"1. A "feltételezett politikai hovatartozás" személyes adatnak minősül?": igen.
9. cikk. 1. bek:
"A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok"

a posta elég pontosan meg tudja állapítani a politikai véleményedet abból, hogy milyen újságot rendelsz, milyen pártoktól kapsz gyakrabban levelet. tehát ha azt adta el, hogy te x párt tagja vagy, az találgatás, és vitatható, hogy személyes adat-e, de ha azt adta el, hogy te megrendelted x politikai csoportosulással azonosított újságot, az konkrétan személyes adat, ami politikai véleményre utal.

"2. Az adatkezelés jogalapja vajon mi lehetett a Posta szerint?": nyilván téves jogalap.

"3. Kíváncsi vagyok a véleményedre: konkrétan melyik előírását sértették meg egészen biztosan a GDPR-nek?": van néhány, amit nem sértettek meg... egyrészt olyan célból kezeltek adatokat, amire nem volt jogalapjuk. másrészt olyan helyre továbbították az adatokat, ahol nem lehetett biztosítani az érintettek jogait, se a törléshez, se a betekintéshez, stb. semmihez való jogot nem tudsz biztosítani, mert nem tudod, hogy hova került az adatod. ehhez nem kértek és kaptak engedélyt.

Szerintem az alapkérdés egyszerű: az osztrák állam egy jelentős befizetője az eu-nak. a hibát az osztrák állam 52%-os tulajdonában levő cég követte el. elég egyértelmű, hogy ha az eu adatvédelmi hatósága komolyan veszi magát és a rendeletet, akkor itt egy gigabüntetést kell kiszabniuk. ha nem lesz gigabüntetés, akkor ezzel azt a jogértelmezést adták a gdpr-hoz, hogy az csak egy sajtpapír és eszükben sincs komolyan venni az adatvédelmet.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis