A számítógépes lejátszás eszközei

Manapság egyre több hifi rendszerben jelenik meg egy HTPC vagy laptop, holott ezeket nem elsősorban erre a célra tervezték. Ennek talán két oka lehet: az egyik a zenelejátszók és streamerek korábbi szűkös kínálata, a másik a nagy adatmennyiség egyszerűbb kezelhetősége. Hátrányuk ugyanakkor, hogy bonyolult a megfelelő hardverek és szoftverek kiválasztása, beállítása és nehézkes a használatuk.

Ha őszinték akarunk lenni, a laptopok egyáltalán nem alkalmasak erre a célra, mivel az általában gyenge minőségű USB kimeneten kívül más digitális kimenettel nem rendelkeznek, és specifikációjuk nem változtatható, szemben egy PC-vel. Ezért legtöbbször különböző külső segédeszközt is rá kell aggatni a megfelelő minőségű digitális jel elérése érdekében. Ilyenek többek között a népszerű USB-SPDIF átalakítók.

M2Tech HiFace Two USB-SPDIF átalakító

A HTPC már jobb megoldás lehet, bár sokakat elriaszt ettől, hogy praktikusan egy külön monitorra vagy tévére is szükség van a kényelmes használathoz, annak ellenére, hogy a lejátszó szoftverek okostelefonról vagy táblagépről is vezérelhetők. Mivel a megfelelő hardverek és szoftverek kiválasztásáról egy külön cikket is lehetne írni, ezért itt csak a jelenlegi gépem leírására hagyatkoznék, ami egy egyszerű, olcsó, de szerintem kiváló megoldás erre a célra:

- masszív HTPC ház (Fractal Design Node 605)
- passzív hűtésű táp (FSP ZEN 300W)
- speciális alaplap (Gigabyte G1.Sniper A88X)
- kis fogyasztású processzor integrált grafikával (AMD A4-6300)
- éppen elegendő memória (Corsair Vengeance 4GB)
- SSD a rendszernek (Kingston V300 60GB)
- HDD a zenéknek (WD Green 2TB)

Gigabyte G1.Sniper A88X doboz

A fenti konfigurációból szeretném külön kiemelni az alaplapot, ami szinte egy DAC kiszolgálására termett, és meg lehet vele spórolni egy speciális USB kártyát. A DAC leírásánál látni fogjuk, hogy a hangminőség szempontjából mennyire fontos a forrás tápellátása és a megfelelő minőségű digitális kimenet biztosítása. Ha valaki szeretné mélyebben beleásni magát ebbe a témába, ajánlom neki Fapaci projektjét, aki lineáris táppal és speciális USB kártyával építette meg a HTPC-jét.

Fapaci Luxor Audio PC

A hardver után nézzük a szoftvereket! A célnak leginkább megfelelő operációs rendszer talán a Windows Server 2012, esetleg a Windows Embedded 8.1, kiegészítve valamilyen folyamatoptimalizáló szoftverrel. Ezek között létezik fizetős és ingyenes is. Én az utóbbiak közül a Fidelizer 6.0-át használom. A DSD-képes lejátszók között szintén van fizetős és ingyenes is. A fizetősök közül népszerű a JRiver, az ingyenesek közül a Foobar2000 ajánlható. Könnyen kezelhető és rengeteg szolgáltatással rendelkezik, bár hangminősége a saját rendszeremben némileg elmarad a JRiver mögött.

A szoftverek megfelelő beállítása a jó hangzás egyik alapfeltétele, ennek a DSD-s részét bemutatom az alábbi videóban:

Foobar2000 beállítása DSD lejátszáshoz

A forrás után jöhet a megfelelő DAC kiválasztása. Napjainkban egyre több DSD-s készülék kerül piacra, többségük ESS Sabre DAC chipen, és XMOS vagy VIA USB chipen alapul. A korábbi DSD DAC-okkal ellentétben, ezek már nem igényelnek speciális interfészt, mint pl. a Mytek Audio által használt firewire, hanem egyszerűen USB-n keresztül küldhetjük át a digitális jelet a számítógépünkről.

Ennek a megoldásnak leginkább az a hátránya, hogy az USB adatátvitel egyáltalán nem nevezhető stabilnak, ami sok problémát okoz a DAC fejlesztőknek. Ezért próbálkoznak többen az I2S kapcsolattal, aminek jelenleg még nincs csatlakozó szabványa, így nem biztosított a kompatibilitás sem (van aki HDMI, más ethernet csatlakozót használ, stb.).

Gigabyte G1.Sniper USB DAC-UP

A problémát leginkább az okozza, hogy az említett USB és DAC chipek mindegyike nagyon érzékeny a pontos órajelre és feszültségre, viszont egy számítógép USB-n keresztül nem képes ennyire pontos digitális jelet biztosítani. Ezért különösen fontos, hogy jó minőségű legyen az alaplap USB kimenete, amihez célszerű speciális USB-kártyát használni, vagy olyan alaplapot választani, mint a Gigabyte G1.Sniper. A DAC felől pedig különösen fontos, hogy kiváló minőségű órajel generátorok legyenek beépítve, illetve megfelelő legyen az USB bemenet tápellátása.

Audio-gd NFB-11 ES9018 chip TCXO és táptámogatása

Ha fontos a kedvező ár, akkor a DSD-s DAC kínálat jelentősen leszűkül. Százezer forint alatt csupán néhány szóba jöhető készülék marad, mint pl. az amerikai Schiit LOKI, vagy a kínai Audio-gd NFB-11. Esetleg érdemes még megemlíteni a MATRIX New Mini-i Pro DAC-ot, bár ez már a keret másfélszeresébe kerül. Ha ezek közül kell választani, akkor a magasan a legkomolyabb műszaki tartalommal rendelkező Audio-gd NFB-11 lehet a legjobb választás. Mivel a magyar forgalmazó raktárról azonnal tudott biztosítani egy ilyen DAC-ot, ezt választottam tesztalanynak.

A Schiit Loki jelenleg a legolcsóbb DSD DAC. Valójában csak egy drága külső DSD modul.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!