Ez a kérdés engem is foglalkoztat, elvégre az igaz, hogy minden vallásnak megvan a saját kis mesekönyve, amiben írnak "konkrétumokat", de a mai világban mégsem látunk mindebből semmit.
Az elég hülyén hangzik, hogy az isten(ek) fogta magát és besértődött, mert nem tetszett neki, amit az ember csinál, ráadásul sok vallásban erről szó sincs. Akkor mégis miért van akkora kuss? Nyilvánvaló, hogy egyrészt a régi ember is be volt tépve nem 1x (sámánok), és lehettek látomásai, amiből aztán levonta a nagy következtetéseket, és ebből pl. születhettek "istenek", ami szájhagyomány újtán így vagy úgy szóbeszéd és hit tárgya lett/maradt.
Nem különben úgy, ha idehozzuk az esetleges Földönkívüli életet, azaz a látogatókat, akiket szintén vélhettek felsőbbrendű valakiknek. Ráadásul ők "kézzel foghatóak". Ez pl. nagyon jó magyarázatot adna arra, hogy miért van egyes vallásokban több isten. Már ha elhisszük, hogy vannak Földönkívüliek, meg hogy a képviselőik itt jártak (járnak) néha, ami azért eléggé vitatott téma ma is.
Az nem túl valószínű, hogy az egyszerű ember egyszer csak csak úgy gondolt, hogy "na szerintem van valami nem evilági, hívjuk mondjuk istennek, imádjuk azt stb.". Valaminek történnie kellett.
Sokaknak nyilván megmosolyogtató, amit írtam, de én nem hiszek abban, amit nem láttam, nem tapasztaltam, így maradnak a tárgyilagos megközelítéseim.

Sent from my keyBoard

Igen, nagyjából ez foglalkoztat engem is.
Ezek szerint sikerült átadni a gondolataimat
UFO - a múltban - kapcsán nem vonnék le messzemenő következtetéseket.

A különbség viszont, hogy én azért "hiszek" abban is amit nem láttam, ha megfelelő módon be van bizonyítva

Engem sok dolog érdekel, amiről nem tudok lényegében semmit, de hiába mond valaki róla dolgokat, ha az nem hihető (azért írtam, hogy amíg nem láttam addig számomra nincs, de persze nincs 100%-ig így). Ezek közé tartozik az isten kérdése, meg még sok más dolog is. Mondhatja bárki, hogy így meg úgy, még csak nem is hihető egyik se (legalábbis olyannal még nem találkoztam). Se a kialakulása, se a mostani állapot.

Sent from my keyBoard

Mi filó órán úgy tanultuk, hogy régebben azt a dolgot nevezték Istennek, ami/aki által keletkezett minden.
Egész pontosan Berkeley-nél tanultunk egy a posteriori istenérvet is: "ahhoz, hogy az univerzumot valóságnak feltételezzük, fel kell tennünk, hogy létezik egy öröklétű, végtelen észlelő elme (Isten)".
Épp ebből fogunk dogát írni holnap

""ahhoz, hogy az univerzumot valóságnak feltételezzük, fel kell tennünk, hogy létezik egy öröklétű, végtelen észlelő elme (Isten)"."

Na, ezt kifejthetnéd bővebben is, mert valahogy nem igazán látom az összefüggést...

Bocsi, de ne keverjük! Ami be van bizonyítva, az tény. Abban nem kell hinni, az úgy van és kész. Hinni abban kell, ami nincs bizonyítva, tehát nem tudod, de hiszed/vagy nem, hogy létezik.
A felsőbbrendű lény szerintem is az ismeretlen, a megmagyarázhatatlan dolgok "megértésére" kellett. Egy földről ami láthatóan nem élőlény, nem lehet elképzelni, hogy magától megmozdul. Egy ember, vagy egy ismert állat egyértelműen képtelen lenne erre, tehát kizárásos alapon maradt a felsőbbrendű, aki a földrengést okozta.

[ Szerkesztve ]

A hit kérdését arra értettem, hogy "Hiszem amit látok" elv nem mindig működik.
A molekulákat, az atomokat se látja az ember mégis elhiszi hogy vannak, ahogy a vírusokat és a baktériumokat se látod mégis elhiszed hogy léteznek.
Erre gondoltam csak.

Amire gondoltam a téma kapcsán, na abban az időben még nem tudták és nem is igazán gondolták, hogy mozog a Föld : ) Akkoriban még jócskán azt hihették, hogy a Nap és a csillagok mozognak a Föld körül, mert szimplán ha felnéz az ember az égre akkor valami ilyesmi látszik. A Nap kel fel és nem a Föld fordul
Aztán valamikor az 1500-as 1600-as években fogadták el, hogy tényleg a Föld mozog (Kopernikusz).

Az isten szó főnév (vagy tulajdonnév, ha nagybetű), nem fogalom.

(#1) N€T0X|N: Ez a kérdés engem is foglalkoztat, elvégre az igaz, hogy minden vallásnak megvan a saját kis mesekönyve, amiben írnak "konkrétumokat", de a mai világban mégsem látunk mindebből semmit.

Milyen konkrétumokra gondolsz? Vegyük pl. a Bilbiát. Mit nem látsz te a világban abból, amit a Bilbia ír?

[ Szerkesztve ]

***

Szerintem ez azért alakult ki, hogy legyen egy általános, mindenki számára érthető magyarázata a dolognak. Meg ugye az ember szeret(ne) mindenre magyarázatot lelni, és egy "kerettörténet" kellett, hogy az olyan kérdésekre is válasz legyen, amelyet nem tudunk megmagyarázni. Én hiszek Istenben, mert mint felsőbbrendű lényben, mert szerintem másképp nem magyarázható a világunk létrejötte. De ennél többet semmit nem tudok. Ami viszont már konkrétan a különböző vallásokban szerepel, az már ennek az egész dolognak a "kézzel fogható, mindenki számára felfogható" változata- esetenként más-más történettel.

Oké, próbáltam csak a lényeget írni, mert szerintem picit hosszú.
"Létezni annyi, mint észlelve lenni." Ezzel a mondattal foglalkoztunk, és ez alapján vezettük (Berkeley vezette) végig a gondolatot:
1. Az elme valójában csak saját tárgyait ismeri (érzetek, képzetek, emlékek, és a belőlük alkotott ideák) Tehát a külvilág tárgyai nem ismerhetők meg az elmétől függetlenül.
2. Tehát csak az létezik biztosan, amit valami elme észlel, így létezni annyi, mint észlelve lenni.
3. Ezek szerint nincs végső bizonyítékunk a külvilág valós létére, mivel a külvilág tárgyait nem ismerhetjük meg az elménk nélkül.
Vagyis az anyag léte a szellemtől függ.
És ennek a következményeképp írtuk le az előző mondatot:
4. Mivel 1 ember nem képes az egész univerzumot észlelni, sőt az összes ember sem, ezért ahhoz, hogy az univerzumot valóságnak feltételezzük, fel kell tennünk, hogy létezik egy öröklétű, végtelen észlelő elme (Isten).

Igen, így már érdekesebb a dolog.

"1. Az elme valójában csak saját tárgyait ismeri (érzetek, képzetek, emlékek, és a belőlük alkotott ideák) Tehát a külvilág tárgyai nem ismerhetők meg az elmétől függetlenül."

Ezt én is így látom.Viszont ettől függetlenül rengeteg olyan dolog van, amit a mi érzékszerveinkkel közvetlenül nem érzékelünk mégis tudjuk, hogy létezik (mondjuk mérésekkel, kísérletekkel stb).

"2. Tehát csak az létezik biztosan, amit valami elme észlel, így létezni annyi, mint észlelve lenni."

Szerintem nem teljesen. Attól még, hogy nem észleljük, az a valami még létezhet, csak mi nem tudunk róla. Tehát amit az elme nem észlel, arról nem tud (de ez sem állja meg a helyét teljesen).

Az elme, vagyis az agy akar lenni.
Egyébként furcsa dolog, hogy az "én"-ről szinte minden ismeretterjesztő filmben, de még az orvosok is 3. személyben beszélnek. Holott elvileg nem bizonyított a "lélek" jelenléte, sőt inkább ellenkezője tűnik bizonyítottnak lenni.
Mégis sok helyen hallani / olvasni, hogy "az agyam elhiteti velem"- hogy az meleg, az meg hideg, hogy az a kaja finom, a másik meg édes, meg savanyú stb stb... Holott nem az agyam hiteti el velem, hanem az agyam hiszi, én hiszem. Elvileg a kettő egy és ugyanaz. Mert ha már 3. személyben beszélünk erről, tehát ha az agyam hiteti el velem azt a valamit, akkor van külön az agy meg külön az én, mint lélek...

Pl. itt van az írás témája, ma hol van az az isten aki kommunikál az emberekkel?

Sent from my keyBoard

Szerinted korábban kommunikált? Jézus kiment a sivatagba, ott meditált nagy magányában, aztán hallucinálni kezdett. Vagy gondolod, hogy Mózeshez szólt valaki a hegyen? A sámánok is be voltak kábítózva. Már maga a táltos paripa is képzelgésre készteti a használóját. Szó nem volt ott az istenekről, csak azt hitték. Mivel ezek nem voltak átlagos emberek, a többiek tartottak tőlük, vagy okot kerestek a különcségükre. Erre volt nagyon jó magyarázat, hogy beszélnek az istenekkel.

Pont ezt írtam fentebb... le van írva, de szerintem sem kommunikált senkivel, max. azt hitte.

Sent from my keyBoard

Most komolyan az négyes pont miféle logika által kapcsolódik az összes többihez? Mert szerintem semmiféle kapcsolatban nem áll az előtte álló három ponttal és őszintén nem értem, hogy abból a háromból mégis hogy a túróba sikerült ezt a negyediket leszűrni.
Szóval örülnék, ha elmondanád, hogy az első gondolatmenetekkel hogyan is akarjátok alátámasztani ezt a végkövetkeztetést

"Isten, mint fogalom eredete?"

Ez egy f*cking good kérdés.

Minden általam ismert vallás megegyezik abban, hogy "van felsőbb szellemi lény".

Abban viszont eltérnek, hogy jó/rossz, egyedül/többen van, egyáltalán nem avatkozik be a világba/folyamatosan figyel.

Mi az igazság? Kinek van igaza?
Ezt a kérdéskört mindenkinek magának kell körbejárni.

De, ha van sok-sok ember aki megegyezik abban, hogy "van Isten" akkor bizony lesz.
Ha a nevében egy rakás ember "jót cselekszik" akkor bizony "Isten" hatással van a világra.