A flash memóriáknak az írási műveletei száma korlátozott és az NTFS pedig naplózó fájlrendszer, így sok úgymond felesleges írási művelet történik ilyenkor. Minden írási műveletet naplóz az NTFS, így rövidül az élettartam.

Persze itt nem arra kell gondolni, hogy ha NTFS-re van formázva, akkor nagyon hamar tönkremegy, de adott esetben nem biztos, hogy olyan hosszú élettartama lesz, mintha más fájlrendszerre lenne formázva.

Üdv!

A flash memóriák alapból kevésbé bírják a sok és rendszeres írást. Illetve a fájlrendszer is lehet kontra, ha naplóz (pl. NTFS, Ext3/4). Ezért szoktak az ilyen eszközökre nem naplózó fájlrendszereket (pl. FAT32 | exFAT, Ext2) javasolni, illetve rendszerint gyárilag is ilyenre vannak formázva.

Tehát, ahogyan fórumtárs is javasolja, jobb lenne e célra egy külső HDD. Annál nem lennének ilyen gondok, max 2,5" típusoknál a stabil áramellátás. Előnyös, ha van a set-top boxon 2 db USB port szükség esetén egy Y kábelnek. De, ha nincs, az sem feltétlen akkora probléma, mert nálam egy WayteQ HD-95CX simán meghajtott egy 5400 RPM-es típust. Sőt, úgy-ahogy egy 7200-ast is. De persze előbbi javasolt inkább.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

Én egy Transcend JF780 | USB 3.0 | 8 GB pendrive-ra telepítettem Linuxot. Mind tárkapacitás, mind adatátviteli sebesség (100/20 MB/s) tekintetében ez kb. a minimum követelmény. Ennél alább nem érdemes adni.
Amúgy erről viszonylag jól elfutnak az újabb rendszerek is, mint pl. az Ubuntu 16.04 / Linux Mint 17.3 stb. De azért a tárkapacitás kicsit szűkös és egy 16 GB-os, vagy nagyobb pendrive ajánlottabb inkább. Továbbá egy gyorsabb sem hátrány, mert nyilván érezni lehet a boot időn, illetve a rendszerben végzett műveleteknél.

A flash alapú eszközök eleve nem bírják úgy a folyamatos és sok írást, mint a merevlemezek. Ha naplózó fájlrendszer (pl. NTFS, Ext3/4) van a pendrive-on, akkor az is "eszi" pluszba. Bár én hónapokig futtattam a fenti modellről Linuxot Ext4 fájlrendszerrel és nem lett semmi baja.
Viszont, ha annyira kímélni akarod a pendrive-ot, akkor pl. Ext2 fájlrendszert (nem naplóz, de lassabb) választasz telepítésnél. Vagy, ha nagyon muszáj, akkor akár Ext4-ben is ki lehet kapcsolni a naplózást.

[ Szerkesztve ]

Arra gondolok, hogy egy flash meghajtó eleve nem bírja úgy a sok & folyamatos írást + naplózó fájlrendszer (pl. NTFS, Ext3/4) kombót, mint egy HDD. Utóbbi tekintetében is nem véletlenül nem naplózó fájlrendszer (pl. FAT32, exFAT, Ext2) javasolt egy pendrive-ra. De vsz rövid távon előbbi sem okoz problémát, hosszabb távon meg tudja a fene, hogy mikor adja be a kulcsot. Szóval szép és jó a 30 év, de az említett használat mellett vsz nem bírna ki annyit...

[ Szerkesztve ]

Ha 4 GB-nál nagyobb fájlokat akarsz rámásolni, akkor nyilván a FAT32 kiesik. Viszont az exFAT még opció lehet, ami eleve egy modern fájlrendszer. Ha jól tudom nincsenek is benne reális korlátok, mivel a max. fájlméret = 16 EB (exabájt), a partíciók max. mérete = 64 ZB (zettabájt) lehet. Ha nem akarod olyan külső eszközön (pl. TV, xy lejátszó) használni, ami nem tudja kezelni, akkor jó választás lehet. Az alábbi cikkekben jól összefoglalják az egyes fájlrendszerekkel kapcsolatban a lényeget —► [link], [link].

Továbbá itt még a naplózó vs. nem naplózó fájlrendszer kérdése az, ami fontos lehet —► [link]. Persze nem feltétlen lesz gond akkor sem, ha NTFS-re formázva használod. Viszont e tekintetben hosszabb távon azért mégiscsak előnyösebb egy flash eszközre a nem naplózó fájlrendszer, mint pl. az exFAT.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

Elvileg lehet akár NTFS-re formázva is használni, de az ilyen flash-alapú háttértárakra elsődlegesen a nem naplózó fájlrendszerek ajánlottak. Erről többször volt szó itt a topikban is. Illetve, ha fontos a > 4 GB fájlok kezelése, akkor opció lehet az exFAT fájlrendszer is.

Ha egy pendrive-hoz hasonló módon akarod használni, akkor bele lehetne tenni egy USB-s kártyaolvasóba. Viszont, hogy a TV kezelni fogja-e úgy, illetve maga a készülék milyen fájlrendszereket támogat stb., az már más dolog. Ez ügyben a készülék gyártójának a topikjában kellene érdeklődni, illetve van itt a fórumon külön SD memóriakártyák (SD, SDHC, SDXC, micro SD) topik is.

[ Szerkesztve ]

A FAT32-nél valóban gond a 4 GB+ fájlméret. Viszont, ahogyan a másik válaszban is írták, rendszerint már a másolás elején jelzi ezt a Windows és nem engedi tovább a műveletet.

Egyébként az exFAT fájlrendszer is opció, pláne ha csak PC-s környezetben lesz használva a pendrive. Illetve az olyan flash-alapú tárolóknál, mint a pendrive-ok, elsődlegesen nem naplózó fájlrendszereket szokás használni.

[ Szerkesztve ]

NTFS ha minden igaz naplózó fájlrendszer csakúgy, mint az Ext3 és az Ext4.
A több írás miatt jobban terheli a cellákat.

Cicák támogatása: www.fos.hu/1176

Ha nem zavar a lassúsága, meg hogy kissé silány, akkor csak rajta.

"Linux kerülne rá"

Ez mit is jelent pontosan?
Ha csak a Linux telepítője, vagyis Linux Live a telepítéshez, akkor oda megteszi egy átlagos pendrive is, nem kell nagy adatátviteli sebesség stb.
Ha a Linux pendrive-ra telepítéséről lenne szó, akkor viszont nem árthat kicsit gyorsabb pendrive (vagy külső SSD), + amelyik jobban bírja a sok írást, illetve a naplózó fájlrendszert (Ext4), bár akár nem naplózó Ext2-re is telepíthető.

Veszel egy átlagosnál gyorsabb pendrive-ot, vagy akár külső SSD-t ha igazán gyors és strapabíró megoldás kell, lásd egy másik esetnél linkelt modelleket, megoldásokat, ennyi. Olyan nagyon gyors meg amúgy nem feltétlen kell, nálam korábban egy 100/20 r/w értékeket tudó USB 3.0-s pendrive-ról is úgy-hogy viszonylag jól futott az Ubuntu. Ha csak live / perzisztens live rendszer, akkor ahhoz meg eleve nem kell extra gyors meghajtó, mivel többnyire a RAM-ból fut.
A random olvasási sebesség és az elérési idők elsődlegesen a lényegesek OS futtatásánál, hagyományos pendrive-on nem naplózó fájlrendszer / kikapcsolt naplózós csökkentheti a cellák elhasználódását, bár normális WL híján majdnem kb. ugyan mindegy, persze egy standard külső SSD-nél az utóbbi sem téma.

Ha nincs lehetőség tesztelni, meg nem is cél mert nem érdekel olyan szinten, akkor elintézhető annyival, hogy a vegyes fájlméret miatt is volt lassabb az írási sebesség és ennyi.

Windowson értelemszerűen a FAT32, exFAT és NTFS fájlrendszerek használata jöhet szóba, illetve 32 GB-os kötetméret felett a beépített formázó eszközöknél az exFAT és az NTFS.
A kisebb írásterhelhetőségű cserélhető lemezeken mint amilyenek a memóriakártyák és a hagyományos (nem SSD-alapú) pendrive-ok, eleve nem naplózó fájlrendszerek használata javasolt hosszabb távon mint amilyen a FAT32 és az exFAT, gyárilag is nem véletlenül FAT32 vagy exFAT fájlrendszerre vannak formázva a pendrive-ok.
NTFS-re formázva használni akkor érdemes egy hagyományos pendrive-ot, ha olyan eszközön és operációs rendszerrel kell használni, ami nem támogatja az exFAT fájlrendszert (pl. médialejátszók, tévék egy része), mert pl. a 4+ GB-os fájlméret támogatása nem indok, mivel azt az exFAT is eleve támogatja.

Ha Windowson a házirendeknél gyors eltávolításra optimalizálás van beállítva az adott USB-s tárolóeszköznél, akkor elvileg nem szükséges a biztonságos leválasztás és nem lesz annak hiánya miatt probléma. Elvileg, mert gyakorlatilag nem feltétlen minden esetben, meg pláne ha használatban van a meghajtó, aminek RAW vagy egyéb probléma lehet a vége. Ha biztosra akar menni a felhasználó, akkor javasolt inkább megfelelően leválasztani akár a gyors eltávolításra optimalizált pendrive-okat is.

[ Szerkesztve ]