Pozícionálni tudta, de hát a 3D nem erről szól, hanem arról, hogy végigszámolja azt, hogy az a hang hogyan fog visszaverődni meg elnyelődni különféle felületeken.

Az A3D esetén a hangkártyának oda kellett adni a környezet (egyszerűsített) 3D modelljét, "textúrákkal" (vagyis hogy mennyire nyeli el / veri vissza / engedi át a hangot) meg a hangokat pozícióját és abból számolta, hogy akkor mi is fog hallatszani.

Az EAX esetében meg átpasszolod a hangforrás pozícióját és a programnak kellett a hangkárya szájába rágni, hogy milyen effekteket rakjon rá (amik persze nem a tényleges 3D-s térből számolódtak, hanem a meglévő presetek közül használtak valamit), pl. hogy ez egy nagyobb tér, akkor rakjon rá a hangkártya egy "nagy tér" reverbet, vagy ha egy hangforrás és a játékos között volt egy fal, akkor szóltak az EAX-nek, hogy rakjon rá occlusiont - de ezeket mind a programnak kellett kitalálnia és az EAX effektek semmilyen 3D-s információt (a puszta pozíciót leszámítva) nem használtak.

[ Szerkesztve ]

DRM is theft