ha nem úgy érezném, hogy Ő az az ember, akivel érdemes megpróbálni az együtt leélt életet, akkor nem mentem volna hozzá. Én az általa emlegetett ''praktikus oldal'' mellett azért is mentem hozzá férjhez, mert ő az, kinek a mosolyától megmelegszik a szívem, akár milyen morcos, rosszkedvű, akár milyen hülyeségen összekapunk is, akkor sem megy ki a fejemből, a szívemből, hogy Őt szeretem, egy pillanatra sem.. Nem a hibái ellenére, hanem azokkal együtt, választottam és fogadtam el Őt.
ezek mellett sem gondolom azt, hogy két ember feltétlenül le tud élni együtt egy életet. Nem eszelek egy valaha esetleg eljövő szakításon, de naív lennék, sőt idealista, ha azt gondolnám, hogy ez nem lehet benne a pakliban. Nem vagyok futurológus, lehet, 10 év múlva eljövend a '' boldogan éltünk még meg nem öltem'' állapot, lehet, hogy nem. Egyszerűen senki nem láthat ennyi időre előre. De egyet halál biztosan tudok: nekem Ő az az ember, akivel akár az is elképzelhető, hogy együtt számolgatjuk a hulló fogainkat az öregotthonban..

az alkohol nem adja meg a választ, de legalább elfelejted a kérdést...