Elnézést a Bacsó-rajongó közönségtől, de a politika, a választási küzdelem hétköznapjai maguk alá temették a blogoszférát.
Pedig mennyivel fontosabb az, hogy kicsi Bacsó sikeresen böfizett-e, mint hogy Orbánnak vagy Gyurcsánynak hívják a miniszterelnököt, ugyebár.

Na szóval az a helyzet, hogy fogalmam sincs, hol veszítettem el saját blogom fonalát. (Mondhatni blogból bog lett.) Ezért aztán az előzményekhez való mindenféle szerves kapcsolódás nélkül ott kezdeném, hogy sajnos rossz hírekről kell beszámolnom.
Azt történt ugyanis, hogy anya teje picit elapadt, így szegény Bacsó estére mindig éhes maradt, és ezt nagyon, de nagyon keserves sírással adta tudtunkra. A tejügyi zavar az élősúlyban is megmutatkozott, mert míg minden ismerős baba kész úthengerré változott, addig Bacsó épp csak hozta a szükséges heti hízásmennyiséget, noha az is igaz, hogy közben tovább nyúlt. Gondolom a bölcsöde mini-kosárlabda csapatában szeretne jobb bedobót játszani.
Orvosi javallatra így elkezdtük adagolni a mindenféle gyümölcs és zöldségpépeket. A védőnő szerint ezt úgy kell csinálni, hogy közvetlenül a szoptatás előtt néhány kanálkával próbálkozik az ember, mert ha piszok éhes a gyerkőc, akkor talán még a sárgarépapempőt is magába erőszakolja, legalább is egy-két kanálka erejéig.
Bacsó viszont már az első hapira látá, hogy ez jó.
Így aztán akármit adunk neki ebből a műfajból a hagymás-barackos-céklás lónyáltól kezdve a kakaós-diós-savanyúkáposztás-kovászosuborkaléig, mindent bekanalaz (ruházati szempontból tenném hozzá, hogy sajnos mindkét kezével ő is segíti a kanál mozgását. ), aztán persze jöhet még egy kis anyatejci is a végére, csupán az íze kedvéért.
A helyzet így most némiképp normalizálódott, mert néhány napon belül ki tudunk majd váltalni a pempőkkel egy etetést, és akkor ismét elegendő lesz a tejci. Egyébként meg a kórteremtárs anyukák midig küldik a fotókat kicsi Bacsó kortársairól, és van közöttük, aki már nyolc kiló. Komolyan mondom ijesztő, bár anyuka biztos őt is szépnek látja. És igaza is van, persze, de akkor mi inkább maradunk a modellalkatnál (lásd: kisgatyós fotósorozat).

És akkor itt a pempős eszmefuttatás végére a lényeg: ilyen nagyok lettünk közben: