Igazad van, nem feltétlenül kell rekesz a keresőképhez a TLR-nél. A mai zoom-orientált világban tényleg nincs értelme a TLR-nek

A hiperfokális távolságról a cikkben szerintem hibás leírás van. Ugyanis a hiperfokális távolság az nem azt jelenti hogy végtelenre állítom a fókuszt mint ahogy a leírásból kitűnik.

Nagyon leegyszerűsítve akkor éles egy kép (egy bizonyos nyomtatási méreten) ha egy adott pont még pontként jelentkezik. Itt jön be a képbe a COC (circle of confusion), nyomtatási méret, rekesz, fókusz távolság. A fizikai/matematikai részleteket mellőzve, a praktikus része a dolognak az hogy amikor egy objektívet a hipefokális távolságra fókuszálunk akkor a hipefokális távolság felétől, végtelenig úgymond minden éles lesz. Ez a hiperfokális távolság függ az objektív minősőgétől, illetve afügg a fókusztávtól és rekesztől. Minél kisebb fókusztáv annál kisebb ez a távolság, ill minél jobban rekeszeled szintén annál kisebb a távolság. Természetesen a "szenzor" mérettől is függ a dolog, azt szerintem már sokan észrevettétek hogy kis kompakktal minden éles, nagy szenzorú tükrösökön (neadj isten egy KF-es gépen

Néhány példa: APSC szenzoron pl 35mm f16-nál pl 4m-re jön ki a hiperfokális távolság ami a gyakorlatban azt jelenti hogy ezen paramétereknél ha 4m-re fókiuszálok akkor 2m-től végtelenig minden éles lesz. 35mm f8-nál 8m-re jön ki, 50mm f8-nál 16.5m-re jön ki.

Itt lehet számolgatni:
http://www.dofmaster.com/dofjs.html
(jobb oldalt kiírja a hiperfokális távolságot)

Itt egy kis olvasni való (angolul)
http://www.dofmaster.com/hyperfocal.html

Én most up to date vagyok a témában, mert átolvastam egy rakás ide vonatkozó meghatározást (wikipedia):

There are two commonly used definitions of hyperfocal distance, leading to values that differ only slightly:

The first definition: the hyperfocal distance is the closest distance at which a lens can be focused while keeping objects at infinity acceptably sharp; that is, the focus distance with the maximum depth of field. When the lens is focused at this distance, all objects at distances from half of the hyperfocal distance out to infinity will be acceptably sharp.

The second definition: the hyperfocal distance is the distance beyond which all objects are acceptably sharp, for a lens focused at infinity.

És alatta ott is vannak a szakkönyvek, szakemberek mint források.

Te az elsőről beszétél, itt a cikkben meg a második van. Mindkettő helyes, a második is legalább annyi szakkönyvben szerepel, ha nem többen.

[ Szerkesztve ]

Megelőztél Pontosan ezt akartam írni én is.

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

ZenitFan már megelőzött a válasszal, de azért egy valamire közvetlenül is reagálnék:

Az objektív minőségétől nem függ a dolog, egyetlen képletben sem szerepel paraméterként (sem az általad hozott definíciónál, sem a másiknál, amit én írtam).

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Először is, köszönjük a második nagyszerű alapismereti írást (ami itt-ott talán már nem is nevezhető alapnak…).

Van pár kérdésem és észrevételem az írással kapcsolatban.
Közben a redőnyzáras kérdésemre megkaptam a tökéletes választ hemakától egy animáció formájában, köszönöm.

Vakuval kapcsolatban: „teljes teljesítményen akár 1/800 sec. alatt elvillannak” Tényleg 1/800-ad sec? Én jóval rövidebbnek gondolom, nem maradt le egy nulla?

A képstabilizátorról szóló oldalon ezt írod: „de minimum 1/30 mp, kb. ez az érték az emberi test saját mozgása”. Ez csak apró kötözködés, de én maximumnak írnám, ugye ez a leghosszabb érték, amivel nagyjából éles képet kapunk.

Esetleg leírhatnátok a hiperfokális távolság és a mélységélesség számítási képletét, nem túl bonyolult (legalábbis nem bonyolultabb a cikk többi részénél), és sok esetben hasznos lehet. Előre kiszámolhatja mindenki a hiperfokális távolságot a különböző fókusztávolságokhoz és blendeértékekhez, aztán ez alapján már gyorsan számolhat mélységélességi tartományt az adott helyzetben.

[ Szerkesztve ]

Nem animáció, hanem videó, és ha már előkerestem belinkelem [link]

A vakunál nem maradt le nulla, a mai rendszervakuk nagyjából ilyen villanási idővel működnek. Természetesen vannak olyan vakuk, maik képesek nagyon rövidet villanni nagy teljesítményen, de azok többnyire speciális feladatokra lettek kitalálva.

Ja, oké, akkor rosszul gondoltam.

Szten: köszi, ez se semmi felvétel. Itt jól látszik, hogy miért is van szükség bizonyos esetekben a tükörfelcsapásra.

[ Szerkesztve ]

Nem bonyolult a képlete a hiperfokális távolság kiszámításának, de nem hiszem, hogy bárki nekiállna számolgatni, ha vannak netes kalkulátorok... mint pl. az említett DOFmaster (igaz az pont a másik definíciót követi).

[ Szerkesztve ]

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Remek cikk.

Ha már AF-ről is volt szó. Azt megtudná nekem mondani valaki, hogy a Sony miért állt/állhatott le a Hologram AF-fel?

Jó kérdés, miért álltak le vele... a gyakorlatban remekül működött.

Ez egy jó kérdés... az volt szerintem a LEGJOBB AF segédfény megoldás. Gondolom a különböző érdekvédelmi szerverek aggályoskodtak a LASER miatt. Én meg épp most akarom beleműteni a rendszervakumba a lézert...

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Erre csak annyit reagálnék hogy igen elméletben nem függ mert az elméletben a képletben a CoC-nál azt veszik figyelembe hogy van egy tökéletes lencséd és választasz egy print méretet és ahoz nézve számolsz. De gyakorlatban függ. Miért is? Mert a CoC az az objektívtől is függ. Ha nem így lenne akkor akármilyen gagyi obit is vehetnénk ugyanolyan szép éles lenne a kép ugyanakkora rekesznél. Egyébként meg régen a levilágítós korszakban nem csak attól függöt hogy te mivel fotóztad hanem aztán a nagyítógép lencséje is tovább rontotta a helyzetet, most a digi/nyomtatós viszonylatba ez nem játszik, de a gagyi lencse az most is befolyásolja, még ha nem is akkora mértékben mint a szenzor méret vagy a kívánt nyomtatási méret.

DOF masternél van pár letölthető táblázat (külön APSC ill 35mm-hez) ami csak egy lap, és azon y tengelyen a hyperfokális távolság, az x tengelyen a lencse fókusz távolsága van, és aztán srégen vannak egyenesek rajta a különböző rekesz értékekhez, amiről aztán gyerekjáték leolvasni adott fókusztávolság/rekesznél a hiperfokális távolságot.

Egyébként a régi manuális obiknál nagyon könyű beállatíni a hiperfokális távolságot, ott ugyanis van egy depth of field skála is (ilyen szines csíkok) és ott az F értéknek megfelelő színű csíkfölé kell állítani a fókuszgyűrűn a végtelen jelet és akkor pont a hiperfokális távolságnál vagy.

[I]

"Egyébként a régi manuális obiknál nagyon könyű beállatíni a hiperfokális távolságot, ott ugyanis van egy depth of field skála is (ilyen szines csíkok) és ott az F értéknek megfelelő színű csíkfölé kell állítani a fókuszgyűrűn a végtelen jelet és akkor pont a hiperfokális távolságnál vagy."

[/I]

Ha kisfilmes vagy Full-Frame gépen használod (általában használt kisfilmes objektíveknél).

[ Szerkesztve ]

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Valamit szerintem keversz. A CoC amire Te hivatkozol, az nem egészen az, amit a hiperfokális távolságnál használnak számításra. Nem véletlenül hivatkoztam a Zeiss formulára a cikkben. Ott ugyanis a CoC határértékét függetlenítik az objektívtől (is). Egyedül a felvétel média (film/szenzor) mérete a lényeges (átmérő/1730). Hivatkoztam szintén arra, hogy általában a képátló/1500 az általánosan használt formula a CoC határértékének kiszámításánál, ami APS-C-nél kb. 0,019mm, full-frame-nél kb. 0,03mm. Ez bármilyen objektívet is használsz így fog maradni.

Az is tény, hogy a CoC és a CoC határértéke nincs normálisan megkülönböztetve még az angol szakirodalomban sem, és mindkettő meghatározásra használják a CoC kifejezést.

Az objektív képminőségének a végső nagyításba van beleszólása (értelemszerűen: gyagyi felbontású/kontraszú objektívtől nem lehet tökéletes nagyításokat elvárni), de a hiperfokális távolságba nincs.

[ Szerkesztve ]

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Ez nem teljesen így van, vagy legalábbis nem pontos. A mai vakuk ennél jellemzően rövidebb ideig villannak. Ahogy én néztem, az 1/800 (de inkább ennél még rövidebb idő) a vaku 100%-os teljesítményen való elvillanását jelenti, de ez ugye a legritkább eset. Jellemzően ennél rövidebb idők alatt villannak a vakuk.

Itt pl. a Nikon SB-800 vaku villanási ideje más-más teljesítményeknél:

1/1050 sec. at M 1/1 (full) output
1/1100 sec. at M 1/2 output
1/2700 sec. at M 1/4 output
1/5900 sec. at M 1/8 output
1/10900 sec. at M 1/16 output
1/17800 sec. at M 1/32 output
1/32300 sec. at M 1/64 output
1/41600 sec. at M 1/128 output

Forrás: http://www.nikonusa.com/Find-Your-Nikon/ProductDetail.page?pid=4801

Tehát közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy lemaradt egy nulla, az 1/8000 közelebb áll az általánoshoz, mint az 1/800. Általában a vaku hétköznapi körülmények között nem 1/1 teljesítményen villan, és nem is 1/128-on, valahol közötte félúton általában.

Az a baj hogy megint az elméleti értékekkel egy elméleti formuláról beszélsz. Igen ha függetlenítjük magunkat attól hogy az objektívek valamilyen minőségűek és ha feltételezzük hogy az objektívek tökéletesek akkor tényleg csak a szenzor/film mérete és a választott nagyítás ami meghatározza.

Az objektív képminőségének a végső nagyításba van beleszólása (értelemszerűen: gyagyi felbontású/kontraszú objektívtől nem lehet tökéletes nagyításokat elvárni), de a hiperfokális távolságba nincs.

Ugye az világos hogy a "végső" nagyítás az befolyásolja a CoC értéket? Azaz azt hogy mi fog még pontnak és mi fog már nem pontnak látszani az adott képen? Ha az objektív minősége befolyásolja ezt akkor bizony a hiperfokális távolsághoz is köze van, mert ha egy pont nem pontként látszik a képen az azt jelenti hogy az adott nagyításnál az már nem tekinthető élesnek (és a hiperfokális távolság csak egy olyan közelítés hogy ha arra a távolságra fókuszálunk akkor egy adott kidolgozási méretnél a hipefokális táv felétől a végtelenig minden élesnek látszik. És itt a hangsúly a LÁTSZIK-on van, mert a fizika szerint CSAK 1 síkban éles a kép a FÓKUSZ pontban, és ha végtelen nagyra kinagyítanánk a képet akkor már 1 milivel mögöte sem lenne éles, persze a gyakorlatban nem végtelen nagy képekről beszélünk). Egyszerű hétköznapi példával érzékeltetve, egy életlen fotó is élesnek tűnik ha nem A4-ben hanem 4x6-os bélyegképen dolgoztatod ki (tegyük fel hogy végtelen felbontású mind a két kép), mert a szemed azt a kis eltérést már nem tudja felfogni és 1 pontnak érzékeli a térbeli kiterjedésű elmosott kört.

ui: szerintem túl tárgyaltuk a dolgot :-) nem véletlen hogy az exakt fizikai formula helyett vannak emipirikus közelítő számolások is, és ezek közel jól adják meg ezt a távolságot ha már közelében vagyunk akkor nagyot nem tévedhetünk

Ez erősen attól függ, hogy hol használják azt a vakut, milyen fényerejű az objektív és mennyire kell rekeszelni, a vaku a főfény vagy sem. Az nagy valószínűséggel igaz, hogy általában nem teljes teljesítményen történik a villanás, azonban erre nem lehet alapozni.

Pl. Metz 58AF-1C vaku teljes teljesítményen 1/125s-es időt igényel. Az, hogy kisebb teljesítményen mennyi idő kell, azt általában senkit nem érdekel, az a lényeg, hogy maximális teljesítményen mennyi idő kell neki. A stúdióvakuk is erős szórást mutatnak.

Szóval nem maradt le egy nulla, ráadásul csak erős közelítést írtam, mert minden vaku más időt követel meg.

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

"Az a baj hogy megint az elméleti értékekkel egy elméleti formuláról beszélsz."

Veled meg az a baj, hogy egyik hozzászólással ütöd a másikat. Te magad írod:

"ott ugyanis van egy depth of field skála is (ilyen szines csíkok)"

És szerinted ha kiad a gyártó két egyforma gyújtótávolságú objektívet, de az újnak javul a képminősége, akkor arrébb festi kicsit a színes csíkokat az objektíven? Ugyanis a te gondolatmenetedből ez következik.

Te értelmezed félre a mélységélesség fogalmát, de nagyon.

Nézz meg két különböző azonos fókusz távú obit vagy nézd meg a CoC értékeit, nem pontosan ugyannannyi lesz, és természetesen a csíkok sem lesznek ugyanott (persze a csíkok nem sokat számolnak hogy hol vannak mert az attól is függ milyen felépítésű az obi, a fókusz skála az milyen finom hangolású, lineáris vagy sem a fókusz állítás stb).

A hangzatos "Te értelmezed félre a mélységélesség fogalmát, de nagyon." helyett légyszíves konkrét dologban cáfolj meg, ez nem érv!

Köszönjük az írást!
Engem még érdekelne, hogy egy adott pl. 100-as ISO érték esetén miért nő a képzaj, ha hosszabb záridővel készül egy kép (és szűkebb blendével) holott az expozíció azonos?
(vagy létezik egy határ, hogy milyen záridőig marad szép, zajmentes a kép?)
Gyakorlatban ez úgy jelentkezik, hogy este teljesen nyitott blendével is kevés a fény olyan záridővel ami kézből megtartható, ezért állványra tenné az ember a gépet, és jól megnövelné a záridőt (a téma mozdulatlan). De gyakran mégsem lesz teljesen tiszta, zajmentes a kép, holott nincs magas ISO. Tehát ennek a magyarázata érdekelne.

A másik meg, hogy videókameráknál nem láttam még ISO beállítási lehetőséget.
Vagy ott a GAIN (3, 6, 9 dB) gyakorlatilag ugyanazt jelenti?

köszi!

Emlékszem, mikor meglátogattam a vidéken élő nagymamámat, azt mondta: "fiam, egy napon még emberek fogják pazarolni az idejüket arra, hogy elolvassák amit írsz"

"légyszíves konkrét dologban cáfolj meg"

Az objektív minősége brutálsan eltérő a kép egyes területein, a szélek közelében a felbontás a felére-harmadára eshet vissza. Mutass légyszíves egy objektívet, amire dupla DOF skála van festve, egy az obi közepére vonatkozóan, egy meg a szélére.

De az is megfelel, ha valamelyik nevesebb gyártói honlapon mutatsz nekem ilyet, ahol megadják a DOF táblázatokat. (Zeiss, Leica, Nikon)

És itt nem arról beszélünk, hogy a kép nagy részén azonos a minőség, és a széleken kicsit romlik. Rengeteg nagylátószügű objektívnél a kép területének középső 10-20% nagyságrenddel más minőségű, mint a többi rész. Ez így volt régen is, amikor elterjettebb volt a skála felfestése.

Légy szíves erre készíts már egy DOF skálát:
http://www.dpreview.com/lensreviews/tamron_10-24_3p5-5p6_n15/page3.asp

A Zeiss formula (vagy bármelyik amelyet pl. az objektív DOF-skála festésénél használnak) által meghatározott szóródás 5...10x nagyobb, mint az objektív aberrációja által okozott szóródás a kép közepén, a széleken pedig akár azonos nagyságrendbe kerülhetnek. És ugye ezeken nem össze kell adni mm-ben.

Részemről befejeztem, mert úgyis csak átugrod a logikus válaszokat, és mondod a magadét. Elméletieskedéssel vádolsz másokat, miközben a szavaidon kívül semmi nem támasztja alá az elméletedet. Egyetlen gyártói adatlap, egyetlen termék se.

Igen, a videókameráknál a GAIN az gyakorlatilag ugyanezt a célt szolgálja.

A zaj azért nő hosszú záridőnél, mert az érzékelők egyre jobban melegednek, egyre több saját zajt termelnek az exponálás ideje alatt. Határ az nincs, mindig az egyedi érzékelőtől függ, mit is tud (és ez egy adott gépcsoport gépein belül is igaz, tehát pl. két 50D/D300/K200D/a350 stb. sem teljesen azonosan viselkedik).

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Neharagudj de pont te is azt írod hogy az objektív minőségétől függ a képen mi éles és mi nem. Egyébként meg elbeszélünk egymás mellett, de kb azonosat mondunk. A gyakorlatban nincs tökéletes lencse ami a képletnek megfelelően dolgozna. A gyakorlatban a kép közepén a hiper fokális távolságnál adott rekeszen már minden éles a végtelenig, a széleken meg nem, ha rekeszelsz akkor jó lesz ott is (főleg gagyi obikon, egy L-es obinál közelebb vagyunk az elméletben előírt viselkedéshez, ezért ott annyira ez nem számol). Ha visszanézed honnét indult ez az egész akkor nem is értem min vitattkozunk. Én csak próbáltam árnyalni azt hogy a hiperfokális távolság a lencse minőégétől is függ, még ha elsősorban természetesen a nagyítás és a szenzor méret az ami ezt meghatározza (elméletben csak az ami meghatározza és a képletek ezt számolják, ill ha te számolsz akkor megnézheted az obid CoC értékeit és azzal pontosíthatsz).

A dupla skáláról meg annyit hogy biztos lehetne csinálni, de egy gyártó sem fog dupla dof skálát felrakni egy obira, egy is elég bonyolult legtöbb embernek, másrészt gyártónak nem érdeke hogy hagsúlyozza az obija gyengébben teljesít a széleken.

"Neharagudj de pont te is azt írod hogy az objektív minőségétől függ a képen mi éles és mi nem."

Ezt senki sem cáfolta. Csakhogy ennek semmi köze nincs a mélységélességhez.

Ha belegondolsz, hogy az aberrációk (szférikus, kóma, kromatikus stb.) miatt kialakuló életlenség milyen változékony és milyen összetett, rájöhetsz, hogy nem lehet köze a mélységélességhez. Sugár és érintő irányban totál más lehet az elkenődés, a kómáról ne is beszéljünk.

Ehhez 100 paramétert kellene meghatározni, amivel a CoC-határ elérésének tényét egyáltalán definiálod. Mindenféle deformitási kritériumokat, kontraszthatárokat, meredekségeket.

A DOF meghatározásánál a CoC elérését pont azért lehet meghatározni, mert egyszerűen egy relációról van szó. Kisebb vagy egyenlő. A képminőség belekombinálásával ez lehetetlen.

A félreértelmezés oka a magyar szavak (mélység és élesség) túlgondolása, és a mélységélesség céljának félreértése.

Az összes ilyen számítás leegyszerűsítése a rendszernek az elméleti tökéletes lencsére. Ezért ezek a számítások is csak erre a tökéletes rendszerre igazak. A gyakorlatban meg a szarabb lencsénél többet kell rekeszelned hogy többet zárj ki a hibás lencse geometriából hogy mégis éles képet kapj, és a gyakorlatban defektes lencsédet közelítsd az elméleti, tökéletes modellhez.

Ha már így belemerültetek, akkor kérdezném, hogy életlen kép esetén beszélhetünk-e mélységélességről pl. ?

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Na átolvastam kicsit a vitát (a szokásos és ismétlődő téma), és te tetted fel az I-re a pontot, ugyanis pont ez a lényeg, amit kérdeztél.

A mélységélesség a felvételkor születik, azon a helyszínen értendő. A mélységélesség nem művészeti adat, hanem optikai. Ha pl. egy rosszul fókuszálás miatt nem sikerült a témádat benne tartani az éles tartományban, attól az még ott volt.

Olyan szabály nincs a szakirodalomban, hogy ha elszállt az AF, legalább egy szúnyognak vagy látható porszemnek kell lennie az éles tartományban, hogy mélységélességről beszélhessünk.

Jó írás lett KTTech! Grat hozzá!

[ Szerkesztve ]

Nagyszerű anyag, ismételten köszönöm az író fáradozását!

-Houston van egy kis problémánk. - Aham, és akarsz beszélni róla?

a redőnyzár működéséről érdemes ezt látni
Nikon D3 zárszerkezet szuperlassítva

[link]

csak mozgatni kell az egeret jobbra balra

Mixgyűjteményem ---> https://www.mixcloud.com/teejayhouse/

Köszi. Jó kis cikk.
Az első után ezt is átrágtam.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok!Nagyon kezdő vagyok még a fényképezés terén,de úgy gondoltam belevágok.Küldenétek olyan oldalakat ahol van sok fogalom meghatározás,és leírás úgy az egészről?Ha már itt vagyok megkérdezném hogy mitől függ az hogy mekkora objektívet használunk?Tehát mikor használunk egy 14-45-milliméterest, és mikor egy 40-150-milliméteres objektívet?Köszönöm a válaszokat előre is!Üdv!

Ezért megint csak maximális riszpekt! Ez lesz a "nyálazásom" második része

Nagyon kezdő vagyok még a fényképezésben. A DSLR fényképezőgépek kijelzőjén látható a kép amit fotózok vagy csak a keresőn?

http://www.flickr.com/photos/96103507@N05/