Én még 2007 áprilisában jelentkeztem a céghez, ami akkor még Sanmina volt. Gyorsan kellett valami munka, ezért vállaltam el az operátor állást. A felvételi teszt a vicc kategóriájába esett, így nem számítottam semmi jóra. De aztán rájöttem 1-2 nap után, hogy ez sokkal rosszabb mint amit elképzeltem.
Engem a laptopszereldébe raktak, valami hót böszme 50-es kiélt ribanc oktatott, aki a wireless-t, "vájeralessz"-nek mondta a Linuxot meg "linut"-nak . Jókat röhögtem a magyarázatain, szerintem a nyolc osztály is csak nyögvenyelősen lett meg neki.
A munka eléggé embertelen volt. A laptop összeszerelés nem egy leányálom, jó kézügyesség kell hozzá illetve nem árt a jó szem sem. Az a jó szem úgysem fog sokáig tartani, a neonfény meg az éjszakázás úgyis tönkreteszi. Álló munka volt leszámítva a kábé 3 szünetet - két ötperces illetve egy hosszabb 15 perces - amikor le lehetett ülni. A norma a betanulás után 35 noti összeszerelése volt, ha ezt nem sikerült valakinek teljesítenie azt elküldték vagy sokkal alantasabb munkára osztották be. Jó példa erre az a srác akit egy hónap után odaraktak winchestert csavarozni. A munkája annyiból állt, hogy a laptop vinyóra rögzítette a fémlemezt 4 csavarral. Beszéltem vele 2-3 mondatot, állítása szerint rendszergazdai képesítése volt. Képzelhetitek mennyire ki lehetett égve.
De ami engem igazán sokkolt, az az ott dolgozó emberek közege volt. Szinte alig találtam olyat akivel el lehetett beszélgetni, a többségük magába forduló "nekem már úgyis mindegy" természetű volt. Pár nap alatt az életkedvem nagymértékben csökkent. Azt hiszem, ha én ott letöltöttem volna 1 évet úgyanúgy néztem volna ki mint ők. Ma egy kiégett, munkába belefásult hulla lennék, akinek csak a reggeli feles meg a korsó sör okoz egy kis örömet.
A feletteseim bunkók voltak, próbálom törni a fejem, hogy valami pozitívumot találjak az ottlétemben, de nem sikerül. Illetve mégis: volt egy egész jó nagymellű csaj, sajnos csak néhány mondatot váltottunk mert még előttem felmondott. Kicsit irigyeltem a bizti őröket, mikor becsippanás után átvizsgálták
Azért örülök, hogy egy olyan ember beszámolóját olvashattam akinek ott bejöttek a számításai. Fel a fejjel, egyet se búsulj ennél csak jobb jöhet.

A végére egy versike vagy dalszöveg, már nem tudom honnan van, de nagyon illik a témához:

Fél ötkor kelsz,
pihenni sem mersz,
főnököd vár
indul a gyár!

Egész nap dolgozol,
a gép zakatol,
minden nap ez megy
neked már mindegy,

Fogd már fel a tényeket,
rombold szét a gépeket,
kapcsold ki a fényeket,
Kényszemunka ég veled!