Technikai áttekintés
Témánk szempontjából talán szükségtelen nagyon belemélyedni elméleti és technológiai kérdésekbe, ha valakinek hiányos a tudása, elég ha átfutja az alábbi ismertetőket: SACD és DSD angol nyelvű leírás a Wikipedian. Magyarul SACD kiskáté.
Van néhány érdekesség, amit kiegészítésként szeretnék még megemlíteni:
Az SACD bombabiztos védelmi rendszerének tervezésekor kizárólag az analóg kimenetre gondoltak. Ma már talán ez a formátum legnagyobb hátránya. Egyrészt a zenei anyag eredeti formájában szerkeszthetetlen, másrészt az elektronikai védelmi megoldásokon túl, korlátozva van a lejátszók működése is.
Addig, amíg analóg kimeneten kétcsatornás vagy sokcsatornás jelet egyaránt kiadnak a lejátszók, a koax vagy optikai digitális kimeneten egyáltalán nem adnak ki jelet, így külső DAC-ot sem tudunk hozzájuk csatlakoztatni. Egyedüli lehetőség a HDMI kimenet CD-minőségre rontott digitális jele, ami külső DAC-kal kétcsatornás vagy sokcsatornás analóg jellé ugyan átalakítható, de az eredetinél jóval gyengébb minőségben.
Egy sokcsatornás lejátszó hátoldala (KRELL SACD mkIII)
Az SACD-t feltörhetetlennek gondolták. Ennek voltak ugyan üzleti előnyei, de egyben ez lehetett a formátum széleskörű elterjedésének egyik akadálya is, ami majdnem az SACD elhalásához vezetett. Hiába küzdött a Sony minden lehetséges eszközzel a technológia védelméért, végül mégis a saját elővigyázatlansága tette lehetővé annak feltörését.
A történet a PlayStation 3 játékkonzollal kezdődött. Az egyre élesedő piaci versenyben a Sony azzal akart előnyhöz jutni, hogy nyílt Linux forráskódot biztosított a géphez, így bárki írhatott rá alkalmazást. Amikor a konzol egyik változatát SACD lejátszására is alkalmassá tették, nem is gondoltak arra, hogy élelmes orosz programozók első dolga lesz egy profi SACD rippelő programot írni hozzá. Mire a Sony észbe kapott, és egy új firmware-rel lezárta a hozzáférést, már nagyüzemi szinten folyt az SACD-k rippelése.
A bűnös (Sony PS3 60GB)
Elsősorban komolyzenei felvételeket rögzítenek DSD formátumban vagy adnak ki SACD-n, ebből következően a könnyűzenei kínálat eléggé korlátozott. Az SACD kiadványok legteljesebb gyűjteménye az SA-CD.net oldalon található, ezért ha keresünk valamit, először itt érdemes utánanézni.
Ha nincs lemezgyűjteményünk, akkor is hozzá tudunk jutni DSD felvételekhez - a népszerű illegális torrent és egyéb letöltő oldalak mellett - legális internetes forrásból. A DSD felvételekkel is foglalkozó zenei kiadók és internetes áruházak listája itt és itt található. Néhány oldalról ingyenes minták is letölthetők, pl. innen.
Fájltípusok
Manapság leggyakrabban ISO lemezképként találkozunk a neten SACD-vel, ami többnyire PS3-mal készített Rip SACD-ISO vagy SACD-R néven, és amit pl. a Foobar2000 átalakítás nélkül is tud kezelni. Ha fájlokra van bontva, akkor az általában .DSF vagy .DFF kiterjesztésű. A kettő között annyi a különbség, hogy a .DSF meta adatot is tartalmaz.
A napjainkban egyre többet emlegetett DXD valójában nem DSD, hanem rendkívül nagy felbontású (24bit/352,8kHz) .WAV kiterjesztésű PCM fájl, amit jó szerkeszthetősége miatt pl. a 2L kiadó is használ az SACD lemezek mastereként. A DSD fájlokat gyakran konvertálják nagyfelbontású .FLAC vagy .ALAC formátumba, tipikusan 24bit/88,2kHz felbontásban.
PCM és DSD digitális jel összehasonlítása
DSD vagy PCM?
Az SACD-nek a CD-vel szemben jóval több előnye van, mint hátránya, de ez az előny a hagyományos lejátszó eszközökkel legtöbbször csekély, vagy egyáltalán nem hallható. Ahogy már fentebb is írtam, egyszerű mechanikai, de akár technológiai okai is lehetnek annak, hogy az SACD-lejátszók nem képesek felülmúlni egy jobb CD-lejátszó hangminőségét.
A számítógépes lejátszás viszont áttörést jelentett ebben, hiszen itt eleve nincsenek hangminőséget befolyásoló mechanikai problémák. A DSD végre betölthetné a nagyfelbontású zenei formátum szerepét, csakhogy már jobban elterjedt a 24 bites PCM. Manapság a legtöbb HD Audio felvételt 24 bit/96kHz vagy 24bit/192kHz felbontásban adják ki, és mind a hangminőség, mind a zenei kínálat felülmúlja az SACD-ét. A hangminőség összehasonlítását az alábbi ábrán láthatjuk.
A különböző formátumok összehasonlítása hangtartomány és dinamika alapján
A 16 bites CD-hez képest az SACD információban és dinamikájában is előnyben van, de a 24 bites PCM dinamikáját már nem éri el, illetve felbontásban is csupán nagyjából egy 96kHz-es zenei anyag szintjén áll. Tesztünk egyik célja annak kiderítése, hogy mindezt a saját fülünkkel hogyan érzékeljük, melyiket halljuk jobbnak, természetesebbnek, a DSD-t vagy egy 24 bites anyagot.
A DSD jövője szempontjából fontos lehet, hogy a stúdióeszközöket folyamatosan fejlesztik, és a hagyományos DSD64 mellett megjelent a DSD128, DSD256 és DSD512 is. A DSD utáni szám azt jelzi, hogy egy CD mintavételezési frekvenciájának hányszorosa, vagyis 64 x 44,1kHz = 2,8224 MHz, és így tovább. Összehasonlításképpen a mai stúdiótechnikában csúcsnak számító DSD256 felvétel adatfolyama 11,2896 Mbit/s, míg a PCM jelenlegi csúcsát jelentő DXD (24bit/352,8kHz) esetében 8,4672 Mbit/s.
Mindez nagyon bíztató, bár a konkurens PCM-nél ott vannak a 32 bites felbontásban rejlő óriási lehetőségek. Pl. a mai DAC-ok már képesek 32bit/384kHz felbontást is kezelni, ami 12,288 Mbit/s, és ez már a jelen.
Ha valaki szeretné összehasonlítani a különböző frekvenciájú DSD-ket, innen tud mintákat letölteni.
Sonoma - Mytek Super Audio Center
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
