Nem úgy történik ez, hogy fogok egy teljes kutya dns-t és megturmixoltatom a növénnyel aztán kiválogatom, ami nekem tetszik, hanem kikeresem azt a gént amelyik tetszik és azt beültetem a a megfelelő helyre. Tehát nem fogsz véletlenül allergén fehérjét előállító génszekvenciát átvinni, mert nem így működik. Pont annyi esélyed van rá, mint egy epermező melletti keresztezés során allergén epergének átkerülnek. Szóval nem győztél meg, hogy nagyobb veszélyről van szó. Az előfordulhat, hogy az a gén nem a megfelelő helyre kerül, de az nem, hogy másik gén is átjut.(Pontosabban nem nagyobb eséllyel, mint a természetben előforduló horziontális géntransfer esetében.) Ha nem megfelelő helyen van, akkor nincs meg a várt pozitív hatás, tehát ki fogom dobni.

Ja és még egyszer, nincs olyan, hogy kutyagén, meg medúzagén. Olyan van, hogy gén amelyik jelen van egy fajban. De több fajban is jelen lehet.

"Ha nincs körültekintően tesztelve, akkor honnan tudom, hogy a génmódosítás nem erősítette e fel a "méreg termelő funkciót"?"
Ha ezt a kérdést felteszed a hagyományos növény esetén is akkor rendben van, ha nem, akkor kettős mércét alkalmazol. Ugyanis annál sem tudod.

Amikor a búza levélrozsdásodásnak ellenálló fajtáját létrehozták, akkor egy másik fajból hoztak át gént. Csak mivel azt nem a rekombináns DNS technológiával csinálták, ezért az nem GMO, tehát ellenőrizetlenül kerülhetett a tömegtermelésbe. Senki nem tudja, hogy milyen más gének kerültek még át és hogy mit okoz.

"Ha célirányosan, tervezetten viszünk be egy gént egy előre megválasztott helyre, akkor annak nagyjából felmérhetőek a következményei."

Ez jó, mert pont erről szól a rekombináns DNS technológia és az egész GMO ipar.

[ Szerkesztve ]