Érdekes teszt gratula.

jó teszt! nem is tudtam hogy van ilyen átalakító!

Dáccsika

Hát nem tudom pontosan hogy működnek a tesztek, de a SATA2 leginkább az NCQból profitál, amit úgy lehet csak tesztelni, ha sok különböző helyről olvasunk. Én annó úgy teszteltem, hogy linuxon - amit nem kell újratelepíteni ha a satát átrakom ahci módra - boot után indítottam randomra több10 alkalmazást. AHCI módban érezhetően gyorsabb volt mint legacy ide módban (Gigabyte P35-DS3R esetén ha jól tudom az előbbi a sata2-t utóbbi sata1-et jelent. De NCQ biztos csak ahci módban van)
Amúgy a SATA legnagyobb előnye szerintem a kábel. Ha az IDE 40 (később 80) szálából egy elszakadt, azt csak az adatvesztés után vetted észre. Rengeteget szívtam ezzel.

Mod: nálam is van kép

[ Szerkesztve ]

Egy kis hibát észrevettem a szövegbe:
"SAS vezérlők kezelik a SATA HDD-ket is(, viszont visszafelé ez nem igaz, mert a SATA vezérlők nem kezelik a SAS HDD-ket)! "

A vessző a zárójelbe került, pedig elé kéne.

Amúgy jó teszt, hiánypótló írás.

Nekem minden kép jó. (IE 7)

[ Szerkesztve ]

Egy jó harcos nem tökéletes, nem győz mindig, nem sérthetetlen. A jó harcos nagyon is sebezhető... Ez teszi igazán bátorrá!

Valóban a kábel volt a legnagyobb hártány.
Én kb. 3 éve úgy jártam, hogy 2 db IDE csőkábelnek is leszakadt a csatlakozója a sok ki-be dugdosástól, mert akkoriban csupaszon hurcoltam a winyómat. Nem volt még külső mobil rackem. Ráadásul, ha vastag ide kábelt használunk, az még a hűtést is kellőképpen befolyásolja...

Teszttel nem volt időm annyit foglalkozni, hogy valós életben is kipróbáljam, ezért hagyatkoztam a benchmarkok eredményeire.
Teljesen szűz, azaz vadi új HDD volt, és csak 1 napig volt nálam!
IDE konverterre SATA2 módban kötöttem rá egyébként.

Lényegében sztem ezért van az, hogy csak a Burst rate-ben van nagy eltérés...

[ Szerkesztve ]

Véleményem szubjektív...

Egy jó harcos nem tökéletes, nem győz mindig, nem sérthetetlen. A jó harcos nagyon is sebezhető... Ez teszi igazán bátorrá!

Azért mert a 100 mb mellett az a 10-20mb "nem látszik" szintetikus tesztben az nem azt jelenti hogy a valóságban is csak ennyi lenne a különbség...

kellett volna valami értelmesebb teszt:
mondjuk felmásolsz, olvasol egy adott állományt amiben sok kis állomány képek vannak meg egy nagy állományosat.. bootolási idő

valszeg nem ilyen eredmény jön ki...

és akkor nem mondtam hogy az nqc-t nem kapcsoltad ki: valójában hamis eredményt kaptál... bár ezt most hirtelen nem tudom hogy ha patás a külső csatit használunk akkor eltűnik e az nqc....

[ Szerkesztve ]

Ki tudja mikor jön a SATA-3?Mennyi lesz az elméleti/gyakorlati sebessége?

Meg mért pont most jönne ki a táp gyengesége, mind a két kari annyira nagy teljesítményű, h már bootkor pezsgőt bontanak a DÉMÁSZ-nál?-by finest

Az NCQ-t már régen kivesézték, hogy otthoni felhasználás során nem hoz érdemi gyorsulást.
A másolásról pedig annyit, hogy ha 1MB adatot másolok a burst sokat segít, azaz a cache-ban lévő adatot pillanatok alatt átviszi. Látszik a tesztben, hogy SATAII esetén a löket 230-270 MB/s , míg SATAI esetében 125-140 MB/s. Nah de ennek csak kis méretnél van szerepe, ott meg elhanyagolható. Hiszen a HDD-k 2-8-16-32MB-os puferrel rendelkeznek. Másodperc töredéke a burst. Szóval felhasználónak most mindegy, hogy 1 tized vagy 3 tized másodperc alatt vitte át SATAII/SATAI eseteiben.
Nagy méretű adatoknál meg eleve nincsen jelentősége, mert a HDD folyamatos olvasási sebessége a mérvadó.

6Gbit/s körül várható. Elvileg most 2009 elején kellene érkeznie a végleges szabványnak: SATAIII

Érdekes cikk, bár szerintem a SATA nem a (vélt vagy valós) sebességnövekedés miatt jobb otthoni felhasználásra mint az IDE, hanem mert nincs az a rövid szar szalagkábel.
Nem kell az idióta szalagkábellel szaroznom, meg a 30-40 centis távolsággal a két eszköz között, hanem adott egy darabb kábel ami vékonyabb mint a kisujjam. Ég és föld a különbség szerelhetőség és szellőzés szempontjából egyaránt, nyilvánvalóan a sata javára.

Sok a birka, sokan szeretik a sz*rt.

Olvasd el a 8. hsz-t.

Egyébként a tesztben nincsenek előnyök/hátrányok.
Pusztán sebességet illetően közelítettema dologhoz.

Na, azt azért ne mondjátok, hogy a SATA-II-nek nincs jelentős sebesség béli előnye az IDE-hez képest. Nekem volt már IDE-IDE, IDE-SATA, IDE-SATA-II winyópárosításokhoz, jelenleg pedig az összes winyóm SATA-II-es. Röviden és tömören az én tapasztalatom az, hogy ha van SATA-s winyó a képletben, máris gyorsabban történik a másolás, SATA-II-SATA-II winyók között pedig száguldanak az adatok. 750-es, SATA-II-es Samsung winyóim között nem ritka, hogy 85000 kbyte/mp felett röpködnek a fájlok, de 50000 kbyte/mp alatt nem igen másolgatnak/helyezgetnek át. Régebben az IDE-s winyóimmal a 32000kbyte/mp körül voltak ezek a műveletek. Persze az nem mindegy, milyen állapotban vannak a winyók, mennyire töredezettek a fájlok.

(Szóljatok be, na )

[ Szerkesztve ]

Origin (BF3, BF4) nick: r-chee *** BFBC2 game nick >> r-chee [HUN] --- Logout blog bejegyzéseimnél >> BFBC2 és Battlefield 4 PH! játékosnévsor és magyar szerverek listája

Ez azért nem igaz, mert csak konkrét típust érdemes hasonlítani, azaz akkor lenne értelme, ha ugyanazt a típust vásárolnád SATAII, SATAI, és IDE csatolófelülettel.

A cikkben említett 160 GB-os SATAII-es winyót megnéztük az ismerősőmmel és 55MB/s volt a maximális sebessége, a mostani Hitachinak pedig 55 MB/s volt a leglassab sebessége!

Szóval ez nem a SATA-t minősíti, hanem ennyit fejlődtek a HDD-k. Sokkal nagyobb lett az adatsűrűség. 334GB-os tányérokkal vannak szerelve a merevlemezek, ezért a leggyorsabbak a 320GB-640GB-1TB kapacitásúak. És már küszöbön az 500GB-os tányérok megjelenése a magyar picaokon. Green HDD-ből már van 500-as 1 tányéros is.

[ Szerkesztve ]

Jó leírás és teszt, de hozzátennék kicsit:
A PATA csatolófelület maximális sebessége mindig annyi mint a kábelre rakott eszköz által maximálisan támogatott sebesség .. vagyis ha egy szalagkábelre rakunk egy PATA133-mas merevlemezt egy PATA133-mas vezérlőre egy PATA66-os DVD rom (jobb esetben... a régebbi eszközök sokáig csak PATA33-masak voltak) társaságában, akkor a maximális sebesség a PATA66-os szabványnak fog megfelelni... (ezért tették anno sokszor külön vonalra a dvd írókat a merevlemezről, mert akkor a sávszélesség nem telítődött.. ügye ha PATA66-on mennek az adatok akkor is mind a 2 eszköz egyszerre terhelné lemezíráskor, ami kicsit esetlegesen sok volna neki...)

Illetve valahol olvastam tesztet ahol anno egy napelemről működő "öko" számítógépet építettek (azt hiszem talán valahol a tomharveren volt..), és megfigyelték, hogy a SATA fogyasztása egy 1,5-2W-al nagyobb eszközönként teljes terheléskor (ugyanaz volt minden a merevlemez kivételével... bár az is egy családból volt, vagy az egyik egy PATA a másik egy SATA verzió).
A SATAIII ebben is hoz majd újítást, ígéretek szerint kisebb lesz a fogyasztása (bár azt nem tudni mennyivel).

The human head cannot turn 360 degrees... || Ryzen 7 5700X; RX580 8G; 64GB; 2TB + 240GB + 2TB || Samsung Galaxy Z Flip 5

Mennyibe fáj egy ilyen átalakító?

1700Ft, és házhoz is viszik, ugyanis ingyenes a szállítás!
SATA-IDE Bilateral Converter Board

Mivaa? Neked tényleg az 1700Ft-os átalakítót külföldről ingyen házhoz szállították?

<-ƘƘ->

Pontosan! Oda van írva, free shipping!!!
Annyit fizettem paypalon, ami oda van írva. Azóta drágább vagy 100Ft-tal mert ezt már vagy 1,5 hónapja vettem, és azóta romlott a Ft. Ennyi: $6.56, ami kb 1700Ft.
Nem meglepődni: angol feliratú honlap, de HongKong-ból jön a cucc, méghozzá airmail-lel.

jó kis cikk, de a többség úgysem fogja elhinni, hogy a tapasztalt sebesség növekedést kb 95%-ban olyan összetevőkből jön össze, mint a cache algoritmusok, és méret növekedése, vagy maga a HDD fejlesztése, és nem a SATA I/II-n múlik. Sajnos a csatolók teljesítménye messze meghaladta azt, amit a rákötött HDD képes kiszolgálni (ez egy kicsit így pongyola megfogalmazás, de azért érthető remélem )

Aki sebességet akar növelni (látványos mértékben), az inkább RAID-del próbálkozzon, vagy ha jól el van eresztve pénzzel (értsd milliós nagyságrendben), akkor vegyen storage-ot

meg satából van 120centis kábel is, ami tornyoknál nem elhanyagolható. kábelezés is sokkal de sokkal egyszerűbb.

tesztért köszönet, kíváncsi voltam hogy megy a cucc, miután mutattad;>

Don't dream it, be it. // Lagom amount.

NIncs mit és köszi! Valamint jó utat Svédországba!

Érdekes írás, thx!

Nekem is elég lassan jönnek be a képek, át tudnád rakni őket máshová? (imageshack.us például)

Számunkra egyértelmű, hogy a világon a magyar nők a legszebbek, de lássuk be, ezt minden nemzet így gondolja, de csak mi tudjuk, hogy nekünk van igazunk. -by Bocha

Erdekes iras.

Egy masikban erdemes lenne kicsit belemenni a kulonbozo csatolok lelkivilagaba. SAS vs. SATA vagy pATA vs SCSI elonyei/hatranyai. Ugyanigy jo lenne elemezni a tagged es a nativ command queuing-ot.

SCSI-hez par erdekesseg:

- parhuzamos SCSI interfeszbol volt mar majdnem tucat kulonbozo fajta, korlatozott visszamenoleges kompatibilitassal.
- Mara az SCSI egyre inkabb kezdi elvesziteni az interfeszhez kotottseget es kerul eloterbe, mint command protokoll. Erre jo pelda az emlitett FC es az iSCSI is. (Erdekes, de visszakoszon itt is valami iso layering szeruseg)
- A Fibre Channel-t nem storage-re talaltak csak ki, bar tipikusan erre hasznaljak.
- FC-nel az IP-hez hasonlo atviteli protokollra "ulnek ra" a SCSI parancsok. Az FC IP-s parja az iSCSI.
- Az FC ugyanugy switchelheto (boundolhato stb.), mint a sima ethernet. konnyen kialakithato vele pont-pont, pont-multipont halozat. Ez jol jon, ha egy tarolohoz tobb gep csatlakozik.

https://frescho.hu

Pontositas: FC-nel a TCP/IP-hez hasonlo protokollra...

https://frescho.hu

Az FC HDD-ket ne keverd az FC alapú storage eléréssel. Amikor FC-n érsz el egy storage-et, amiben FC HDD-k vannak, akkor valójában előbb látod a storage controllert, ahogy mondod ethernethez hasonlóan WWN alapján szépen építhető, utána általában átfordul az egész nagyon nagy sebességű dedikált réz alapú rendszerre, ott van a cache kialakítva, és onnan megy vissza FC-re a diskek irányába.

Szívesen tesztelgetnék nagyvállalati eszközöket, szervereket, és azok csatolóit, de nem igazán van rá lehetőségem(, illetve ahol esetleg lenne, ott nem mondhatom azt, hogy bocs srácok, de most jókedvemből kilövöm a szervert a mai napra tesztelgetni).

Másik dolog, hogy igazából nem is nagyon látom értelmét: hogy hasonlíthatnék össze, egy Seagate Cheetah 10k rpm 8M cache 3.5" u320SCSI hotswap SCA-2 80pin HDD-t egy Hitachi Ultrastar 15K SAS HDD-vel?

De SCSI és SAS esetében lehet, hogy találni azonos HDD-t különböző csatolóval, mint IDE és SATA esetén. Viszont SATA és SAS, vagy SATA és SCSI értelmetlen, mivel teljesen más HDD-kről van szó. Nyílván egy 7.200RPM-es vagy 5.400RPM-es SATAII-es winyót értelmetlen egy 15.000RPM-es SAS/SCSI HDD-hez hasonlítani, mivel az nem a csatolók közti különbséget tükrözné, hanem a HDD-k közötti is mérvadó lenne, sőt inkább az lenne a mérvadó.
A másik pedig már ennél a cikknél is sokan behozták az NCQ-t, hogy az mennyit gyorsíthat/lassíthat, és azzal és nélküle is tesztelni kellett volna, és valós környezetben is nem csak benchmarkokkal. SCSI és SATA esetében még a vezérlő is fontos szerepet játszana, hiszen annak is lehet cache memóriája, meg teljesen más a vezérlése, mint az IDE/SATA esetében. Vezérlő minőségétől is függhet a sebesség. Szóval elég nehéz lenne igazán komoly összehasonlítható cikket írni, hogy abba ne lehessen belekötni.

Az ötlet egyébként nem rossz, csak nem tudom, hogyan lehetne kivitelezni!

Én csak annyit füznék hozzá, hogy a SATA/PATA szabványokban meghatározott sebesség kihasználása a HDD-ken múlik. Nem lesz egy SataII vinyó gyorsabb, mert SATA-s.
A lényeg tényleg a jövőállósága. A Raptorok egész jól kihasználják a SATAI vezérlőt, illetve az SSD-k a II-t. De a legjobb benne, hogy eltünt a master/slave viszony, nem érzékeny a kábel az ide-oda hajlítgatásra, nem kell jumperel-ni és még sorolhatnám.

Teljes körű pc szervíz, igény szerint, Valóban olcsón. 0630-547-7126 Kispesten és Vecsésen ingyenes kiszállással!

ne lepődj meg, rendeltem már vicik-vackot (adapterek, hdmi kábel stb) 500 ft-ért free shipping-el.

ami vicc, hong-kongból olcsóbb a posta, mint itt a magyar posta 2 város között ajánlottan

pesti cégek meg +1800 ft-ért küldenék helybe
hahaha

[ Szerkesztve ]

MO. RIP. - az utolsó kapcsolja le a villanyt.

Jogos, FC lemezek ritkak, mint a feher hollo en is rogton az FC csatoloju tombokre gondoltam.

LGLuke: Nehez lenne tesztelni. Ha tudnek szerezni 10k fordulatu 2.5-os SATA meghajtot, akkor ki tudnam probalni. De sajnos csak SAS-bol van ilyenem.

Sajat tapasztalatom az, hogy erosen meg kell kulonboztetni az otthoni es a kiszolgalo oldali felhasznalast.

Otthon jellemzoen egy lemez kozel azonos teruleterol olvasunk par konkurrens szalon. Vallalatoknal fokent adatbazisnal a lemez feluleterol sokkal veletlenszerubben es jellemzoen egymassal verszenyezve irunk/olvasunk tobb szalon. Az elsonel lehet elerni a vegsebesseget, amit most mertel. A masodiknal nagyon szamit, hogy a vezerlo, atviteli szabvany, merevlemez mennyire kepes optimalizalni.

https://frescho.hu

igazából a szerver könyezetben elterjedt HDD-k és felületeik (vagy bármilyen más eszköz) tesztelését tovább bonyolítja az is, hogy egyrészt ott valóban rendszer szinten szokás mérni a dolgokat (a kutyát nem érdekel, hogy mit tud 1db HDD, a lényeg az, hogy a raid vezérlő, a hdd-k, és az alkalmazott raid hogy muzsikál pont azalatt az alkalmazás alatt, ami alá szánod), például storage rendszert nem úgy vesz az ember, hogy szintetikus tesztekkel leméregeti, vagy elhiszi, amit a gyártó mond, hanem kölcsönkéri pár napra, vagy bemegy a tesztlaborba, és kipróbálja, hogy az ő cucca alatt hogy megy.

Ez a komponensenkénti sebesség mérés olyan, mint a privát autótuning. Tök jó, hogy a fékpadon 250Le-t produkál a egy privát utcai kocsi, egy profi 120Le-s versenyautó mégis agyba főbe veri a pályán, mert bár a motor csak fele olyan erős, de van alatta normál futómű, jó fékek, és a karosszéria is merevebb amellett, hogy fele olyan nehéz
Szóval mindig rendszer szinten érdemes gondolkozni, egy megfelelő teljesítményű raid kártya, vagy storage kontroller csodát tehet egy látszólag sokkal gyengébb teljesítményű HDD-vel is, másrészt komoly helyeken úgysem úgy megy, hogy megnézik, hogy az asus alaplap 5 ponttal többet teljesített a benchmark programban mint a giga, úgyhogy azt kell venni seagate winyával, mert ott meg az a tesztgyőztes ;)

Szerintem ilyesmibe ahogy mondod kár is belevágni, rengeteg időt vinne el, sok féligazság születne, és nem sok mindenre lehetne felhasználni az eredményeket.

Teljesen egyetértek!
Otthon más szempontok vannak. Szerver teremben kutyát nem érdekli, hogy 10 db 15k-s SCSI winyó kerreg, de otthon sok esetben jobban járunk, ha csak kizárólag 1 db HDD-t használunk, ami nagy kapacitású, gyors, de ugyanakkor halk és hűvös. Hiszen nem mindegy, hogy desktop esetben egész nap hallgatom-e a zúgását, ráadásúl több HDD több hőt termel, amihez több ház venti kell, főleg, mert ez kihat a CPU és VGA hűtésre is..., ráadásúl a fogyasztás se mindegy, hiszen a felhasználó fizeti az áramszámlát. A felhasználók 95%-a így gondolkozik, és ez a helyes is.

Ezzel is teljesen egyetértek: konkrétabban nagyvállalati környezetben 1 szervert, vagy szervercsoportot 1 speciális feladat elvégzésére használunk. Legyen az FTP, vagy webszerver, vagy bármi. Az otthoni gépek esetében viszont a saját desktop gépednek minden feladatot el kell látnia. Office munka, multimédia, játék, sok esetben fejlesztés... ahány felhasználó annyi féle. Nyílván így ehhez nehéz optimalizálni az otthoni gépet.

Az autós példa szintén tökéletes.
A Raid kártyát is azért mondtam, mert abszolute nem mindegy, hogy a SAS/SCSI HDD-ket alaplapi szutyokra, olcsó 20-40k-s vezérlőle, vagy 100+k-s vezérlőre kötöm rá.
A másik, hogy tényleg fölösleges összehasonlítani az SCSI-t és SATA-t olyan szempontból, ha stand alone drive-ként teszteljük, hiszen az SCSI/SAS drive-ok úgyis RAID-ben fognak működni. Akkor értelmetlen az egyedüli sebességet nézni.

A vezérlő sebességére jó példa az is, hogy a SAS 3 Gbit/s sávszélt nyújt, mint a SATA, ez hasznosan kb. 300MB/s, mígy az UW320-as SCSI ugye 320MB/s, mégis a SAS terjed jobban, és kiszorítja a régebbi SCSI-t.

Az alaplapokról tett kijelentéseddel szintén egyetértek, bár ez egyértelmű. Általában komplet márkás szervert szoktak venni, amibe a gyártó (HP, IBM...) gyárilag szerver alaplapot tesz. Benchmarkokat a kutya nem néz, hogy azok milyenek.

"Ha tudnek szerezni 10k fordulatu 2.5-os SATA meghajtot, akkor ki tudnam probalni. De sajnos csak SAS-bol van ilyenem."

A WD VelociRaptor-oknal csak a kulso keret 3.5" a tanyerok 2.5".

A SATA/SAS/SCSI temahoz:

A SCSI mara halott, csak a letezo rendszreek lihegnek meg egy darabig aztan annyi. Az FC is elindult a lejton lefele. Amint megjelennek a normalis aru 10Gbit Ethernet eszkozok es meg jobban fel fog gyorsulni. Szvsz persze

Privat velemeny - keretik nem megkovezni...

FC storage fronton jelenleg hatalmas küzdelem folyik. Az már most egyértelmű, hogy az alsóbb szegmensekben az iSCSI a befutó, de az enterprise kategóriában egyelőre még nagyon komolyan tartja magát, és ugye ott is van sebesség növekedés (a 4gb nagyon gyorsan átvette a 2gigástól a stafétát), ígérik a gyorsabb rendszereket folyamatosan.

A másik érdekes kérdés ezeknél a rendszereknél, hogy maga a SAN életbenmarad e. Tehát ha marad is üvegen a kommunikáció, akkor is nem drótozzák e rá egyszerűen a meglévő hálózatra (ugye nagy cégeknél elég sok helyen van sima TCP/IP is üvegen), vagy megmarad a mostani teljesen elszeparált SAN hálózat.

Ezek érdekes kérdések lesznek a közeljövőben, az viszont biztos, hogy a különböző SAN és NAS technológiák még hangsúlyosabb szerephez fognak jutni, ezek nélkül normális virtualizációt el sem lehet képzelni, de terjednek a blade rendszerek is, amiknél szintén alapkövetelmény, úgyhogy szerintem (és több gyártó szerint is) meg fognak jelenni a storageok olyan alsóbb szegmensekben is, ahol most még nem versenyképesek, ideje mindenkinek aki ilyen területen dolgozik elkezdeni ismerkedni és barátkozni a storageokkal.

Most meg persze megy az FC, de nekem ugy tunik 2009 lesz az utolso nagy eve. A halozati szeparacio meg erdekesen alakulhat. Foleg most hogy a Cisco elhatarozta minden halozatokhoz vagy virtualizaciohoz kapcsolodo levesbe beledugjak az ujjukat. Ki tudja milyen tokos router-el jonnek ki az ev folyaman.

A storage-al valo ismerkedes nagy problemaja a csillagaszati ar. Kis penzbol vagy ingyen meglehetosen limitaltak a lehetosegek. Persze egy csomo dolog megoldhato barkacs szinten (hogy legalabb az alapelvek es lehetosegek/limitaciok vilagosak legyenek) vagy a hasznalhato virtual appliance-okon keresztul. Csak az valahogy megse az igazi

Privat velemeny - keretik nem megkovezni...

Jó írás.
SAS, SCSI-val annyi észrevételem lenne...
Serverekbe gyártunk eszközöket, az első SAS interface-vel szerelt eszköz 2005-ben készült el, és azóta felfutóban van, de még mindig jóval több SCSI-s eszközt gyártunk, mint SAS és FC együtt. Elosztása kb.: 50% SCSI, 30% FC, 20% SAS.
8Gb-os FC-k meg az újabb genereciókban fognak megjelenni...

[ Szerkesztve ]

SCSI-t s SATA-t nem lehet összehasonlitani.

Nekem elég komoly vezérlöm van otthoni rendszerhez képest (szerintem) s az a tapasztalatom hogy nyers átviteli sebességben a Sata nincs nagyon lemaradva a SCSI-hez képest ,viszont amikor több müveletet végzek a rendszeren ,félelmetes lassulásokra képes a Sata ,ugyen ez Scsi-n kevésbé érzékelhetö ,Sas wincsiken sajna nincs tapasztalatom.

Ide Vs Sata meg szerintem vezérlö kérdése... mostani lapokon már csak mint kiegészitö funkcióként van ide támogatás ,meg is érzödik a rendszeren .... viszont 100-éves pci-os ide-vezérlövel használva egész jol mennek még az ide-s wincsik is
Nagyobb (4-9gb) adatálományokat szoktam sürün megmozgatni és ezeket tapsztalom...

Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen...

annó én is csinálgattam csak magamnak szórakozásból ilyen PATA vs SCSI-t (persze az akkori technikának megfelelő scsi-vel és patával, inkább nem mondok számokat, mert nem biztosra).

Az akkori tapasztalatom ugyanaz volt, amit egyébként sok tesztben ki is hoztak nálam jobb tesztelők. Ha fogsz egy 2Gb-os állományt, és elkezded átmásolni egyik lemezről a másikra, miközben semmi mást nem csinál a géped, akkor bizony még a PATA is képes volt elverni az SCSI-t. Viszont ha mondjuk ugyanezt apró kis állományokkal játszottad ugyanezt, sőt bonyolítottad azzal, hogy több szálon folytattad a másolást, akkor előjött, hogy miért van fényévnyi különbség a két rendszer között. A PATA/SATA az ilyen típusú megterhelésnél drasztikusan visszaesik sebességben.

Pont ezért lehet gyakran hallani olyat "egyszer" szakértőktől, hogy az SCSI vacak, mert az elméleti sebessége alatta marad mondjuk a SATA-nak. Csakhogy, a valóságban a megterhelések 95%-a nem ilyen "stream" tipusú, amikor fogsz egyszerre egy darab állományt, és az első bitjétől az utolsóig végigolvasod.

az SCSI még mindig sokkal elterjedtebb, mint az SAS, viszont például x86-ra épülő új szervert már kb 2 éve nem láttam SCSI-vel, az újak mind SAS-al érkeznek, midrange kategóriában viszont még mindig futnak az SCSI-k, mondjuk ennek sokszor elég prózai okai vannak, ott sokkal ritkábbak az architektúra váltások, amíg nem muszáj, addig nem cserélnek semmit.

egyszer egyébként olyan szívesen csinálnék már egy SCSI vs SAS összehasonlító tesztet csak úgy a magam szórakoztatására, van is 2 95%-ban megegyező szerverem, amik között a fő különbség pont a disk alrendszer de sajnos egyiket sem tudom annyi időre megállítani, hogy eljátszhassak velük, meg aztán a kettőből egy 100%, hogy mindig fut, és ilyen fél éves csúszással ki fog tesztelgetni?

Az FC magas aránya viszont meglep (mármint a storage FC-s vagy a HDD?). Csak nem az IBM-nek dolgoztok? Igazából idehaza elég kevés FC-HDD-t használó storage fut, relatív kevés az olyan cég, akinek már az a tároló méret kell, ahol ezek elterjedtek.

Azért nem baj a SATA pláne ha azt nézzük hogy így végleg száműzni lehet a széles IDE kábelt a gépből, persze IDE-ből is létezik hengerelt És azt se felejtsük el hogy az egyre gyorsuló SSD meghajtókhoz már lehet hogy nem árt a SATA2 interface, pláne ha RAID-ról van szó

"You said you'd always be there for me.... but you're not..."

a RAIDnek igazából semmi köze ahhoz, hogy sata I vagy sata II.