Sziasztok!
Mesélek egyet, hátha Ti tudtok nekem tanáccsal szolgálni.
Nos októberben elkezdtem dolgozni életem első melóhelyén.
Jó döntésnek tűnt, rendesek a kollégák (főnök kevésbé), környezet is okés, de kb. ennyiben ki is merül a lista.
Ellenben feltűnt, hogy előttem sűrűn cserélődtek az emberek, ami először hidegen hagyott, majd elkezdte bökni a csőröm és mára kezd körvonalazódni miért is...
Úgy néz ki a sztori, hogy jóformán csináld ahogy akarod, ha van rád egy pici idő akkor esetleg megmutatom, de ha kérdezel vagy meg mered csinálni anélkül, hogy kérdeznél már ordibálás van, holott jól végzem a munkám, ebben sokan megerősítettek.
Jó eredményeket szállítok, ellenben fizetés sehol sincs, éppen arra elég, hogy éhen nem halok, de legalább szabadnapokon is folyton hívnak, hajnaltól estig bent vagyok, szombaton is és persze a túlóra, mint fogalom ismeretlen.
Így év végére, amikor hozni kellene a legjobb formát pedig szépen lassan eltűnnek a bemutató eszközök, így pedig nem tudom hogy várhatják hogy menjen a bolt, több milliót nem ad ki senki csak azért mert én azt mondtam neki, hogy az jó, látni akarja, menni vele és megbizonyosodni, hogy jól döntött. Ez most nem kivitelezhető jelenleg, kérném a készletre az eszközöket, de várólistára tettek, majd kapok ha jut...De persze a vezetőség meg rugdos, mert sehol sincsenek a számok, vajon miért...
Ja és most toltak elém egy szerződést, amivel hatalmas pénzekkel húznának le, ha én netán fel merek mondani.
Én ott tartok, hogy a jövő héten letolom az ipart, hogy a fizetés jól nézzen ki, ne hagyjam szarba a kollégáim, aztán ezt a szerződést visszaadom egy próbaidős azonnali felmondás társaságában, mert ez így nem munka...
Oké, fiatal vagyok és biztos én vagyok eltévedve, de ha nem tudják biztosítani a munkaköröm alapvető eszközeit, de ennek ellenére rugdalnak és a munkám végzéséhez kötelező oktatásokra való eljárásért százezreket követelnek rajtam az kicsit sok az én értékrendemben.
Mit gondoltok?
Üdv, Balázs