jelentettek volna felvevő piacot az Egyesült Államoknak.

"If you only do what you can do, you will never be more than you are now."

Kurt Riedert és Földi Pált felejtsük el, komolytalan bulvárműveket írnak. Lehet hosszan, de rendkívül pontatlanul és sokszor hibásan.

Ian V. Hogg - A II. világháború német titkos fegyverei Ez egy valóban elfogadható és korrekt mű.

A cikk írójához: A V-1-hez nem sok köze volt von Braun-nak, az ugyanis a Luftwaffe fejlesztése volt, a V-2 pedig a Wehrmacht-é. Az SS pedig csak szerette volna rátenni a kezét ezen fegyverekre, de soha sem került rá sor szerencsére.

Cirkáló rakéták nem léteznek. Manőverező robotrepülőgépnek nevezik azt a fegyverkategóriát, amit a V-1 elindított.

A Me-163 (az e betű kicsi!) 80°-os szögben emelkedett, az nem függőleges. Egy kísérleti repülés eredménye (1,130 km/h) nem jelent semmit, nem lehet ez alapján általánosítani egy típus képességeit. Ráadásul meglehetősen megbízhatatlan volt, nagyobb veszélyt jelentett az üzemeltetőkre, mint az ellenfélre. (Egyébként érdekes, hogy a negatívumokról egy szót sem említesz egy esetben sem.)

A Me-262 esetén tegyük hozzá, hogy az MK108 tűzereje csak rövid lőtávolságon volt meg. 200m felett már rettenetesen pontatlan volt, meg sem közelítette az MK103-at.

Ha már itt mindenképpen maradandó fejlesztést akartál említeni, akkor nem kellett volna megfeledkezni a Mauser MG213C-ről, ami elég sok poszt II.vh gépágyú alapja, a forgó töltényűrével.

A Meteor alig később állt szolgálatba, mint a Schwalbe, viszont alapvető feladata a V-1-ek elleni harc volt. És még egy különbség: 1944 július 27-én a Meteor reguláris repülőegység kötelékében került első bevetésére, a Schwalbe akkoriban ('44. áprilistól) csak az EKdo262 keretében repült, ami csak kísérleti egység volt. Az első reguláris Me-262-es egységet 1945. januárjában állították fel (JG7 és I/KG54). Az Avia a gyár neve, nem típusnév. A pontos típusjelzés Avia S-92 és CS-92.

Csupaszárny témában a B-2 őse nem a Horten testvérek munkája, hanem a Northrop N-1M, ami mellesleg meg is előzte a Horten gépeket két évvel, ami a motoros repülést illeti. Már akkor motorral repült, amikor a Horten még csak siklani sem siklott..

A Ruhrstahl AG SD-1400X nem volt televíziós irányítású, simán szemmel követte a bombázótiszt. És nem volt az első ilyen fegyver, a Henschel Hs 293 egy évvel idősebb és rakétahajtású. Ennek valóban volt TV irányítású változata. Emellett már 1944-ben vetettek be hasonló fegyvereket az amerikaiak (VB-1 Azon). Tehát az Öböl-háborús hivatkozás tárgyi tévedés.

A víz alól indítható ballisztikus rakéta bevetéséről nagyon hamar letettek. Ezt ingazán használhatóvá az amerikaiak tették 1961-ben (Polaris).

A XXI-es típusú tengeralattjáró nem csak az orosz (és nem csak egy osztály, csak a Projekt 613-ból legalább 260 épült, és akkor ott van a több mint 93db Projekt 633, több mint 62 Projekt 641...) hajóinak képezte az alapját, hanem gyakorlatilag az összes II- vh utáni tengeralattjárónak. Egészen a USS Albacore vízrebocsájtásáig, az ugyanis teljesen elavulttá tette ezen kialakítást.

A fikciókat (N-3) inkább hagyjuk. Mellesleg csodafegyverek nincsenek.

Tudtommal a Hood és a Bismark nem párhuzamosan hajózott, a Hood éppen a merőleges irányból fordult ki. Ha csak pár másodperccel később kezdik a fordulót, már nem éri a lövedékek nagyrésze.

A Bismark optikai célzórendszere már akkor elavult volt, az amerikaiak radaros rendszeréhez viszonyítva.

HERR Z: A Me-262 1942. július 18-án repült először sugárhajtással. Dugattyús motorral 1941. április 8-án emelkedett először a levegőbe.

[Szerkesztve]

Ez nem így van. Németország sem az első, sem a második világháborút nem nyerhette volna meg, mert a céljaival és az ideológiáival saját magán kívül csak nagyon kevés nemzet tudott azonosulni - vagyis nem voltak szövetségesei.

Kinek lenne szimpatikus egy olyan nagyhatalom, amely lépten-nyomon a saját fajtája felsőbbrendűségét hirdeti? Senkinek.

Aki csak a lábával siet, hibázik.

Örülök, hogy ilyen alapos utánanézésre inspirált az írásom. Köszönöm a korrekciókat

Ugyanakkor engedtessék meg annyi megjegyzés, hogy a célom nem a létező legpontosabb és legteljesebb leírása volt a német fegyvereknek, hanem az, hogy a lényegre világítsak rá: a mai korszerű fegyverrendszerek ősei és alapötletei javarészt 1930. és 1945. között születtek meg Németországban.

[Amúgy a V-2 gyártását Nordhausenben az SS felügyelte, és a hollandiai mobil indítóállások is az SS kezelésében voltak, Wernher von Braunnak pedig volt SS-rendfokozata is - tudtommal]

Aki csak a lábával siet, hibázik.

''Amúgy a V-2 gyártását Nordhausenben az SS felügyelte''
Persze mert kényszermunkások/foglyok gyártották ott a V2-t(ők is ásták ki az alagutakat), a táborokat pedig az SS felügyelte

''és a hollandiai mobil indítóállások is az SS kezelésében ''
persze, mert azért kicsit komolyabb és ritkább fegyver volt mint egy normál wermach fegyver, emelett a személyzet is gondosan kiképzett volt
amúgy peenemündében csak tudósok voltak ezért igen, az SS irányította a termelést,ezért lett egyátalán valami........

Az első sugárhajtású repülőgépet Henry Coanda építette még 1910-ben, az első repülőgépekbe szánt gázturbinát Frank Whittle. Az első gépkarabély kategóriájú fegyvert Vlagyimir Fjodorov építette, az első folyékony hajtóanyagú rakétát Robert H. Goddard (Őt nevezik a modern rakétatudomány atyjának, Konsztantin Eduárdovics Ciolkovszkij mellett), az első robotrepülőgép a Kettering Bug volt... Nagyon sok dolgot csak továbbfejlesztettek a németek, de nem találtak ki (ahogy nem James Watt építette az első gőzgépet, rakátákat pedig már több mint ezer éve alkalamznak a hadviselésben).

Kezd már olyan érzésem lenni, hogy sokak szerint mindent ami modern, a németek találtak fel a II. vh alatt. Pedig ez nem igaz.

Hk-knál sem voltak éppen innovatívak, lényegében két testet (PzIII/IV/VI és PzV/VIb) építettek különféle méretekben. Ezek közül pont a legismertebb Tiger volt a legrosszabb.

A gyártást sosem felügyelte közvetlenül az SS. Hozzájuk csak az Arbeitslager Dora tartozott és a munkaerő biztosítása. Maga a Mittelwerk már a '30-as évektől a Wehrmacht felügyelete alatt állt, eredetileg üzemanyagraktárként. A Mittelwerk építése is az SS feladata volt, a rakétagyártás viszont nem tartozott hozzájuk, bár afelett Kammler rendelkezett (aki SS tábornok volt, viszont alapvetően műszaki szempontokat vett figyelembe, nem ideológiaiakat).

von Braun-nak valóban volt SS rangja és NSDAP tag is volt, de ''nem gyakorolta a vallást''. Igazából csak kényszerből lett tag mindkét szervezetben, hogy nyugodtan dolgozhasson.

Himmler '44 februárjában akarta rátenni a kezét a programra, arra ''kérve'' von Braun-t, hogy dolgozzon szorosabb együttműködésben Kammler-rel, amit Ő visszautasított. Ennek következtében a Gestapo (ami nem volt SS szervezet) letartóztatta. Csak Dornberger és Speer közbenjárására került feltételes szabadlábra.

A bevetést megintcsak Kammler irányította, viszont az alakulatok között mindössze egy SS volt, az meg nem fejezte be a kiképzést. Közvetlenül az alakulatokat Dornberger dirigálta. Attól, hogy valami SS parancsnokság alatt állt még nem jelentette azt, hogy az SS-hez tartozott. Persze lehet úgy is értelmezni.

Peenemünde-hez semmi köze nem volt az SS-nek, hogy lett bevethető fegyver az A4-ből, az pedig Dornberger-nek köszönhető, aki Wehrmacht tiszt volt.

A kiképzettségről meg: a Wehrmacht egységek befejezték a kiképzést a fegyverre, míg az egyetlen SS egység nem.

a te általad is irj hajja és fiai könyv 35. oldalának utolsó bekezdését olvasd el
amúgy nem azt mondtam h ss tervezte hanem hogy a papírokból a frontra a SS vitte a raketyut

[Szerkesztve]

A Bismarck is erőforráspazarló építmény volt, csak ugye ''muszáj'' volt benevezni a ''kinek nagyobb a fasza'' versenyre. Csatahajók már az 1. vh. vége után nem sokkal elvalultak, ugyanis addigra már használható állapotba kerültek a repülőgép hordozók.

Az őrült projektekhez megemlíteném még a P1000-est, mint mozgó erődöt, de ezt most szó szerint kell érteni. 1000 tonna, 40000 lóerő (tengeralattjárómotorokkal), 2 db 280 mm-es ágyúval, 11 méteres legnagyobb magassággal. A projektet szerencsére nagyon hamar törölték.
Egy fantáziarajz: [link]

[Szerkesztve]

''Attól, hogy valami SS parancsnokság alatt állt még nem jelentette azt, hogy az SS-hez tartozott. Persze lehet úgy is értelmezni.''

Ez a de facto és a de jure állapot közötti különbség.

Aki csak a lábával siet, hibázik.

Hát igen. A náci felsővezetésben kicsit eluralkodott a megalománia. Főleg a harckocsik terén. Gondoljunk itt a Maus-ra.

''Hand of fate is moving, and the finger points to You...''

Meg esetleg nézz egy picit még jobban a dolgok mögé.
De így igaz, a háború a legjobb üzlet
Amúgy jó cikk, gratula a szerzőnek.

Ez kissé tévedés. A nagy csatahajóknak nagyjából 1943-ig volt létjogosultságuk. A Bismarck és a Tirpitz is a konvojok kísérőhajói ellen készült, oda muszáj volt komoly hajót építeni; a doktrína szerint amíg a nagy hajók lekötik a kíséretet, addig a csatacirkálók (Gneisenau, Schanhorst), a nehézcirkálók (pl. Prinz Eugen) és a ''zsebcsatahajók'' ledarálják a konvojt. Amikor a Bismarck elindult egyetlen útjára, akkor is ezért tartott vele a Prinz Eugen, csak az első csatában léket kapott az üzemanyag-tartály, ezért muszáj lett volna kijavíttatni.

Egyébként érdemes visszagondolni arra is, hogy vmelyik angol repülőgép-hordozót (Victorious? Glorious?) a Schanhorst és a Gneisenau süllyesztette el tengeri ütközetben - asszem Norvégiánál. Később a Csendes-óceánon is történt hasonló meglepi, amikor a Fuso és kísérőhajói teljesen váratlanul jelentek meg egy kisebb hordozókból álló amerikai kötelék mellett vhol a Fülöp-szigetek környékén. Ott csak a japán parancsnok bátortalansága, valamint az amerikai bátorsága mentette meg a jenkik kötelékét.
Nem sokkal később a Surigao-szorosban lezajlott a japán felszíni flotta ''lemészárlása''. Az amerikai flotta hajói annyira sűrűen álltak, hogy a Pensylvania már lövéshez sem jutott, mert nem tudták bemérni a saját lövedékeiket. Persze azt elismerem, hogy ilyenkorra már a hordozók valóban elavulttá tették a nagy csatahajókat - ennek ellenére pl. sem a Yamato-val, sem a Musashi-val nem akartak tengeri csatába bocsátkozni (vajon miért?).

daa-raa: a Bismarck idején már az angoloknak is jobb lokátoruk volt a németekénél, a németek mégis eredményesebbek voltak (ekkor még) az elavult optikai célzóberendezéssel. A Suffolkon is, a Norfolkon is kiváló radar volt, de ők pl. semmiféle találatot nem tudtak bevinni a Hood tragédiája idején. Találatokat a Prince of Wales ért el ebben a csatában, emiatt kellett volna a német hajónak Franciaországba mennie - de ha jól tudom (ebben egyáltalán nem vagyok biztos) a Prince of Wales-en nem volt komoly radar, mintha ott is optikával céloztak volna. Később a Duke of Yorkot szerelték fel radarirányítású tűzvezérléssel - ennek köszönhetően süllyesztette el a Schanhorstot úgy, hogy gyakorlatilag a sűrű köd miatt a hajók nem is látták egymást.

https://www.coreinfinity.tech

Köszi

Aki csak a lábával siet, hibázik.

A Bismarck is erőforráspazarló építmény volt...
Az angoloknak csak a két nagy csatahajó miatt hatalmas tengeri erőt kellett felállítaniuk és ugrásra készen tartaniuk a térségben. Ha pedig a németek nem elaprózva vetik be azokat a monstrumokat, hogy az angolok egyesével levadászhassák őket, hanem valami flotta vezérhajóiként, akkor az angolok elég nagy sz@rban lettek volna, anyahajó ide vagy oda.

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Így igaz, a Bismarcknak roppant propaganda és elrettentő értéke volt.
S nem véletlenül vált legendává.

A Bismarck pályafutása azért is lett legenda, mert tükrözte a náci Németország sorsát is: először gyors és átütő siker a nála nagyobb hatalmakkal szemben, majd a kivégzésszerű vereség az elsöprő túlerőben lévő ellenség által.

Aki csak a lábával siet, hibázik.

Ez így van, bár az Admiralitás meg elveszítette a presztízsét, amikor 34 hajó mozgósításával sikerült legyűrnie ezt az 1-et.

[Szerkesztve]

https://www.coreinfinity.tech

Én úgy tudom, hogy a Bismarck pusztulását közvetve egy Swordfish torpedóvető okozta, egy nagyon szerencsés találattal. Ebben nem játszott szerepet a túlerő.

''Hand of fate is moving, and the finger points to You...''

Igen, éppen jobbra kanyarodott, amikor a torpedó eltalálta a kormánylapátját, és ettől kezdve csak körbe tudott járni.

Aki csak a lábával siet, hibázik.

A Bismarck története legalább annyira megmozgatja azóta is az emberek fantáziáját, mint a Titanicé. Nem véletlen, hogy Bob Ballard mindkettőt felkutatta, a James Cameron meg mindkettőről forgatott filmet.

Aki csak a lábával siet, hibázik.