AMD - Socket 754
Elérkeztünk ahhoz a generációhoz, ahol a két gyártó versengésének eddigi története során a legnagyobb csapást mérte az AMD az Intelre, hiszen nem csak ár/teljesítmény tekintetében volt jobb választás, hanem technológiai szempontból is átvette a kezdeményezést. A 64 bites architektúra bevezetése mellett (ami még sokáig nem került kihasználásra) a legfőbb újdonság a memóriavezérlő integrálása volt a processzorba, ami jelentős előrelépést jelentett. Ráadásul az Athlon 64-es processzorok hőtermelés és fogyasztás szempontjából is kedvezőbb paraméterekkel rendelkeztek a konkurens Intel termékeknél.
Az Athlon 64-es processzorok 2003 végi megjelenésükkor kezdetben csak Socket 754-es foglalattal készültek, ám hamar megérkezett a nagyobb teljesítményt kínáló Socket 939-es platform is. A fő különbség, hogy a Socket 754-es processzorok csak egycsatornás memóriavezérlőt tartalmaznak, míg a Socket 939 esetén lehetőség nyílik a Dual Channel alkalmazására is.
Emellett a régebbi foglalathoz hivatalosan AGP-s, míg az újabbhoz már PCI Express-es chipsetek készültek. Ez persze csak a fő tendencia volt, tehát léteztek volna AGP-s Socket 939, és PCI Express-es Socket 754 alaplapok is, de a cikk szempontjából itt húzzuk meg a határvonalat, vagyis a Socket 754-et az utolsó hivatalosan AGP-s AMD platformnak tekintjük.
Hirdetés
A teszteket egy ASUS K8N típusú alaplappal végeztem, mehy az NVIDIA nForce 3-as chipsetet alkalmazza. A processzorba integrált memóriavezérlő miatt itt már jóval kisebb szerep jut az immár egyetlen lapkából álló chipset számára, de az nForce 3 (csakúgy, mint Socket 939-re az nForce 4) még mindig a legjobb választásnak számított ezidőtájt.
Az alaplap kevés extrát vonultat fel, a 8x-os AGP mellett 5 db PCI foglalatot kapunk, a memóriákat pedig 3 db DDR aljzat várja. SATA csatlakozóból 2 db áll rendelkezésre, ezeket a chipset vezérli, ám az extra vezérlőchipet, és a hozzá tartozó további portokat nem szerelték fel az alaplapra. A kimenetek terén említésre méltó még a digitális hang csatlakozó, és természetesen integrált hálókártyát is kapunk.
Sempron
Az AMD elhagyta a korábbi Duron márkanevet, és a költséghatékony butított processzorok ezentúl Sempron néven futottak tovább. A 130 nm-es gyártástechnológiával készülő Paris magra mindössze két modell épült, 3000+ és 3100+ PR Rating alapú típusszámmal, mindkettő 1800 MHz-es órajellel. A különbség az L2 cache méretében volt: a kisebbik változat 128 KB, a nagyobbik pedig 256 KB cache-t tartalmazott. Sokkal elterjedtebbek voltak azonban a 90 nm-es csíkszélességgel gyártott Palermo kódnevű magra épülő Sempronok.
Ezeknél némelyik változat támogatta az AMD64 technológiát és az SSE3 utasításkészletet is, valamint az erősebb modellek a fogyasztást és melegedést csökkentő, dinamikus órajelszabályozást lehetővé tevő Cool'n'Quiet funkciót is. A modellszámok 2500+ és 3400+ között változtak, ez 1400 és 2000 MHz közötti valós órajelnek felel meg, és itt is kétféle L2 cache méret (128 és 256 KB) közül lehetett választani.
Athlon 64
Az igazi slágert természetesen az Athlon 64-es processzorok jelentették, bár hozzá kell tenni, hogy a költséghatékonyabb platformnak szánt Socket 754-hez inkább a Sempronok voltak kelendőek, így mára az ilyen foglalatba illeszkedő Athlonok meglehetősen ritkák és nehezen beszerezhetőek. A cikkhez sajnos mindössze 2 db példányt sikerült beszereznem, ami csúfos és méltatlan alulreprezentálása ennek a szériának, de sajnos ennyire futotta a lehetőségeimből.
Socket 754-es foglalatba háromféle maggal készültek Athlon 64-es processzorok. A 130 nm-es gyártástechnológiával készülő ClawHammer magra 2800+ és 3700+ közötti típusszámú modellek épültek, 1800 és 2400 MHz közötti órajellel, 512 KB vagy 1 MB L2 cache-el. Ennél elterjedtebb volt a még szintén 130 nm-es Newcastle mag, mely már csak 512 KB L2 cache-t tartalmazott, 2800+ és 3400+ közötti modellváltozatokkal.
Az utolsó, még Socket 754-hez is létező magrevízió pedig a 90 nm-es gyártástechnológiával készült Venice volt, mely bevezette az SSE3 utasításkészlet támogatását. A speciális, alacsony fogyasztású 1500+ típusszámú modell mellett 3000+ és 3400+ közötti változatok készültek, 2000 és 2400 MHz közötti valós órajellel, mindegyik modell esetében 512 KB L2 cache-el.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
