Szerintem neked továbbra sem jött le, hogy veled ellentétben én egy általános szabályozásról beszélek, ami nem csak egy-egy gén átviteléről szól.

Az előfordulhat, hogy az a gén nem a megfelelő helyre kerül, de az nem, hogy másik gén is átjut.

Igazából ennek nem sok jelentősége van, ha utána szekvenálják a teljes genomját, és megnézik, hogy mit kutyultak össze. A CRISPR-el meg úgy tudom, hogy már jóval egyszerűbb a dolog, és kevesebb a selejt. Nyilván még így is a többsége selejt lesz, dehát itt tart a biotechnológia ma.

Ha ezt a kérdést felteszed a hagyományos növény esetén is akkor rendben van, ha nem, akkor kettős mércét alkalmazol. Ugyanis annál sem tudod.

Természetesen kettős mércét alkalmazok, mégpedig azért, mert mint már említettem általánosságban beszélek a technológiáról veled ellentétben. És bár nem túl nagy a veszélye annak, ha egyetlen jól ismert gént célirányosan ültetünk bele egy növénybe, itt hosszú távon valószínűleg egyáltalán nem erről lesz szó. A másik dolog, hogy keresztezésnél a legtöbb esetben ugyanabból a fajból kerülnek be gének az új fajtába, nem pedig eltérő fajból, és általában az expresszió mértéke lesz valamelyest eltérő. Szemben a csak GMO-val megoldható dolgokkal, amikor teljesen eltérő fajból kerülnek be új gének. A kettő között szerintem te is érzed a különbséget.

Ez jó, mert pont erről szól a rekombináns DNS technológia és az egész GMO ipar.

Nem csak a GMO-val lehet célzottan létrehozni bizonyos tulajdonságokkal rendelkező élőlényeket. Régebben olvastam néhány olyan cikket, amiben előzetesen felmérték, hogy milyen gének kombinációját szeretnék elérni az új fajtában, aztán a "hagyományos módszerrel" tervezetten meg is csinálták. Ha már ennyire szidod a hagyományos növénynemesítést, akkor talán írj róla egy blog bejegyzést, ahelyett, hogy másokkal próbálsz vitát kezdeményezni ezzel kapcsolatban. Legalábbis engem hidegen hagy.

Buliban hasznos! =]