Gyorsan beindult az a bizonyos szekér

látok, hallok, érzek és gondolkodom.

Mint mindig.

Így újra feltenném a tegnap lehurrogott kérdést:
Amennyiben AMD alapú az új PS és HSA-t használ, akkor az AMD alapú PC-k élvezhetnek teljesítménybeli előnyt portolt játékoknál?

Nem. Csak annyiban előny, hogy a piac arra fejlődik, amerre az AMD akarja, és amerre mondjuk az NV és az Intel nem akarja. De a HSA az nyílt platform. Oda bárki beléphet, és akár ugyanolyan jogköre is lehet, mint az AMD-nek. A szavazati jogok tekintetében az AMD a HSA-n belül semmivel sem több, mint egy ARM vagy egy Qualcomm.

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Nem. Olyan játékokat amiket PC-re is portolnak eleve nem az adott konzolhardverre írják, mert multiplatform cím. Amiket meg az adott hardverre írják, nem fogják átportolni.
Szerk. Közben abu is megválaszolta, kicsit más megközelítésből.

[ Szerkesztve ]

nem,de elöbb utóbb rohadtul igen szerintem,az intel meg majd pislog mit hal a szatyorban

Isten jól sikerült alkotása vagyok, elvégre rögtön bőrkötésben adott ki...

A HSA programok nem kérnek direkt hardver oldali támogatást. Az infrastruktúra előnye, hogy egy kódbázisból ki lehet szolgálni a HSA-val kompatibilis hardvereket és lesz egy legacy mód, ami ugyanazt a kódot olyan hardveren is képes futtatni, ami nem támogatja direkten a felületet. Ilyenkor természetesen csak a processzormagokon fog futni az alkalmazás, de működni fog. A legacy módot az x86/AMD64-hez az AMD, míg az ARMv7/8 architektúrákhoz az ARM írja.

(#9) golya87: A Rage problémáját az integráció és a hardveres megatextúrázás teljesen megoldja. Ehhez nem kell HSA.

[ Szerkesztve ]

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

pont valamelyik nap agyaltam rajta, hogy a japán óriás hiányzik innen és hátrányban lesz a Samsunghoz képest. örömteli a hír

BIOS/UEFI írás, helyreállítás, törlés, mentés! https://www.bvinarz.org/bios-iras/

Mi az az ,,akadémiai támogatás"?

Egyetemi támogatás, hogy tanítsák.

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Miért ne jelenthetne előnyt olyan esetben pl. egy Kaverinél, ha egyes általános jellegű számítások kis késleltetésű kapcsolatot feltételezve futnak a CPU és a GPU kooperációjában, tehát szükségszerűen IGP-n - főleg ha a koherens shared memória miatt adatmásolgatásra sincs szükség?

(#8) atti_2010: Már attól függ, milyen szempontból. Azok is hasonlóan képzelik el a következő éveket, nem is tehetnék máshogy, mert ezt diktálja a fizika (*). Vagy mindkettő belép idővel, vagy létrehoznak egy saját megoldást. (Ami nem sokban fog különbözni tőle, csak mégsem az AMD kezdeményezése lesz. Mindkét cégre jellemző, hogy azért se a már létező, bevált megoldásokat használják, nehogy a másiknak is jó legyen, illetve néha puszta hiúságból.)

* Amíg be nem vezetnek valami teljesen új technilógiát a szilíciumos helyett, amivel pl. újra drasztikusan növelhető lesz majd az órajel - bár akkor is a GPU marad az egyik legjobb telj./fogy. arányú megoldás.

[ Szerkesztve ]

Az előny lesz, de nem a konzolok miatt fogják ezt kihasználni. A játékokat mindenképpen úgy fogják írni, hogy Kaveri nélkül is gyorsak legyenek. Persze Kaveri mellett nagyon gyorsak lesznek.

Nem hiszem, hogy lenne létjogosultsága egy saját HSA megoldásnak. A SIGGRAPH-on erről volt szó, és határozottan hangsúlyozták a fejlesztők, hogy vagy lépjen be mindenki a HSA-ba, vagy most hozzanak létre egy új alapítványt, ami készít egy HSA-hoz hasonló nyílt platformot a heterogén érára. Amit biztosan kijelentettek, hogy csak egy nyílt, alapítványon keresztül menedzselt megoldást fognak támogatni, hogy később ne legyen ebből gond.

Nem biztos, hogy a GPU a legjobb. Mostanában felmerült az a lehetőség, hogy a CPU és a GPU integrálása továbbmehet egy picit. Lesznek a CPU-magok, egy egyszerűbb IGP és közötte sok kicsi data-parallel mag, ami lényegében a shadereket helyettesíti. Ezt a Tilera vázolta fel először, mint alternatív irányt, mert már a grafikus magok is kezdenek szenvedni. Az Intel is megvette a ZiiLabs-ot, ami minő meglepetés pont ilyen koncepcióra fejlesztette ki a SteamCell architektúrát.

[ Szerkesztve ]

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Nyilván nem úgy írják meg majd a multiplatform címeket, hogy PC-n csak Kaverin fusson, de valamekkora előnye lehet belőle. Már ha a PS4 viszonylatában beszélhetünk a HSA-ról (szerintem igen) és nem pedig valami egész más területen akarja alkalmazni (csak) a Sony.

Igen, inkább úgy kellett volna írnom, hogy GPU-szerű, vagy ilyesmi. (Bár nem azt írtam, hogy a legjobb, hanem az egyik legjobb.) Lényeg, hogy ha pl. grafén vagy más alapon újra növekedésnek indul a hagyományos CPU-k órajele (5-10 éves távlatban), akkor sok programozó újra "lustára" veszi majd a figurát, de az igazán teljesítményigényes alkalmazásokban akkor is hatékonyabb lesz egy akkor már grafén alapú GPU-féleség. (És addigra kényszerűen már meglesz a gyakorlat és kódbázis is hozzá.)

[ Szerkesztve ]

Pozitív, kérdés elég gyors-e a fejlődés.
Sztem még az is lehet a jövőben, hogy különböző feladatokra (képszerkesztés, videószerkesztés) jönnek ki célgépek, cél os-el. Ezekkel lehet hatékonyan dolgozni, PC-n is lehet majd csak az itt-ott lassú lesz (pl módosítások végrehajtásának megjelenítése előnézeti képen valósidőben), vagy jóval több pénzből lehet csak kihozni ezt a teljesítményt.

Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek

Lesznek a CPU-magok, egy egyszerűbb IGP és közötte sok kicsi data-parallel mag, ami lényegében a shadereket helyettesíti.

Ez érdekelne, erről lehet tudni többet (forrást pl.)?

A Tilera webkonferenciáján volt, amikor a multicore-ról beszéltek. Felhozták a mostani modellt, ami a CPU+GPU-ról szól, és mondták, hogy a GPU-t idővel ugyanúgy utoléri majd ugyanaz a probléma, mint a CPU-t. Vagyis nem lesz tovább skálázható a teljesítménye. Ezért érdemes előre gondolkodni és szétválasztani a GPU-t egy kisebb fix-funkciós blokkra dedikáltan a grafikához, és rengeteg data-parallel processzorra, ami különálló blokk a lapkán belül. Ilyen a Tilera technikája, illetve ilyen még a ZiiLabs hardvere, amit az Intel felvásárolt nemrég. Ez egy értékelhető lehetőség, ha a csíkszélesség csökkenése az okosodó GPU multiprocesszorokat is kiütné a nyeregből.
Jelen pillanatban arról van szó, hogy a CPU oldalán lényegében alig tudunk sebességet nyerni, vagyis ott több magot kell bepakolni kisebb órajellel. A GPU-nál a fejlesztés most arra megy, hogy bekalkulálja a Dennard Scaling végét, így a kisebb csík nem hoz a fogyasztásban előnyt, vagyis a sebességet onnan fogjuk nyerni, hogy minden egyes architektúraváltásnál a fő fejlesztési szempont az lesz, hogy a pJ/FLOP mutatót minimum felezni kell. Ezzel lényegében egységnyi fogyasztásba kétszer annyi teljesítmény fér be, akár azonos csíkszélességen is. A Tilera megoldása is erre épül. Nagyon buta, nagyon pici magok, amikből nagyon sok lesz. Jelenleg ez az elv ma háromszor energiahatékonyabb, mint amire a GPU-k épülnek. Ezekkel a koncepciókkal talán ki lehet húzni addig, amíg a CMOS helyett nem jön valami más.

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Jaaa! Azért más szint az egyetem, meg az akadémia (még ha angolul ,,academic"-nek is híjják).