Ezek a témák érdekelnek. Olvasom is!

Nem lep meg, innen-onnan hallani ezekről az "embertelen" körülményekről. Beled kitapossák azért a kis pénzért. Én volt, hogy 375-500ft-ért dolgoztam átszámolva óránként, szintén nukku TB és a többi. Na ez elmúlt, mai fejjel szóba nem állnék ezzel a taggal, vagy ha igen megkérdezném, hogy a napi legalább 10k megvan é és a többi alap feltétel, mint szerszám és a többi.
Kívánom, hogy legyen rendes melód! U.I.: Jó ha van ismeretség, ez már így működik.

A gyári meló már csak ilyen.

Hm. Én gyári melóval csak diákmunka formájában' szereztem némi tapasztalatot - dohánygyárban dolgoztam végig a nyári szünet alatt - érettségi után, egyetem előtt. Asszem nekem 350 Ft volt akkor az órabér.
Azóta eltelt már pár év, egyetemet befejeztem (3+2 év (bsc+msc)), és ettől függetlenül jelenleg olyan helyen dolgozok, amit egy csomó érettségivel rendelkező személy nem lenne hajlandó sokáig (el)viselni -> kemény fizikai munka (is), nagy felelősség, sok drága műszer, gépjárművezetés, felelni mindenért, a mögötted ülők épségéért, szűkös határidők, állandó túlórázás (ingyen), emellett szerény megbecsülés, nevetséges díjazás. Ez van, örülni kell, hogy még úgy-ahogy képes az ember boldogulni. Azért remélem nem fogok itt ragadni, és képes leszek továbblépni - akár élve a külföldi munkavállalás lehetőségével.

Mindenképpen tanulj Te is, de én azt mondom, hogy az érettségi mellett azért a nyelvtanulás is kapjon kiemelt szerepet (angolul nézni minden sorozatot, angolul olvasni fórumokat, angolul kommunikálni ismerősökkel, stb.). Hajrá!

[ Szerkesztve ]

Mindig azt a lovat ütik, aki húz. Sajnos egyre jobban elszáll a munkáltató magától, és mint rabszolgára néz a munkásaira, egyre inkább tér vissza a foglalkoztatottság rabszolga munkába, mint megélhetési tartományba. Mindenkiből kihajtják a lelket és alamizsnával szúrják ki az ember szemét, de elvárják a fizetetlen túlórákkal való munkálatokat. Ezt azért teszik, mert egyre nagyobb a munkanélküliség, és bármit megtehetnek, mert az embernek meg kell élnie valamiből.

+1, meg akinek több a papírja, ezzel együtt jogosultsága, a fizu meg kb ugyan ez a megnőtt felelősség ellenére.

Én novemberben hagytam ott egy botrányos munkahelyet, ahol a főnök egy rabszolga tartó volt (de komolyan, van egy cigány háziszolgája) és olyan több éve ott dolgozó öregek voltak ott, hogy direkt azon voltak, hogy elüldözzék az újakat. Gyorsan kellett meló, így elválaltam - noha tudtam rossz híréről.
Közben persze kerestem a másik melót, mert hosszútávon nem lett volna jó. Mikor hívtak a másik munkahelyről beteget jelentettem (egy pénteki napon), majd hétfőn már az új munkahelyen kezdtem. Nem bántam meg. A fizetés is több, a munkáltató is normális és az itt dolgozók is. Néha elképedek, hogy milyen szemét emberek élnek a földön és az ilyennek van egy tonna pénze... amit kitudja milyen módon szedett össze.

Aki hasonlóan rossz körülmények között dolgozik, az ne féljen munkahelyet váltani. Mint a blogban is írták az egészség fontosabb! Sokkal jobb olyan helyre bejárni, ahol nincs minden nap feszkó és még a fizetés is jobb. Persze menjünk biztosra, és csak akkor mondjuk fel, ha már biztos van hova menni.

"It is only with heart that one can see rightly; what is essential is invisible to the eye."

ahol nincs minden nap feszkó és még a fizetés is jobb.

Én tavaly voltam diákmunkán alig 460ft/óráért gyárban. Reggel 5:20-kor keltem, 8-ra beértem a suliba, onnan hazaestem 13:30-ra, majd 10 perc kaja és mentem a gyárba, ahol este 22:30-ig maradtam. Hazaértem, kaja, fürdés és már éjfél is lett...Másnap újra minden elölről.

Nem igazán volt nehéz a meló, inkább állandóan figyelni kellett, mert nagy fröccsöntő gépekkel kellett dolgozni és ha hibáztál, akkor ordibáltak. Na én ott döntöttem el (19-20 évesen), hogy nem rohadok meg a gyárban, inkább azt fogom csinálni, amit szeretek.

A gyári pénzt mindig megpróbáltam félretenni, hogy majd egyszer "kitörök".

Aztán úgymond összejött minden. Új meló (informatika->programozás(web)), új városban....elköltöztem otthonról, pár hónap múlva a barátnőm is ide költözött...úgyhogy kitartás...

Furcsa, több ezer emberrel találkozunk és egyik sem fog meg igazán. Aztán megismerünk valakit, aki megváltoztatja az életünket. Örökre.

Először is köszönöm mindenkinek aki elolvasta és köszönöm a biztatást is!
Úgy látom, olvasom, Ti is kaptatok hideget meleget a hónapok/évek alatt. Nekem jelenleg kilátásban van egy kaposvári állás, nem azt mondom, hogy esélyem van, de egy kicsi biztosan van. Így bízok ebben a kicsiben. Úgy tűnik - jelenleg - apám betud kerülni oda, így egy kis lehetőség nyílt számomra is, hogy esetleg suli után (ha nem előbb) meglátogassam én is ezt a gyárat. Ez egy magyar céh, elvileg évi 100 milliós nyereséggel. A szállást biztosítanák, az órabérről még jelenleg tárgyalás folyik, apámék 2000-et mondtak nekik, azt kicsit sokalják, de úgy 1500-1700 körül megtudnak egyezni. Hét napból 7 nap 12 óra, de utána elvileg 1 hét szünet. Ha 1500 forintos órabérrel számolva egy hét alatt összeszednék közel 130 rúgót bruttóban, ami végülis egyáltalán nem rossz úgy, hogy mások egész havi munkájukért nem kapnak ennyit sajnos. Hát, talán sikerül bejutnom, ha mindenki úgy akarja. A meló hőkezelés lenne. Nyílván figyelni kell rendesen, hiszen a kemence nem játék, tudni kell, mit hogy, de nem tartozkodnék attól, hogy ezeket mind megtanuljam. Hát reménykedem benne, hogy az a kis remény kitart és betudok valahogy kerülni, és ha megkapnám ezt az órabért, akkor már tudnék valamit kezdeni az életemmel is (félretenni házra, jogsi, kocsi stb...).

Továbbra is kitartás mindenkinek, legyetek erősek, higgyétek el, nem lesz mindig így... innétől már csak felfele vezethet az út. Hajrá, sok sikert!
És gratula mindenkinek, akinek sikerült elérni a célját

[ Szerkesztve ]

Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok. - Isaac Asimov

Nem semmi történet... Igaz hogy főleg irodákban dolgoztam/dolgozom, de ott is vannak érdekes dolgok. Viszont ezek mindegyike nagyságrendekkel kisebb volumenű, mint a te eseted. Pár dolgot azért én megjegyeznék:
- A nők az irodákban is mindig mindent tudnak mindenkiről. Igaz, nekem ezzel nincs bajom, mert bárkinek elmondok bármit a bolhafingnyi jelentőségű életemről.
- A nők mindig tudják, hogy melyikük állapotos. Még akkor is, ha az adott csaj ezzel nincs tisztában.
- A nők rendesen fúrják egymást. Addig nem is érdekel, amíg nem kerülök két tűz közé.
- A női főnökkel sokkal jobban kijövök, főleg ha jól néznek ki (egy csipetnyi flört csodákra képes). Ha viszont a közvetlen kollégákról van szó, akkor sokkal hatékonyabban megy minden munka, ha srácokkal kell összedolgozni.
- Az irodákban mindig a női vécével van a probléma. Az egyik munkahelyen például egy szendvicset találtak a női vécében, ami miatt oktatást kaptak a vécé használatáról. Felnőtt emberek! Máig nem értem, hogy került az oda: valaki szégyellte hogy eszik? Titokban evett a vécén?
- Az irodában dolgozó férfiak gyengék. Egyrészt nem udvariasak a nőkkel, másrészt mindig kerülik az összeütközést: abszolút átlagos vagyok, de sosem húzódom le ha egy másik férfi jön szembe egy szűk helyen, ellenben azok igen. Nem vagyok agresszív, csak éppen van bennem egy egészséges ösztön.

Nagy hirtelen ennyi jut eszembe. Neked pedig jobb munkahelyet kívánok ennél.

Mindenkinek azt tudom tanácsolni, hogy tanuljatok minél többet. Én link voltam és az érettségi után egyből elkezdtem dolgozni. Ha tehetném, akkor visszamennék az időbe és még tanulnék, főleg nyelvet és valami hasznos képesítést.

[ Szerkesztve ]

"nincs rá lezsóidő"