Ne vicceljük el. Arról beszéltem, hogy a jó országimázs az nem hazugságról szól, nem kell utánozni a jellemtelen márkareklámokat a kertévékből. A vicc az egészben, hogy maga a Gadiátor vagy a Keresztapa nyilvánvalóan kitalált történet, de amit akartak, átadták vele. De közvetetten a nem olasz témájú, de olasz eredetű filmek is sokat nyomnak a latba, mint pl. a westernfilmjeik, amiről az amerikaiak gyakran tudják, hogy olasz. Ellenben ezzel, amire három év múlva mi sem fogunk emlékezni, külföldön meg már két hónap múlva sem, ha egyáltalán most megnézi valaki. (7 perces monoton zene, engem majdnem kikészített a végére, az operatőri, vágás-béli hiányosságokról és kiaknázatlan lehetőségekről nem is szólva. De szakmailag most nem szeretném nagyon bírálni, az összképpel van a gond.)

Az a helyzet, hogy Magyarország rossz úton van az önnépszerűsítésben. A nyugat fejben hordott térképén szinte fönt sem vagyunk, minden eddigi érdemünk és történelmi szerepvállalásunk ellenére sem. Ezen kell változtatni. Közben pedig el kell érnünk itthon is, hogy ne csak egyszer, hanem többször, és egyre többször akarjanak visszalátogatni ide.

Ja, és elfelejtettem, turisztikai szempontból érdemes volna kelet felé is nyitni, hiszen rengeteg ember és rengeteg pénz van ott is, ki kellene használni a földrajzi helyzetünket.