(#15) Gicz

Nem a hatásfok miatt kisebb a kapacitás. A hatásfok a töltésre vonatkozik.
A gyártó hivatalos leírása szerint a kapacitása 19.7 Wh. Ehhez elég közeli (ezért is szerepel a cikkben) a 20 Wh-ás becslésem.
Mindenesetre érdekes, amire rámutattál, és köszönöm az észrevételedet.
Ennek megfelelően tényleg a helyeshez (gyártó által megadotthoz) igen közeli kapacitás adódik:
3.7 V * 5.2 Ah = 19.24 Wh
Viszont tény, hogy nem tudni pontosan, hogy a tényleges Ah érték 5-höz vagy 5.2-höz áll-e közelebb. Ez 3 -- 4 %-os hiba, ami lehet hogy a gyártástechnológiával jár, így elképzelhető, hogy értelmetlen érvelni bármelyik mellett is. Továbbá az elhasználódást is számítva fél-egy éves időskálán akár csökkenhet is a tényleges érték a két szám közötti eltéréssel (~ 200 mAh).

(#16) PHM

Köszönöm a Zener-diódával kapcsolatos észrevételt.
Gondoltam, hogy megemlítitek.
Részletesebben a cikkben nem tértem ki rá, mivel az a Shimano agydinamóba van beépítve, aminek leírása egész biztosan túlmutatna a cikk keretein. A cikkben annyi a "szerepe", hogy maximalizálja az agydinamó teljesítményét 3 W-ban (érdeklődőknek: ~ 6 V AC (névleges érték, terheletlenül max. 300 V körül; éppen a Zener-dióda okán), ~ 0.5 A mellett). Az agydinamó és az akksi között van a Bike2USB, ami a tényleges, ha úgy tetszik finom/precíziós feszültség-/áramszabályozást és stabilizálást, "zajszűrést" végzi. Szóval a Zener-diódának kizárólag az agydinamó feszültségének "durva" szabályozásában, amolyan "letörésben" van szerepe (értsd: ~ 40 km/h sebesség felett ne égjen ki az izzó; mivel az agydinamót a Shimano izzós (2 W + 1 W) lámparendszerhez tervezte).

Szintén köszönöm a lítium akksikkal kapcsolatos kiegészítést.
Az intelligens, illetve "okos" kifejezésket az akksikkal, kontrolláramköreikkel és a régebbi töltőadapterekkel kapcsolatban természetesen jelképesen értettem; hasonló jelentésben: a gyártó megoldotta magának " okosba' ": csinált egy speciális céláramkört a saját modelljei egy részének.

(#17) hcl

A leírásod alapjánúgy tűnik, hogy a Data Line-okat (általában fehér és zöld szál) figyeli. Ugyanis kommunikáció előtt azok rövidre vannak zárva (0 Ohm köztük az ellenállás). Innen "ismeri fel" a PC-t, és valószínűleg a fali adaptert is (általában azok is összezárják az említett szálakat).

(#18) pakriksz

Egy nagyon érdekes dologra világítottál rá: a teljesítmény kérdéskörére. Fentebb ebben a posztban írtam a Zener-dióda szerepéről ,az maximalizálja az agydinamó (elektromos) teljesítményét ~ 3 W-ra.

Érdeklődőknek: tipikus körülmények között a bicikli meghajtásához (~ 20 km/h sebességig) nagyjából alig ~ 50 W --100 W szükséges. Ezután (a cikkben részletezett okok miatt, lásd a légellenállás függését a sebességtől) egy pont után egyre nehezebb és nehezebb tovább gyorsítanunk a biciklit, a sebességünk hamar "szaturálódik", beáll egy max. értékre. Ekkor hirtelen elértük a 300 W körüli teljesítményt, ami teljesen átlagos paramétereket tekintve amolyan emberi teljesítménymaximum (vagy nagyon erőlködni kellene a túllépéséhez és nem "éri meg" a szervezetnek, hacsak nincs pl. veszélyhelyzet és lehet mozgósítani ilyen célra fenntartott tartalékokat -- de ez már egy másik történet).
A 3 W ennek az 1 %-a. Ne feledjük, hogy a 3 W tisztán elektromos teljesítmény. A hatásfoknak vegyünk 0.5-öt az egyszerűség kedvéért (a valóságos érték közeli lehet). Így már 6 W -- 8 W körüli az extra mechanikai munka (ekkor már ~ 3 % a részarány).
Nem hanyagolhatjuk el, hogy az agydinamó hatásfoka függ a pillanatnyi sebességtől. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az agydinamó teljesítménye is függ a pillanatnyi sebességtől.

A tapasztalat azt mutatja, hogy alacsony sebességeknél jobban "érezni" az agydinamó hatását. Továbbá az agydinamó hatásfoka ekkor alacsony (adatlapokból lehet tudni).
Nézzük meg, mit mond az elmélet ebben az esetben: 10 km/h -- 20 km/h között általában konstans ~ 60 W-nyi munkát kell kifejtenünk a biciklizéshez, vagy esetleg még ennél is kevesebbet. A hatásfoka romlik a korábbi esethez képest az agydinamónak, ugyanakkora (esetünkben közel max.) teljesítményhez ~ 1.5-szer annyi munka szükséges. A korábbi adatok alapján ez ~ 12 W mechanikai munkát jelent. Ez bizony összemérhető az ebben a sebességtartományban a biciklizéshez szükséges teljesítménnyel! 12/60 = 0.20. 20 %-kal több munkát kell végeznünk, ezt már megérezni (félre ne érts: nem azt mondom, hogy nehéz tekerni abszolút értelemben ilyen körülmények között, hanem azt, hogy számottevőbben nehezebb relatíve a max.-ra terhelt agydinamó nélküli esethez képest).

A tapasztalat azt mutatja, hogy egy átlagos biciklisnek magasabb sebességtartományokban (közeledünk a 30 km/h-hoz) kevésbé érvényesül az agydinamó "ellenállása", azaz kevésbé érezni a jelenlétét.
Az elmélet szerint: 25 km/h -- 30 km/h között hirtelen felível az szükséges munka, és így persze a teljesítmény is. Mivel gyorsan változik (növekszik), nehéz átlagos értéket mondani, mondjuk 200 -- 300 W jó közelítés lehet átlagos körülmények között. Az agydinamó hatásfoka javul, közelít a maximumhoz. Az egyszerűség kedvéért 25 km/h-nál el is éri azt. A fentiekben láttuk, hogy ez jó esetben max. (3 W-os elektromos) terhelésnél 5 W mechanikai munkát jelent. Láthatjuk, hogy ez tényleg elhanyagolható az ilyen sebességen való biciklizés teljesítményigényéhez képest (1 -- 2 %). Tehát (egy biciklisnek) nagy sebességeknél tényleg "nem sok vizet zavar" az agydinamó, kb. olyan, mint ha nem is lenne. Persze a max. sebesség körüli gyorsításnál ahogyan minden gramm számít a bicikli tömegében, úgy minden watt is "számít". Így érthető, tekintve a légellenállás erős nemlineáris jellegét, hogy lehet tudnánk néhány km/h-val gyorsabban is menni a maximum felett, ha nem lenne ott az agydinamó.

Ne feledjük, hogy a gördülési súrlódás lineáris erőtörvény (ezzel modellezhető az agydinamó "visszafogó" ereje; érdeklődőknek: lásd a Lenz-törvényt), míg a légellenállás négyzetesen skálázik.

Remélem a válszom alapján érthető, hogy a cikkben sok mindent nagyban leegyszerűsítettem, ésszerű elhanyagolásokat tettem. A effektusok hátterében álló folyamatok sokszor -- esetünkben az aerodinamika törvényeinek nemlineáris jellege miatt --bonyolultabbak, mint az elsőre sejthető.
Az egyszerű, többnyire lineáris modellek gyorsan pontatlanok, így érvénytelenek lesznek, ha már behatóbban, részleteiben vizsgáljuk az adott jelenségkört. Ekkor van szükség, hogy bővítsük a kezdeti modellünket, hogy az megfelelő leírását adja az észlelt effektusnak -- ezt tettem (sebességtartományok bevezetése, azok külön diszkussziója) ebben a magyarázatban.