Hirdetés

2022. október 1., szombat

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#1) beefjeez


beefjeez
senior tag

A magány nem hangzik rossznak, csak ha túl sok szabadidőd van, akkor pl. ide keveredsz az oldalra ;]
Nem szeretek unatkozni, kitöltetlen órákat hagyni, még így félmagányban sincs így.

(#2) Lauda


Lauda
félisten

Nem kell maganyosnak lenned, ha nem vagy szerelmes.

[ Szerkesztve ]

(#3) csƵ


csƵ
őstag

Kérlek benneteket olvasgatók, hogy higgyetek a szavamnak!

Persze, a 15 életéveddel hatalmas élettapasztalattal rendelkezel. :)

(#4) Mr X


Mr X
addikt

bbazs96, nem akarlak megbántani, de leírtál egy csomó általános maszlagot. Semmi újdonság.

Nekem kicsit visszás, mikor egy gyerek értekezik az élet nagy dolgairól. 15 évesen még normális párkapcsolatod sem lehetett, nemhogy együtt élj valakivel. Megtapasztalás nélkül meg ez semmi, csak egy itt-ott hallott álomvilág.

Például, kevered a magányt és az egyedüllétet. A magány igenis rossz, mert egyedül érzed magad. A fogalom ezt jelenti. "Magányos vagy".

(#5) #65675776 válasza beefjeez (#1) üzenetére


#65675776
törölt tag

A magány és az egyedüllét nem egészen ugyan az, ezt nem kellene azért elfelejteni. Szóval az egyedüllét lehet jó, de a magány nem hinném.

(#6) beefjeez válasza #65675776 (#5) üzenetére


beefjeez
senior tag

Pontosan, rosszul fogalmaztam: egyedül lenni más mint magányosan lenni.
Ha valakinek nincsen kapcsolata, nem jelenti, hogy magányos.

(#7) misx


misx
senior tag

Hát az igaz, hogy a szabad ember bármit csinálhat, no de most mi baj, ha az ember leül game-lni vagy PH-zni egy fél órácskát? :U Addig ő olvassa a HOT magazint, vagy nézze a Barátokköztöt. :DDD

(#8) Syl


Syl
nagyúr

Erről a témáról szerintem Vakegérke tudna mesélni. Neki legalább van "némi" tapasztalata.

The past tempts us, the present confuses us and the future frightens us. And our lives slip away moment by moment… lost in that vast, terrible in-between.

(#9) Vakegérke válasza Syl (#8) üzenetére


Vakegérke
veterán

Megszületésekor olvastam az írást, és elkezdtem leírni gondolataimat. Egyre jobban felszakadt bennem a lelki seb, nagyon fájt.
Úgy döntöttem, hogy nem kínzom magam.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

(#10) Syl válasza Vakegérke (#9) üzenetére


Syl
nagyúr

Igazad van :R
Én is így vagyok vele (pedig jóval fiatalabb vagyok tőled)

The past tempts us, the present confuses us and the future frightens us. And our lives slip away moment by moment… lost in that vast, terrible in-between.

(#11) bbazs96 válasza misx (#7) üzenetére


bbazs96
csendes tag

épp ez az, csak a mostani barátnőm nem ad teret. Semmi teret, és van, hogy arra vágyom, hogy egyedül legyek, magamban, hagyjam a gondolataimat szanaszéjjel szaladgálni, hátradőlni. Magányosnak lenni nem kell, igaza volt aki mondta, hogy a barátnő hiánya nem a magány meglétének a szinonimája. Furcsa emberke vagyok, túlontúl is furcsa, nem tudom, miért lettem ilyen lökedék, de érdekes, hogy annak ellenére, hogy sokaknál nagyságrendekkel fárasztóbb vagyok, amikor kell, akkor logikusabb és érettebb gondolatmenettel találok megoldást a dolgok egy részére.

(#12) Mr X válasza bbazs96 (#11) üzenetére


Mr X
addikt

Éjjel-nappal együtt vagytok, hogy nem tudsz időt eltölteni nélküle?

(#13) Crystalheart válasza Mr X (#4) üzenetére


Crystalheart
senior tag

A magány, a legboldogtalanabb, legfájóbb is lehet pozitív kimenetelű, megannyi értéket teremtettek a magányból a művészetben. :)

(#14) Archer


Archer
őstag

Inkább egyedüllét, mint egy nyögvenyelős, úton-útfélen problémákba ütköző kapcsolat. A szerelem tényleg csodálatos dolog egyik oldalról, másik oldalról viszont gyakran offolja a racionálist gondolkodást és bizony van aki ezt nem rest kihasználni.

[ Szerkesztve ]

Beszélni már gyerekkorában megtanul az ember. Hallgatni csak sokkal később.

(#15) Mr X válasza Crystalheart (#13) üzenetére


Mr X
addikt

Attól még a magány negatív érzés.

(#16) Crystalheart válasza Mr X (#15) üzenetére


Crystalheart
senior tag

A cikkben e állt: "a magány nem feltétlenül rossz dolog" - attól, hogy negatív érzés, még lehet hosszú távon vagy közvetetten jó dolog. :) (Még ha a gyerek az egyedüllétre is értette, ez a magányra is áll.)

Alapesetben sírni sem szeretünk, nem szeretjük a fájó dolgokat, mégis űzzük a drámai végkifejletű filmeket és könyveket. A szomorúság kulturális igény. :)

(#17) Mr X válasza Crystalheart (#16) üzenetére


Mr X
addikt

Nem ,a magány nem lesz jó dolog. Az, hogy valaki kihasználja a negatív állapotát, az dícséretes, de maga az állapot attól még negatív lesz.

Szép versek születnek belőle, de ettől nem lesz kevésbé magányos az illető.

(#18) Crystalheart válasza Mr X (#17) üzenetére


Crystalheart
senior tag

Ez értelmezési kérdés, az én szótáramban a negatív némileg más jelentéssel, felhanggal bír, mint a rossz. Amiből maradandó művészeti alkotások születhetnek, az nem egyoldalúan jó vagy rossz.

A szomorúság jó érzés? Nem, de akkor miért keressük? :) Miért nézünk/olvasunk olyan dolgokat, amik miatt egy hét után is elsírjuk magunkat, és rosszakat álmodunk?

(#19) Mr X válasza Crystalheart (#18) üzenetére


Mr X
addikt

Én nem keresem az ilyeneket, szeretem, ha egy történetnek happy end a vége. És eszembe nem jutna direkt elszomorítanom magam.

Azt meg tudom, hogy te bizonyos dolgokban "máshogy működsz". :D

(#20) bbazs96 válasza Mr X (#19) üzenetére


bbazs96
csendes tag

mindenki úgy fogja föl, ahogy akarja. A magány, csakúgy varázslatos mint a szerelem, és ezt pont a művészet miatt mondom. Nő nélkül 3-4 órákat zenerészek egy nap, jönnek az újnál újabb ötletek, nővel... megáll az élet ^^

(#21) Kassadin válasza Crystalheart (#18) üzenetére


Kassadin
addikt

"Miért nézünk/olvasunk olyan dolgokat, amik miatt egy hét után is elsírjuk magunkat, és rosszakat álmodunk?"

Attól még, hogy te ilyen vagy, más nem feltétlen az.

(#22) Mr X válasza bbazs96 (#20) üzenetére


Mr X
addikt

Lefoglalod magad, ezért jön az "ihlet". A magányod csak időt ad rá. De attól még szar érzés, hogy nincs kihez kötődni, nemigaz?

(#23) Crystalheart válasza Kassadin (#21) üzenetére


Crystalheart
senior tag

Akkor nem volna ennyi drámai végkifejletű, vagy útközben pityeregtető film sem, és az IMDB listáját sem a drámák vezetnék. (Az animékről nem is szólva, a legjobb darabok egyenest kicsinálják az embert.)

Ofkórz, nem általánosítottam, de sok ember van így ezzel, még ha nem is tudatosan.
És épp ezért nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy a magány/félelem/szomorúság stb. egyértelműen és kifejezetten rossz, mert lehet, hogy neked az, de más másként éli meg ugyanazt. Negatív érzések, de sokan sok esetben egyenest keresik. Persze boldog élet az, ahol csak a filmekben találkozunk velük, de ilyen talán nincs is. :D

[ Szerkesztve ]

(#24) Kassadin válasza Crystalheart (#23) üzenetére


Kassadin
addikt

Miért, drámán kötelező sírni? Vagy bármelyik filmen is?

"Ofkórz, nem általánosítottam, de sok ember van így ezzel, még ha nem is tudatosan.
És épp ezért nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy a magány/félelem/szomorúság stb. egyértelműen és kifejezetten rossz, mert lehet, hogy neked az, de más másként éli meg ugyanazt. Negatív érzések, de sokan sok esetben egyenest keresik. Persze boldog élet az, ahol csak a filmekben találkozunk velük, de ilyen talán nincs is."

Elég nagy baj az, ha valakinek keresnie kell a magányt meg a szomorúságot.

[ Szerkesztve ]

(#25) Crystalheart válasza Kassadin (#24) üzenetére


Crystalheart
senior tag

Nem kötelező, de a nők többsége azért elsírja magát. :) (Édesanyámo kívül pl nem láttam eddig olyan nőt, aki ne érzékenyült volna el az Ollókezű Edward végén, vagy a Híd Terabithia földjére közben. Biztos van, de nem a többség. Mondjuk Hollywoodban ritka is az ilyen célú film.) Azon kívül az animetopikban a férfiak kb. 98%-a elsírta - mit elsírta, elbőgte magát egyes darabok egyes jelenetein, már-már kivédhetetlen. :) És ezek a legkeresettebbek, a legjobb értékeléseket kapták, és mindenki sajnálkozik, mikor közlik vele, hogy látta már az összes eddig megjelent jobb lélektiprót.

Senki nem mondja, hogy kötelező. Azt sem írtam, hogy keresni kell. Én csak azt mondom, hogy vannak olyan emberek, akiknek ez élvezetet nyújt, és nem is kevés. Olyan sok van, amire - bár nem olyan biztosan, mint a tömeg-szuperhősfilmekre, de - lehet piacot alapozni. Gondold csak el, az összes Zola regény, és majd az összes Andersen mese a könnyfakasztó drámára épül, és a világirodalom legnépszerűbb darabjai közé tartoznak.

De ez az egész csak egy példa a fenti kérdésre, kicsit eltérünk.

[ Szerkesztve ]

Copyright © 2000-2022 PROHARDVER Informatikai Kft.